Tokyo
Tokió (東京, Tōkyō, "keleti főváros") Japán fővárosa és legnagyobb városa Honshu szigetén. Tokió a japán kormányzat központja. Tokióban található a császári palota.
Tokió Japán és Ázsia üzleti, kereskedelmi és ipari központja. A város a világ legnagyobb metropoliszának központja. A Tokiói-öbölre néz.
A 19. század közepén vált Japán fővárosává, amikor a neve Edóról Tokióra változott. Ezt megelőzően Kiotó volt Japán fővárosa. Kiotóban élt Japán császára, vagyis Tenno. Edo volt a Tokugawa sógunok lakóhelye. A város a sógunok irányítása alatt nőtt fel. Azelőtt egy kisváros volt a tengerparton. Edo japánul azt jelenti, hogy "egy folyó torkolata".
Tokiót az 1923-as nagy Kantō-féle földrengés okozta tüzek pusztították el. A II. világháborúban a bombák is súlyosan megrongálták. Miután Japán elvesztette a háborút, a várost újjáépítették.
Tokió
Történelem
1457-1869
Tokió egy Edo nevű kis halászfaluként indult. Edo a régi Muszasi tartományban volt.
Az Edo klán a 12. század végén falakat épített a város védelmére. 1457-ben Ōta Dōkan felépítette Edo várát. Tokugawa Ieyasu 1590-ben Edót tette bázisává. 1603-ban lett sógun, és a város lett katonai kormányzásának központja. Ez jelentette az Edo-korszak kezdetét. Ez idő alatt Edo a világ egyik legnagyobb városává nőtte ki magát. A 18. századra több mint egymillió ember élt ott.
Edo nem volt Japán fővárosa. A császár a fővárosban, Kiotóban élt. Mivel azonban a japán történelem során a sógun hatalmasabb volt, mint a császár, Edónak nagyobb hatalma volt. Körülbelül 263 év után a Meidzsi-restauráció eltávolította a sógunt a hatalomból. A 17 éves Meidzsi császár 1869-ben Edóba költözött. A régi edói kastély lett a császári palota.
1869-1943
Megalakult a tokiói prefektúra és Tokió városa. Ez volt a főváros 1943-ig.
1943-tól napjainkig
1943-ban Tokió városa és "a korábbi Tokiói prefektúra (東京府, Tōkyō-fu) (1869-1943) társult települései" egyesültek.
Tokió központja a főbb vasútállomások köré épült. A külvárosi vasutak viszonylag olcsón épültek az utcaszinten. Van néhány gyorsforgalmi út.
Tokiót a 20. században két nagy katasztrófa sújtotta. Az 1923-as nagy Kantō földrengés 140 000 halottat vagy eltűntet hagyott maga után. A második világháború volt a másik katasztrófa a város számára. Tokió 1944 és 1945 közötti bombázása 75 000 és 200 000 ember halálát okozta, és a város felét elpusztította. Ez majdnem akkora kárt jelentett, mint a hirosimai és nagaszaki atombombák együttvéve.
Tokiót a háború után teljesen újjáépítették. Az 1964-es nyári olimpiai játékok a világ egyik legnagyobb eseménye volt. Az 1970-es években kezdődtek az új magasépítésű fejlesztések, mint például a Sunshine 60.
Climate
Tokió éghajlata négy évszakos, esős nyarakkal és száraz telekkel.
