Tokió — Japán fővárosa: történet, gazdaság és fontos tények
Fedezze fel Tokiót — Japán keleti fővárosát: története, gazdasága, üzleti központjai és fontos tények a világ egyik legnagyobb metropoliszáról.
Tokió (東京, Tōkyō, "keleti főváros") Japán fővárosa és legnagyobb városa Honshu szigetén. Tokió a japán kormányzat központja. Tokióban található a császári palota.
Tokió Japán és Ázsia üzleti, kereskedelmi és ipari központja. A város a világ legnagyobb metropoliszának központja. A Tokiói-öbölre néz.
A 19. század közepén vált Japán fővárosává, amikor a neve Edóról Tokióra változott. Ezt megelőzően Kiotó volt Japán fővárosa. Kiotóban élt Japán császára, vagyis Tenno. Edo volt a Tokugawa sógunok lakóhelye. A város a sógunok irányítása alatt nőtt fel. Azelőtt egy kisváros volt a tengerparton. Edo japánul azt jelenti, hogy "egy folyó torkolata".
Tokiót az 1923-as nagy Kantō-féle földrengés okozta tüzek pusztították el. A II. világháborúban a bombák is súlyosan megrongálták. Miután Japán elvesztette a háborút, a várost újjáépítették.
Történelem röviden
Tokió fejlődése a kis halászfalu státuszból a világ egyik legfontosabb nagyvárosává példaértékű gyors átalakulás. Edo a 17. századtól a Tokugawa sógunátus központjaként gyorsan növekedett, majd a Meidzi-restauráció idején, a 19. század közepén politkai és közigazgatási értelemben is a modern Japán központjává vált. Az 1923-as nagy földrengés és a háborús bombázások után többször újra kellett építeni, minden újjáépítés új infrastruktúrát és modern városképet hozott.
Földrajz és lakosság
Tokió a Honshu keleti partján, a Tokiói-öböl partján fekszik. A Tokiói Metropolisz (東京都, "Tokyo-to") több közigazgatási egységet foglal magában: a központi 23 különleges kerületet, valamint környező városokat, elővárosokat és távoli szigeteket (például az Izu- és Ogasawara-szigeteket). A város népessége különböző mérőszámok szerint változik: a 23 speciális kerület együttes lakossága közel 14 millió, míg a nagyobb tokiói agglomeráció (metropolitan area) a világ egyik legnépesebb városi övezete, nagyjából 35–38 millió lakossal.
Gazdaság és üzleti élet
Tokió Japán gazdasági központja: központi bankok, pénzintézetek, multinacionális vállalatok és tőzsdei tevékenységek széles skálája található itt. A város gazdasági teljesítménye a világ leggazdagabb metropoliszai közé sorolja; a nagyvárosi régió GDP-je billiónyi dollárra tehető. Fontos iparágak közé tartozik a pénzügy, a szolgáltatások, a technológia, a médiapiac és a kereskedelem.
Közlekedés
Tokió közlekedése a példaértékű vasúthálózatáról ismert: kiterjedt helyi és regionális vonat-, metró-, valamint gyorsvasúthálózat (Shinkansen) köti össze a várost a többi japán nagyvárossal. A város két nemzetközi repülőtérrel rendelkezik: Haneda (közelebb a belvároshoz, belföldi és nemzetközi járatok) és Narita (több nemzetközi járat). A tömegközlekedés általában pontos, sűrű és nagy kapacitású.
Kultúra, látnivalók és életmód
Tokióban gazdag kulturális élet folyik: múzeumok (például a Tokió Nemzeti Múzeum Ueno körzetben), színházak, koncerttermek, fesztiválok és kortárs művészeti helyszínek találhatók. Jellegzetes látnivalók:
- Császári palota és környezete (a történelmi központ, a palota kertjei)
- Asakusa és a Senso-ji templom
- Shibuya híres gyalogosátkelője (Shibuya Crossing) és divatnegyede
- Shinjuku üzleti és szórakoztató negyed, felhőkarcolók
- Tokyo Skytree és a Tokyo Tower
- Ginza bevásárló- és luxusnegyed
- Meiji-szentély a Harajuku közelében
A város gasztronómiája rendkívül változatos: a tradicionális japán konyha mellett nemzetközi éttermek és utcai ételek sokasága érhető el. Tokióban a modern technológia és tradicionális japán kultúra gyakran párhuzamosan jelenik meg.
