Malajzia – országismertető: földrajz, népesség, nyelvek és vallás
Malajzia – részletes országismertető: földrajz, népesség, nyelvek és vallás. Fedezze fel Kuala Lumpurt, kulturális sokszínűséget, nyelvi változatosságot és vallási viszonyokat.
Malajzia ország Délkelet-Ázsiában. Ez egy föderáció, amely 13 államból áll. Két részre osztja a Dél-kínai-tenger. Szárazföldje a Maláj-félszigeten található. Nyugati partján a Malakkai-szorossal, keleti partján pedig a Dél-kínai-tengerrel néz szembe. Az ország másik része, amelyet néha Kelet-Malajziának neveznek, Borneó szigetének északi részén, a Dél-kínai-tengeren fekszik. Fővárosa a Maláj-félszigeten található Kuala Lumpur. A szövetségi fővárost nemrégiben Putrajayába, egy újonnan létrehozott, kizárólag a közigazgatás számára kialakított városba költöztették.
Az ország soknemzetiségű és multikulturális, a legtöbb ember maláj, de vannak kínaiak és indiaiak is. Hivatalos nyelve a latin ábécével írt maláj. Az angol elismert nyelv, és a maláj mellett Sarawak állam hivatalos nyelve is. A tamil és a kínai nyelvet is gyakran használják. Malajziában több mint 130 más nyelvet beszélnek, ebből 94-et Malajzia Borneón, 40-et pedig a félszigeten. Az iszlám a hivatalos vallás, de a nem maláj állampolgárok szabadon gyakorolhatnak más vallásokat.
Földrajz és éghajlat
Malajzia területe körülbelül 330 000 km², és két földrajzi egységből áll: a Maláj-félszigetből (Nyugat-Malajzia) és Borneó északi részéből (Kelet-Malajzia). A legmagasabb pont a Mount Kinabalu (4095 m) Borneón. Az ország határos Thaifölddel a félszigeten, valamint Indonéziával és Brunei-vel Borneón. Számos folyó, mocsár és trópusi esőerdő jellemzi; a belső területek dombosak és hegyvidékesek.
Éghajlata trópusi: magas hőmérséklet, nagy páratartalom és bőséges csapadék jellemzi egész évben. Két fő monszuneső-szakasz váltakozik, amelyek régiótól függően eltérőek lehetnek; a nyugati és a keleti partvidék csapadékviszonyai is különböznek.
Népesség és települések
- Lakosság: hozzávetőleg 32–34 millió fő (a népesség folyamatosan növekszik, az adatok évről évre változhatnak).
- Etnikai csoportok: a legtöbben malájok, jelentős kínai és indiai kisebbség, valamint számos őslakos népcsoport (pl. Iban, Kadazan-Dusun, Orang Asli) különösen Borneón.
- Városok: a legnagyobb város Kuala Lumpur, további fontos települések: George Town (Penang), Johor Bahru, Kota Kinabalu és Kuching. A közigazgatási központ Putrajaya, a pénzügyi és kereskedelmi központok pedig elsősorban Kuala Lumpur és környéke.
- Közigazgatás: 13 állam és 3 szövetségi terület (Kuala Lumpur, Putrajaya, Labuan).
Nyelvek
A hivatalos nyelv a maláj (Bahasa Malaysia), amelyet latin betűkkel írnak. Az angol széles körben használatos az üzleti életben és az oktatás egy részében; történelmi okokból ma is fontos szerepe van. Emellett sok más nyelv és dialektus él: tamil, különböző kínai nyelvek (például mandarin, kantoni, hokkien), valamint Borneó és a félsziget őslakos nyelvei. A nyelvi sokszínűség fontos része az ország kulturális életének.
Vallás
Az iszlám államvallás, és a maláj etnikum nagy része muszlim. Ugyanakkor Malajzia vallásilag sokszínű: jelentős hindú, buddhista és keresztény közösségek élnek az országban. A vallási ünnepek — például a Hari Raya Aidilfitri (muszlim), a kínai újév, a Deepavali (hinduk) és a karácsony — széles körben ünnepeltek. Fontos megjegyezni, hogy a muszlimok ügyeiben bizonyos államokban saria bíróságok is működnek.
