Teherán

Történelem

Teherán már a 9. században is ismert falu volt, de kevésbé volt ismert, mint Rhages (Ray) városa. A mai Teherán helyett Ray, Irán ősi fővárosa, amelyet a mongolok pusztítottak el Kr. u. 1220-ban, és amelynek romjai Teherántól 6 km-re délre láthatók. Kr. u. 1869/70-ben Teherán jelentős presztízsre tett szert, és egy 8 km hosszú, 12 kapuval rendelkező bástyával vették körül.

A szafavida korszakban Szafi sah katonai bázist hozott létre Teheránban, és két nagy tornyot építtetett, amelyek Ghaleh Meydan és Ghaleh Hessa néven váltak ismertté. Karim Khan Zand 4 évig élt Teheránban. A 18. század elején Karim Khan Zand elrendelte egy palota és egy kormányhivatal építését Teheránban. Később a kormány fővárosát Shirazba helyezte át.

Teherán lett Irán fővárosa 1795-ben, amikor Agha Mohammad Khan király lett. Ma is ez a főváros. Agha Mohammad kán uralkodása alatt épült a kormány székhelye Emam_zade Zaydtól északra. Agha Mohammad kán a teheráni Khalvat Karimkhani palotában lett Irán királya. Fath Ali sah uralkodása alatt épült a szoltáni mecset, az Abbas_abad bazár és az Ilchi kert (a mai orosz nagykövetség helyén). Nasszer_e_din_sáh a palotát Teherán központjából Szadabadba helyezte át. Teherán városról modern fővárossá változtatta Teherán látképét.

Az iráni orosz nagykövetségen tartották a teheráni konferenciát. A teheráni konferencia (fedőnevén Eureka) Joszif Sztálin, Franklin D. Roosevelt és Winston Churchill találkozója volt 1943. november 28. és december 1. között. Nagy részét az iráni Teheránban lévő szovjet nagykövetségen tartották. Ez volt az első olyan második világháborús konferencia a Nagy Hármak (Szovjetunió, Egyesült Államok és Egyesült Királyság) között, amelyen Sztálin is jelen volt. A teheráni konferencia célja a náci Németország és szövetségesei elleni háború végső stratégiájának megtervezése volt. A megbeszélések főleg egy második front megnyitásáról szóltak Nyugat-Európában.

1980-88 között Teheránt Scud-rakétákkal és légicsapásokkal támadták. Az iráni iszlám forradalom után, valamint az Irán és Irak közötti háború idején sokan elhagyták Teheránt. Az elmúlt években sok Teheránban élő hivatásos ember hagyta el Iránt a szabadság és a jobb élet érdekében más országokban. A teheráni közlekedés, a bűnözés, a kábítószer és a szabadság hiánya a legfontosabb okok.

Teherán utolsó polgármesterei

1. Mohammadbagher Ghalibaf
2. Mahmoud Ahmadinejad (Irán elnöke)
3. Mohammad Malekmadani
4. Morteza Alviri (a Kargozaran Sazandegi Párt tagja)
5. Gholamhossein Karbaschi (a Kargozaran Sazandegi Párt elnöke)
6. Mohmmadnabi Habibi (az Iszlám Motalefeh Párt jelenlegi elnöke)

Gazdaság

Teherán a legtöbb iráni iparág és szolgáltatás központja. A város modern iparágai közé tartozik az autó-, elektronikai-, fegyver-, textil-, cukor-, cement- és vegyipar. Teherán a szőnyegek és bútorok értékesítésének is vezető központja.

Climate

Teherán éghajlata félszáraz (sztyeppei) (BSh a Köppen-féle éghajlati besorolás szerint). A nyár forró és száraz, a tél hideg, mérsékelt csapadékkal, amely hó formájában is hull. A tavasz és az ősz enyhe, mérsékelt csapadékkal. A legmagasabb feljegyzett hőmérséklet 2017-ben 54 °C volt, a legalacsonyabb pedig -36,0 °C 1972-ben.

Helyek

Ebben a hatalmas városban számos történelmi emlékhelyet lehet megcsodálni, amelyek közül a leghíresebbek a Szadabad, Niavaran, Sahebqaranyyeh és Golestan paloták, Seyyed Azizollah mecsete, Teherán nagy bazárja és számos múzeum, mint például a Reza Abbasi múzeum, az iráni szőnyegmúzeum, az Abguineh (üveg és kerámia) múzeum, az Azadi múzeum stb. Teheránban 740 park található.

A Teherán környéki szabadidős és sportközpontok közé tartoznak Abali, Dizin, Gajereh és Shemshak síállomások, a gát vízi síállomás, valamint Darband és Shemiran lejtői.