Éghajlat
Tokió éghajlata nedves szubtrópusi: meleg, párás nyarak, mérsékelt, hűvös telek jellemzik. A nyár gyakran forró és csapadékos (monszun- és tájfunidőszak), míg a tél rendszerint szárazabb és enyhébb, ritkán havas.
Közigazgatás és közélet
Tokió különleges közigazgatási státusszal rendelkezik: a "Tokyo Metropolis" kombinálja a prefektúra és nagyváros funkcióit. A belső 23 kerület saját helyi önkormányzattal rendelkezik, de a metropolita kormányzattal szoros az együttműködés a közszolgáltatások, közlekedés és várostervezés terén. A város számos nemzetközi eseménynek ad otthont; többek között 1964-ben és 2021-ben (eredetileg 2020-ra tervezett) nyári olimpiai játékok helyszíne volt.
Turizmus és biztonság
Tokió népszerű célpont a turisták körében: kulturális látnivalók, bevásárlás, gasztronómia és modern élmények vonzzák a látogatókat. A város általában biztonságosnak számít a világ nagyvárosaihoz képest; ugyanakkor a nagy tömegek és csúcsforgalom különös figyelmet igényel a közlekedésben és a csomagok felügyeletében.
Tokió dinamikus, folyamatosan változó város, ahol a hagyomány és a modernitás szorosan összefonódik. A város történelmi gyökerei, gazdasági ereje és kulturális gazdagsága miatt Japán legfontosabb központjai közé tartozik.
Tokió
Történelem
1457-1869
Tokió egy Edo nevű kis halászfaluként indult. Edo a régi Muszasi tartományban volt.
Az Edo klán a 12. század végén falakat épített a város védelmére. 1457-ben Ōta Dōkan felépítette Edo várát. Tokugawa Ieyasu 1590-ben Edót tette bázisává. 1603-ban lett sógun, és a város lett katonai kormányzásának központja. Ez jelentette az Edo-korszak kezdetét. Ez idő alatt Edo a világ egyik legnagyobb városává nőtte ki magát. A 18. századra több mint egymillió ember élt ott.
Edo nem volt Japán fővárosa. A császár a fővárosban, Kiotóban élt. Mivel azonban a japán történelem során a sógun hatalmasabb volt, mint a császár, Edónak nagyobb hatalma volt. Körülbelül 263 év után a Meidzsi-restauráció eltávolította a sógunt a hatalomból. A 17 éves Meidzsi császár 1869-ben Edóba költözött. A régi edói kastély lett a császári palota.
1869-1943
Megalakult a tokiói prefektúra és Tokió városa. Ez volt a főváros 1943-ig.
1943-tól napjainkig
1943-ban Tokió városa és "a korábbi Tokiói prefektúra (東京府, Tōkyō-fu) (1869-1943) társult települései" egyesültek.
Tokió központja a főbb vasútállomások köré épült. A külvárosi vasutak viszonylag olcsón épültek az utcaszinten. Van néhány gyorsforgalmi út.
Tokiót a 20. században két nagy katasztrófa sújtotta. Az 1923-as nagy Kantō földrengés 140 000 halottat vagy eltűntet hagyott maga után. A második világháború volt a másik katasztrófa a város számára. Tokió 1944 és 1945 közötti bombázása 75 000 és 200 000 ember halálát okozta, és a város felét elpusztította. Ez majdnem akkora kárt jelentett, mint a hirosimai és nagaszaki atombombák együttvéve.
Tokiót a háború után teljesen újjáépítették. Az 1964-es nyári olimpiai játékok a világ egyik legnagyobb eseménye volt. Az 1970-es években kezdődtek az új magasépítésű fejlesztések, mint például a Sunshine 60.