Gazdaság és fontos ágazatok
- Malajzia a régió egyik gazdaságilag fejlettebb országa; a GDP-ben jelentős szerepet játszik az ipar, a szolgáltatások és a mezőgazdaság.
- Fő ágazatok: elektronikai és elektromos termékek gyártása, olaj- és gázipar, pálmaolaj-termelés, gumi, illetve turizmus.
- Valuta: maláj ringgit (MYR).
Természet és turizmus
Malajzia gazdag biodiverzitásáról ismert: trópusi esőerdők, nemzeti parkok (például Taman Negara), tengeri élővilág és hegyvidéki tájak vonzzák a látogatókat. Borneó híres orangután-élőhelyeiről és endemikus fajairól. A tengerpartok, szigetek (pl. Langkawi) és búvárhelyek is népszerűek.
Rövid gyakorlati információk
- Időzóna: Malajzia az időzóna tekintetében általában UTC+8.
- Egészség: trópusi ország lévén fontos a rovarriasztó és a megfelelő védőoltások megfontolása utazás előtt; a szolgáltatások a nagyvárosokban jók.
- Közlekedés: jól kiépített úthálózat és repülőkapcsolatok kötik össze a főbb városokat; a városokban tömegközlekedés (MRT, monorail, busz) is elérhető.
Ez az áttekintés alapot ad Malajzia földrajzi, népességi, nyelvi és vallási jellemzőinek megismeréséhez. Ha részletesebb információt szeretne például történelmi háttérről, konkrét statisztikákról vagy utazási tanácsokról, jelezze, és kiegészítem!
Történelem
Kína és India között Malajzia ősi kereskedőhely volt. Amikor az európaiak megérkeztek erre a területre, Malakka fontos kereskedelmi kikötővé vált.
Malajzia államai a Brit Birodalom gyarmatává váltak, kezdve Penanggal 1786-ban. A félszigeti rész 1957. augusztus 31-én vált függetlenné Maláj Föderáció néven. 1963 szeptemberében Malajzia, Szingapúr és a borneói rész egyesült Malajziává. Szingapúr 1965-ben kikerült a föderációból, és kikiáltotta függetlenségét.
Politika és gazdaság
Malajzia 13 államból áll, ezek Johor, Kedah, Kelantan, Melaka, Negeri Sembilan, Pahang, Perak, Perlis, Penang, Sabah, Sarawak, Selangor és Terengganu, valamint három szövetségi terület, Kuala Lumpur, Putrajaya és Labuan. A zászlón lévő csillag pontjainak száma jelzi Malajzia államainak számát, de ez a szám 14, mivel Szingapúr Malajzia alapításakor az egyik állam volt. A 14. pont most a Wilayah Persekutuan nevű szövetségi területeket jelképezi. Malajzia államfője a Yang di-Pertuan Agong, más néven "Malajzia királya". Ezt a címet jelenleg Abdullah Abdullah pahangi szultán viseli. Malajzia kormányfője a miniszterelnök. A jelenlegi miniszterelnök Mahathir Mohamad, miután 2018 májusában, 92 évesen megválasztották. Parlamenttel és bírósági rendszerrel is rendelkezik. Alapító tagja az ASEAN-nak. Gazdasága folyamatosan növekszik, és viszonylag gazdag ország Délkelet-Ázsiában.
Városok
Az alábbiakban Malajziában található helyek listája következik. Sorrendjüket a városi státusz elnyerésének dátuma szerint adtuk meg.
- George Town (1957. január 1.)
- Kuala Lumpur (1972. február 1.)
- Ipoh (1988. május 27.)
- Kuching (1988. augusztus 1.)
- Johor Bahru (1994. január 1.)
- Kota Kinabalu (2000. február 2.)
- Shah Alam (2000. október 10.)
- Melaka City (2003. április 15.)
- Alor Setar (2003. december 21.)
- Miri (2005. május 20.)
- Petaling Jaya (2006. június 20.)
- Kuala Terengganu (2008. január 1.)
- Iskandar Puteri (2017. november 22.)
Vallás
Malajzia sokvallású társadalom, és az iszlám a legnagyobb vallási közösség.
