Nauru, (angolul: /nɑːˈuːruː/ ( listen) nah-OO-roo) hivatalosan a Nauru Köztársaság, egy szuverén szigetország, amely a Csendes-óceán déli részén, a Mikronéziai-félszigeten található. Legközelebbi szomszédja a Kiribati Köztársasághoz tartozó Banaba-sziget, 300 kilométerre keletre. Nauru a világ legkisebb szigetországa, mindössze 21 négyzetkilométeres területével a legkisebb független köztársaság, és az egyetlen olyan köztársasági állam a világon, amelynek nincs hivatalos fővárosa. A 10 670 lakosával a Vatikánváros és Tuvalu után a harmadik legkevésbé lakott ország.

Foszfátot (vegyi anyagot) ad el Ausztráliának. Nauru hivatalos nyelvei az angol és a naurui. Nauru jelenlegi elnöke David Adeang.

Földrajz és éghajlat

Nauru egy kis, korallszigetből kialakult, kiemelkedett platószerű sziget: a partvidéket keskeny tengerparti sáv alkotja, a belső részen pedig egy foszfátban gazdag, sziklás plató található, amelyet intenzív bányászat nagyban elpusztított. A szigeten nincs folyó, a vízellátás részben esővízgyűjtésre és néhány talajvízkút használatára épül. Az éghajlat trópusi, meleg és párás, esős évszakkal (kb. november–február) és szárazabb időszakkal; a kis méret miatt időjárása gyorsan változhat.

Történelem röviden

A sziget lakói polinéz és mikronéziai eredetű népcsoportok leszármazottai. A 19. század végén a német birodalom annektálta Naurut (1888), majd az első világháború után Ausztrália, Új-Zéland és az Egyesült Királyság közigazgatása alá került. A foszfátkészleteket a 20. század elején kezdték intenzíven kitermelni; ez a tevékenység hozta meg Naurunak a jelentős gazdasági bevételt, és végül 1968-ban függetlenné vált Nauru Köztársasága. A foszfátkészletek fokozatos kimerülése és a pénzügyi menedzsment problémái később súlyos gazdasági nehézségeket okoztak.

Gazdaság

  • Foszfátbányászat: évszázadokon át a gazdaság fő pillére volt, a bevételekből létrehozták a Nauru Phosphate Royalties Trustot. A készletek kimerülésével a bevételek drasztikusan csökkentek.
  • Jelenlegi bevételi források: korlátozott halászati engedélyek eladása, szolgáltatások (pl. az Ausztrália által működtetett menekültügyi központok üzemeltetésével kapcsolatos jövedelem), offshore pénzügyi szolgáltatások (korábban), valamint külföldi támogatások és segélyek.
  • Pénznem: az ausztrál dollár (AUD) a hivatalos fizetőeszköz.

Politika és közigazgatás

Nauru egy parlamentáris köztársaság: a parlament tagjai közül választják az elnököt, aki egyszerre a államfő és a kormányfő. A sziget területe kilenc közigazgatási körzetre oszlik; nincs hivatalos főváros, de a Yaren nevű körzetben találhatók a kormány fő intézményei és a nemzetközi repülőtér, ezért gyakran ezt tekintik a de facto fővárosnak. A parlament kicsi — a képviselők száma hagyományosan 19 körül van —, ami a politika gyors és gyakran személyes jellegű változásait eredményezi.

Társadalom, nyelv és kultúra

A lakosság többsége naurui őslakos; a hivatalos nyelvek az angol és a naurui. A kereszténység a legelterjedtebb vallás, több felekezet jelenléte jellemző. A naurui kultúra hagyományos elemeket (például tánc, ének és kézművesség) és a modern, globális hatások keverékét mutatja.

Környezeti és egészségügyi kihívások

A foszfátbányászat a belső területek hatalmas elpusztításához vezetett: jelentős része a szigetnek alkalmatlanná vált mezőgazdaságra vagy beépítésre, ami korlátozza a helyi élelmiszer-termelést és lakóterületet. Nauru erősen sérülékeny a klímaváltozás hatásaival szemben (tengerszint-emelkedés, extrém időjárás). Az egészségügyi problémák közül kiemelkedik az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség magas aránya, ami a modern, importált élelmiszerek fogyasztásával és az életmódváltozással áll összefüggésben.

Nemzetközi kapcsolatok

Nauru hagyományosan szoros kapcsolatra törekszik régióbeli partnereivel, különösen Ausztráliával. Az ország több alkalommal vállalt szerepet az Ausztrália által működtetett tengerentúli menekültügyi központok kezelésében, ami bevételi forrást is jelentett, de nemzetközi vitákat is kiváltott.

Gyors tények

  • Terület: kb. 21 km²
  • Lakosság: kb. 10 670 fő (becsült adat)
  • Pénznem: ausztrál dollár (AUD)
  • Nyelvek: angol és naurui.
  • Függetlenség: 1968 (az Egyesült Királyságtól és Ausztrália, Új-Zéland közös közigazgatásától)
  • Hivatalos főváros: nincs; Yaren a de facto közigazgatási központ
  • Jelenlegi elnök: David Adeang

Nauru története és jövője erősen kötődik a környezeti adottságokhoz és a gazdasági alkalmazkodóképességhez: a sziget próbál megoldásokat találni a bányászat után maradt területek rehabilitációjára, a fenntartható víz- és élelmiszer-ellátás biztosítására és az egészségügyi problémák kezelésére.