Climate
Tokió éghajlata négy évszakos, esős nyarakkal és száraz telekkel.
| Klímaadatok Ōtemachi, Chiyoda ward, Tokió számára (1981-2010) | |||||||||||||
| Hónap | Jan | Február | Márc | Április | Május | Jun | Július | Aug | Sep | Október | Nov | December | Év |
| Rekordmagas °C (°F) | 22.6 | 24.9 | 25.3 | 29.2 | 31.9 | 36.2 | 39.5 | 39.1 | 38.1 | 32.6 | 27.3 | 24.8 | 39.5 |
| Átlagos legmagasabb hőmérséklet °C (°F) | 9.6 | 10.4 | 13.6 | 19.0 | 22.9 | 25.5 | 29.2 | 30.8 | 26.9 | 21.5 | 16.3 | 11.9 | 19.8 |
| Napi átlag °C (°F) | 5.2 | 5.7 | 8.7 | 13.9 | 18.2 | 21.4 | 25.0 | 26.4 | 22.8 | 17.5 | 12.1 | 7.6 | 15.4 |
| Átlagos alacsony °C (°F) | 0.9 | 1.7 | 4.4 | 9.4 | 14.0 | 18.0 | 21.8 | 23.0 | 19.7 | 14.2 | 8.3 | 3.5 | 11.6 |
| Rekord alacsony °C (°F) | −9.2 | −7.9 | −5.6 | −3.1 | 2.2 | 8.5 | 13.0 | 15.4 | 10.5 | −0.5 | −3.1 | −6.8 | −9.3 |
| Átlagos csapadékmennyiség mm (hüvelyk) | 52.3 | 56.1 | 117.5 | 124.5 | 137.8 | 167.7 | 153.5 | 168.2 | 209.9 | 197.8 | 92.5 | 51.0 | 1,528.8 |
| Átlagos hóesés cm (hüvelyk) | 5 | 5 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 11 |
| Átlagos csapadékos napok (≥ 0,5 mm) | 5.3 | 6.2 | 11.0 | 11.0 | 11.4 | 12.7 | 11.8 | 9.0 | 12.2 | 10.8 | 7.6 | 4.9 | 114.0 |
| Átlagos havas napok | 2.8 | 3.7 | 2.2 | 0.2 | 0.0 | 0.0 | 0.0 | 0.0 | 0.0 | 0.0 | 0.0 | 0.8 | 9.7 |
| Átlagos relatív páratartalom (%) | 52 | 53 | 56 | 62 | 69 | 75 | 77 | 73 | 75 | 68 | 65 | 56 | 62 |
| Havi átlagos napsütéses órák száma | 184.5 | 165.8 | 163.1 | 176.9 | 167.8 | 125.4 | 146.4 | 169.0 | 120.9 | 131.0 | 147.9 | 178.0 | 1,876.7 |
| Forrás: Japán Meteorológiai Ügynökség (feljegyzések 1872-től napjainkig) | |||||||||||||
Népesség
| Tokió Népessége | ||||
| Területenként 1 | Tokió | 12,79 millió | ||
| Életkor szerint² | Fiatalok (0-14 éves korig) | 1,461 millió (11,8%) | ||
| Órák szerint³ | DayNight | 14,978 millió12 | ||
| Állampolgárság szerint | Nemzetközi lakosok | 364,653 4 | ||
| ||||
2007 októberében körülbelül 8,7 millióan éltek Tokió 23 különleges körzetében. A tokióiak száma napközben 15 millió fölé emelkedik. Naponta mintegy 2,5 millió munkás és diák érkezik a városba. A három központi kerület, Chiyoda, Chūō és Minato lakosainak száma növekszik a legnagyobb mértékben. A 2005-ös adatok szerint e három körzetben a rendszeres lakosság száma éjszaka mindössze 326 000 fő volt, de napközben 2,4 millióan lakják ezeket a területeket.
Tokióban sok nemzetközi lakos él. 2005-ben a leggyakoribb csoportok Tokióban a kínaiak (123 661 fő), a koreaiak (106 697 fő) és a filippínók (31 077 fő) voltak. Kevésbé gyakoriak az amerikaiak (18 848), a britek (7 696), a brazilok (5 300) és a franciák (3 000).
Különleges kórtermek
Tokió 23 különleges kerülete ugyanaz a terület, amelyet korábban Tokió városának neveztek. 1943. július 1-jén Tokió várost egyesítették Tokió prefektúrával (東京府, Tōkyō-fu), és különleges kormányzati területté vált. Ez a körzetek így különböztek Japán más körzeteitől. Más városi kerületek egy nagyobb városi önkormányzat részei, de ezek nem. Minden egyes kerület egy-egy önkormányzat, saját polgármesterrel és közgyűléssel, mint Japán más városai. A különleges városrészek hivatalos angol nevükben gyakran használják a város szót, pl. Chiyoda City.