Kultúra
Malajzia soknemzetiségű, multikulturális és többnyelvű társadalom, amely 65%-ban malájokból és más őslakos törzsekből, 25%-ban kínaiakból és 7%-ban indiaiakból áll. A legnagyobb közösséget alkotó malájok mind muzulmánok, mivel a maláj törvények szerint ahhoz, hogy valaki jogilag maláj legyen, muszlimnak kell lennie. A malájok politikailag meghatározó szerepet játszanak, és a bumiputera néven azonosított csoportba tartoznak.
Étel és ital
Az országon belülről és a környező területekről származó számos kultúra befolyásolta a konyhát. A hatások nagy része a maláj, kínai, indiai, thaiföldi, jávai és szumátrai kultúrákból származik, főként azért, mert az ország az ősi fűszerútvonal része volt.
Az egyik kultúrából származó ételeket néha egy másik kultúrából átvett módszerekkel is elkészítik, például a kínai éttermek gyakran használnak garnélarákpasztát (belacan) és sambal-t a főzéshez. Ez azt jelenti, hogy bár a maláj ételek nagy része egy bizonyos kultúrára vezethető vissza, mégis megvan a saját identitásuk. A rizs számos ételben népszerű. A chili gyakran megtalálható a helyi konyhában, bár ettől még nem feltétlenül lesznek csípősek. Ilyen például a laksa, amely egy Malajziában elterjedt fűszeres tésztaétel, és a teh tarik, amely egy népszerű ital.
Sport
Malajzia nemzeti sportközpontja a Bukit Jalil Sportkomplexum. Nicol David (squash) és Lee Chong Wei (tollaslabda) Malajzia neves sportolói. Malajzia 12 aranyérmet nyert a 2010-es Nemzetközösségi Játékokon Indiában, és ezzel megdöntötte a Nemzetközösségi Játékokon kitűzött célját.
Szállítás
Malajzia úthálózata 98 721 kilométert tesz ki, amelyből 1821 kilométer gyorsforgalmi út. Az ország leghosszabb autópályája, az észak-déli gyorsforgalmi út több mint 800 kilométer hosszan húzódik a thai határ és Szingapúr között. Sabah és Sarawak úthálózata kevésbé fejlett és gyengébb minőségű a félsziget Malajziához képest. Malajziának 118 repülőtere van, amelyek közül 38 aszfaltozott. Malajzia hivatalos légitársasága a Malaysia Airlines, amely két másik légitársaság mellett nemzetközi és belföldi légi járatokat üzemeltet. A vasúthálózat állami tulajdonban van, és összesen 1849 kilométert tesz ki. Kuala Lumpurban kisvasút is működik.
Kapcsolódó oldalak
- Malajzia államai
- Malajzia folyóinak listája
- Malajzia az olimpiai játékokon
- Malajziai nemzeti labdarúgó-válogatott
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Malajzia?
V: Malajzia egy Délkelet-Ázsiában található szövetségi alkotmányos monarchia. Tizenhárom államból és három szövetségi területből áll, amelyeket a Dél-kínai-tenger választ el két régióra, a félszigeti Malajziára és a Borneóhoz tartozó Kelet-Malajziára.
K: Mi Malajzia két fő régiója?
V: Malajzia két fő régiója a félszigeti Malajzia és a Borneóhoz tartozó Kelet-Malajzia.
K: Mi Malajzia fővárosa?
V: Malajzia fővárosa Kuala Lumpur.
K: Hol található a törvényhozás székhelye?
V: A törvényhozó hatalom székhelye Kuala Lumpurban található, amely egyben az ország fővárosa és legnagyobb városa is.
K: Hol található a közigazgatási főváros?
V: A közigazgatási főváros, amely a végrehajtó és a bírói hatalmat is képviseli, Putrajayában található.
K: Hány ember él Malajziában?
V: Malajziában több mint 110 millió ember él, ezzel a világ 43. legnépesebb országa.
K: Milyen nyelveket beszélnek Malajzia Borneón és a félszigeten?
A: A latin ábécével írt maláj a hivatalos nyelv; az angolt csak Sarawak államban ismerték el hivatalos nyelvként a maláj mellett; a tamil és a kínai nyelveket is gyakran használják; Malajzia Borneó egész területén (94) és a félszigeten (40) több mint 130 más nyelvet beszélnek.
Keres