A Dominikai Közösség egy kis szigetország a Karib-tengeren, amely hivatalosan angol nyelvű állam. A sziget Guadeloupe és Martinique francia nyelvű területei között helyezkedik el. Területe 751 km² (290 mi²). Fővárosa Roseau, a második legnagyobb város Portsmouth. A szigeten ma körülbelül 70–72 000 ember él.
Gyors tények
- Hivatalos név: Dominikai Közösség (Commonwealth of Dominica)
- Főváros: Roseau
- Terület: 751 km²
- Népesség: kb. 70–72 000 fő
- Hivatalos nyelv: angol; széles körben beszélik a dominikai kreol franciát (kwéyòl)
- Pénzneme a kelet-karibi dollár
- Államforma: parlamentáris köztársaság (független 1978. november 3.)
Elnevezés és megkülönböztetés
A sziget neve a latin Sunday (vasárnap) szóból ered: Dies Dominica, amelyre Kolumbusz utazói nevezhették el. Nem szabad összekeverni a spanyol nyelvű Dominikai Köztársasággal, amely a Nagy-Antillákhoz tartozik.
Földrajz és természeti jellegzetességek
Dominika vulkanikus eredetű, hegyes, erdős sziget, sok forró forrással, vízeséssel és hegygerinccel. Az ország legismertebb természeti értéke a Morne Trois Pitons National Park, amely az UNESCO világörökség része és magában foglalja a híres Források-tavát (Boiling Lake) és több látványos vízesést. A szigetet gyakran a Karib-tenger természeti szigetének is nevezik, mivel gazdag esőerdőkkel, biodiverzitással és különleges fajokkal rendelkezik (például a veszélyeztetett Sisserou-papagáj).
Éghajlat
Trópusi övezeti éghajlat jellemzi: meleg és párás, a belső hegységekben hűvösebb és nedvesebb. A sziget a hurrikánok útvonalában fekszik; 2017-ben például a Maria hurrikán súlyos pusztítást végzett az országon, ami jelentős gazdasági és infrastrukturális károkat okozott.
Történelem és politika
Dominica hosszú időn át bennszülött karib (kalinago) lakossággal bírt, majd európai gyarmatosítók érkeztek. Hivatalosan brit gyarmat volt, és 1978. november 3-án vált függetlenné. Ma parlamentáris köztársaság: az államfő az elnök, a kormány élén a miniszterelnök áll. Az ország tagja több regionális szervezetnek, köztük a CARICOM-nak és az OECS-nek.
Nyelv és kultúra
Bár az angol az államnyelv, a mindennapi életben sokan beszélnek kreol franciát (kwéyòl), amely a sziget francia gyarmati múltjára vezethető vissza. A kultúra erősen afrikai, európai és karibi elemek keveredése: zene, tánc (például calypso és bouyon), karneváli hagyományok és vallási ünnepek jellemzik. Az ország irodalmi vonatkozásban is ismert: Dominika leghíresebb ábrázolása Jean Rhys klasszikus Jane Eyre előzménye, a Wide Sargasso Sea.
Gazdaság
Dominika gazdasága elsősorban mezőgazdaságon (banán, citrusfélék, kávé, kakaó), halászaton és egyre bővülő ökoturisztikán alapul. A trópusi mezőgazdaság hagyományosan fontos exportcikkeket adott, de a mezőgazdaságot és az infrastruktúrát gyakran sújtják trópusi viharok és piaci ingadozások. Az ökoturizmus, természetjárás és vulkanikus természeti látványosságok ma egyre jelentősebb bevételi források.
Turizmus és közlekedés
Dominika népszerű az ökoturiszták, túrázók és természetkedvelők körében. A sziget legfontosabb látványosságai között szerepel a Morne Trois Pitons National Park, a Forró Tó (Boiling Lake), vízesések és a gazdag madárvilág. Légi összeköttetései főként a Douglas-Charles (Marigot) és a Canefield repülőterek. Tengeri összeköttetés van Guadeloupe és Martinique felé, ami gyakori útvonal a térségben.
Védelem és környezetvédelem
Dominika nagy hangsúlyt fektet természeti értékeinek védelmére: több természetvédelmi terület és program működik, különös tekintettel az erdők megőrzésére és a veszélyeztetett fajok megmentésére (pl. a Sisserou-papagáj). Az országot előszeretettel említik a Karib-tenger „zöld” szigeteként, mivel még viszonylag érintetlen természeti területekkel rendelkezik.
Az ország rövid bemutatása után érdemes személyesen is felfedezni a sziget változatos tájait, ha valaki természetközeli, aktív pihenésre vágyik a Karib-tengeren.