Az osztályok egyedi közigazgatási kapcsolatban állnak a prefektusi kormányzattal. A tokiói fővárosi kormányzat irányít bizonyos közműveket, például a víz- és csatornaszolgáltatást, valamint a tűzoltást. Ezek kifizetéséhez a prefektúra szedi be a rendszerint egy város által beszedett kommunális adókat.
Tokió különleges kerületei a következők:
|
|
|
Tokió három kerülete alkotja a város központi részét. Ezek Chiyoda, Chūō és Minato.
Tokió 23 különleges körzetének térképe
Látnivalók
Tokiónak sok látnivalója van, de nagyon kevés közülük régi. Tokióban nagyon kevés olyan épület van, amely több mint 50 éves. A látogatók által kedvelt helyek a város központjában található Tokiói toronytól a nyugati vidéken található Takao hegyig terjednek. A Tokyo Sky Tree egy új torony, és a legmagasabb Japánban. Az olyan hagyományos vallási látnivalók, mint a Meidzsi-szentély és a Sensō-ji sok turistát vonzanak. A császári palota a város közepén látható, de nem látogatható.
Tokyo Sky Tree és East Tower 2012. február 10.
Szállítás
Tokió az ország kulturális, üzleti és politikai központja. Számos közlekedési rendszer központja is. Számos légi, vasúti, tengeri és közúti kapcsolat van a városba és a városból kifelé. A helyi metró- és buszrendszerek a város minden részét kiszolgálják.
Tokiót két kereskedelmi repülőtér szolgálja ki. A Haneda repülőtér a város határán, a Tokiói-öböl mellett található. Ez a repülőtér főként belföldi utazásokra szolgál. A legtöbb nemzetközi járat Tokióba és Tokióból a Chiba prefektúrában található Narita repülőtéren keresztül közlekedik.
A tokiói pályaudvarról több Shinkansen szuperexpressz vasútvonal indul, köztük a nyugat felé tartó Tōkaidō Shinkansen és az északkelet felé tartó Tōhoku Shinkansen. A tokiói metró a város fő metrórendszere.
Tokiónak van egy forgalmas nemzetközi és belföldi kikötője, de a nagyobb forgalom a közeli Yokohama kikötőjén keresztül bonyolódik. Belföldi kompjáratok közlekednek a tokiói szigetekre, de az ország más részeire, például Hokkaidóra is.
Tokióban számos autópálya találkozik, többek között a Chūō, a Kan-Etsu, a Tōhoku és a Tōmei gyorsforgalmi út. Japánban az összes autópálya távolsága a tokiói Nihonbashi városában lévő jelölőponton kezdődik.
Kapcsolódó oldalak
- F.C. Tokyo
- Tokiói metropolisz
- Tokyo Verdy
- 2020-as nyári olimpiai játékok
Tokiói egyetemek
Nemzeti egyetemek
- Hitotsubashi Egyetem
- Tokiói Orvosi és Fogorvosi Egyetem
- Tokiói Egyetem
Magánegyetemek
- Keio Egyetem
- Waseda Egyetem
- Waseda Jitsugyo (magániskola a Waseda Univ. mellett)
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Tokió?
V: Tokió Japán fővárosa és legnagyobb városa, amely Honshu szigetén, Kanto régióban található.
K: Mi az a császári palota?
V: A császári palota Tokióban található, és valójában nem nyilvános a turisták számára.
K: Mi Japán üzleti, kereskedelmi és ipari központja?
V: Tokió Japán üzleti, kereskedelmi és ipari központja.
K: Hol található Tokió?
V: Tokió Honshu szigetén, Japán Kanto régiójában található.
K: Mi volt Japán fővárosa Tokió előtt?
V: Tokió előtt Kiotó volt Japán fővárosa.
K: Miért változott Edo neve Tokióra?
V: Edo neve a 19. század közepén változott Tokióra, amikor Japán fővárosa lett.
K: Mi történt Tokióval a második világháború alatt?
V: Tokiót a II. világháború alatt súlyosan megrongálták a bombák, és miután Japán elvesztette a háborút, a várost újjáépítették.
Keres