| Klímaadatok Ōtemachi, Chiyoda ward, Tokió számára (1981-2010) | |||||||||||||
| Hónap | Jan | Február | Márc | Április | Május | Jun | Július | Aug | Sep | Október | Nov | December | Év |
| Rekordmagas °C (°F) | 22.6 | 24.9 | 25.3 | 29.2 | 31.9 | 36.2 | 39.5 | 39.1 | 38.1 | 32.6 | 27.3 | 24.8 | 39.5 |
| Átlagos legmagasabb hőmérséklet °C (°F) | 9.6 | 10.4 | 13.6 | 19.0 | 22.9 | 25.5 | 29.2 | 30.8 | 26.9 | 21.5 | 16.3 | 11.9 | 19.8 |
| Napi átlag °C (°F) | 5.2 | 5.7 | 8.7 | 13.9 | 18.2 | 21.4 | 25.0 | 26.4 | 22.8 | 17.5 | 12.1 | 7.6 | 15.4 |
| Átlagos alacsony °C (°F) | 0.9 | 1.7 | 4.4 | 9.4 | 14.0 | 18.0 | 21.8 | 23.0 | 19.7 | 14.2 | 8.3 | 3.5 | 11.6 |
| Rekord alacsony °C (°F) | −9.2 | −7.9 | −5.6 | −3.1 | 2.2 | 8.5 | 13.0 | 15.4 | 10.5 | −0.5 | −3.1 | −6.8 | −9.3 |
| Átlagos csapadékmennyiség mm (hüvelyk) | 52.3 | 56.1 | 117.5 | 124.5 | 137.8 | 167.7 | 153.5 | 168.2 | 209.9 | 197.8 | 92.5 | 51.0 | 1,528.8 |
| Átlagos hóesés cm (hüvelyk) | 5 | 5 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 11 |
| Átlagos csapadékos napok (≥ 0,5 mm) | 5.3 | 6.2 | 11.0 | 11.0 | 11.4 | 12.7 | 11.8 | 9.0 | 12.2 | 10.8 | 7.6 | 4.9 | 114.0 |
| Átlagos havas napok | 2.8 | 3.7 | 2.2 | 0.2 | 0.0 | 0.0 | 0.0 | 0.0 | 0.0 | 0.0 | 0.0 | 0.8 | 9.7 |
| Átlagos relatív páratartalom (%) | 52 | 53 | 56 | 62 | 69 | 75 | 77 | 73 | 75 | 68 | 65 | 56 | 62 |
| Havi átlagos napsütéses órák száma | 184.5 | 165.8 | 163.1 | 176.9 | 167.8 | 125.4 | 146.4 | 169.0 | 120.9 | 131.0 | 147.9 | 178.0 | 1,876.7 |
| Forrás: Japán Meteorológiai Ügynökség (feljegyzések 1872-től napjainkig) | |||||||||||||
Népesség
| Tokió Népessége | ||||
| Területenként 1 | Tokió | 12,79 millió | ||
| Életkor szerint² | Fiatalok (0-14 éves korig) | 1,461 millió (11,8%) | ||
| Órák szerint³ | DayNight | 14,978 millió12 | ||
| Állampolgárság szerint | Nemzetközi lakosok | 364,653 4 | ||
| ||||
2007 októberében körülbelül 8,7 millióan éltek Tokió 23 különleges körzetében. A tokióiak száma napközben 15 millió fölé emelkedik. Naponta mintegy 2,5 millió munkás és diák érkezik a városba. A három központi kerület, Chiyoda, Chūō és Minato lakosainak száma növekszik a legnagyobb mértékben. A 2005-ös adatok szerint e három körzetben a rendszeres lakosság száma éjszaka mindössze 326 000 fő volt, de napközben 2,4 millióan lakják ezeket a területeket.
Tokióban sok nemzetközi lakos él. 2005-ben a leggyakoribb csoportok Tokióban a kínaiak (123 661 fő), a koreaiak (106 697 fő) és a filippínók (31 077 fő) voltak. Kevésbé gyakoriak az amerikaiak (18 848), a britek (7 696), a brazilok (5 300) és a franciák (3 000).
Különleges kórtermek
Tokió 23 különleges kerülete ugyanaz a terület, amelyet korábban Tokió városának neveztek. 1943. július 1-jén Tokió várost egyesítették Tokió prefektúrával (東京府, Tōkyō-fu), és különleges kormányzati területté vált. Ez a körzetek így különböztek Japán más körzeteitől. Más városi kerületek egy nagyobb városi önkormányzat részei, de ezek nem. Minden egyes kerület egy-egy önkormányzat, saját polgármesterrel és közgyűléssel, mint Japán más városai. A különleges városrészek hivatalos angol nevükben gyakran használják a város szót, pl. Chiyoda City.
Az osztályok egyedi közigazgatási kapcsolatban állnak a prefektusi kormányzattal. A tokiói fővárosi kormányzat irányít bizonyos közműveket, például a víz- és csatornaszolgáltatást, valamint a tűzoltást. Ezek kifizetéséhez a prefektúra szedi be a rendszerint egy város által beszedett kommunális adókat.
Tokió különleges kerületei a következők:
|
|
|
Tokió három kerülete alkotja a város központi részét. Ezek Chiyoda, Chūō és Minato.
Tokió 23 különleges körzetének térképe
Látnivalók
Tokiónak sok látnivalója van, de nagyon kevés közülük régi. Tokióban nagyon kevés olyan épület van, amely több mint 50 éves. A látogatók által kedvelt helyek a város központjában található Tokiói toronytól a nyugati vidéken található Takao hegyig terjednek. A Tokyo Sky Tree egy új torony, és a legmagasabb Japánban. Az olyan hagyományos vallási látnivalók, mint a Meidzsi-szentély és a Sensō-ji sok turistát vonzanak. A császári palota a város közepén látható, de nem látogatható.
Tokyo Sky Tree és East Tower 2012. február 10.
Szállítás
Tokió az ország kulturális, üzleti és politikai központja. Számos közlekedési rendszer központja is. Számos légi, vasúti, tengeri és közúti kapcsolat van a városba és a városból kifelé. A helyi metró- és buszrendszerek a város minden részét kiszolgálják.
Tokiót két kereskedelmi repülőtér szolgálja ki. A Haneda repülőtér a város határán, a Tokiói-öböl mellett található. Ez a repülőtér főként belföldi utazásokra szolgál. A legtöbb nemzetközi járat Tokióba és Tokióból a Chiba prefektúrában található Narita repülőtéren keresztül közlekedik.
A tokiói pályaudvarról több Shinkansen szuperexpressz vasútvonal indul, köztük a nyugat felé tartó Tōkaidō Shinkansen és az északkelet felé tartó Tōhoku Shinkansen. A tokiói metró a város fő metrórendszere.
Tokiónak van egy forgalmas nemzetközi és belföldi kikötője, de a nagyobb forgalom a közeli Yokohama kikötőjén keresztül bonyolódik. Belföldi kompjáratok közlekednek a tokiói szigetekre, de az ország más részeire, például Hokkaidóra is.
Tokióban számos autópálya találkozik, többek között a Chūō, a Kan-Etsu, a Tōhoku és a Tōmei gyorsforgalmi út. Japánban az összes autópálya távolsága a tokiói Nihonbashi városában lévő jelölőponton kezdődik.
Kapcsolódó oldalak
- F.C. Tokyo
- Tokiói metropolisz
- Tokyo Verdy
- 2020-as nyári olimpiai játékok
Tokiói egyetemek
Nemzeti egyetemek
- Hitotsubashi Egyetem
- Tokiói Orvosi és Fogorvosi Egyetem
- Tokiói Egyetem
Magánegyetemek
- Keio Egyetem
- Waseda Egyetem
- Waseda Jitsugyo (magániskola a Waseda Univ. mellett)
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Tokió?
V: Tokió Japán fővárosa és legnagyobb városa, amely Honshu szigetén, Kanto régióban található.
K: Mi az a császári palota?
V: A császári palota Tokióban található, és valójában nem nyilvános a turisták számára.
K: Mi Japán üzleti, kereskedelmi és ipari központja?
V: Tokió Japán üzleti, kereskedelmi és ipari központja.
K: Hol található Tokió?
V: Tokió Honshu szigetén, Japán Kanto régiójában található.
K: Mi volt Japán fővárosa Tokió előtt?
V: Tokió előtt Kiotó volt Japán fővárosa.
K: Miért változott Edo neve Tokióra?
V: Edo neve a 19. század közepén változott Tokióra, amikor Japán fővárosa lett.
K: Mi történt Tokióval a második világháború alatt?
V: Tokiót a II. világháború alatt súlyosan megrongálták a bombák, és miután Japán elvesztette a háborút, a várost újjáépítették.
