Nauru

Földrajz

Nauru egy 21 négyzetkilométeres, ovális alakú sziget a Csendes-óceán délnyugati részén, az Egyenlítőtől 42 kilométerre délre. A szigetet egy korallzátony veszi körül, amely apálykor feltárul és hegycsúcsokkal tarkított. A zátony jelenléte megakadályozta egy tengeri kikötő létrehozását, bár a zátonyban lévő csatornák lehetővé teszik a kis hajók számára a sziget megközelítését. A parttól beljebb egy 150-300 méter széles, termékeny parti sáv húzódik.

Nauru központi fennsíkját korallszirtek veszik körül. A fennsík legmagasabb pontja, az úgynevezett Parancsnoki gerinc 71 méterrel a tengerszint felett van. Nauru egyetlen termékeny területe a keskeny parti sávban található, ahol a kókuszpálmák virágoznak. A Buada-lagúnát körülvevő földeken banán, ananász, zöldségek, pandanuszfák és őshonos keményfák, például a tomano fa terem.

Nauru egyike volt a Csendes-óceán három nagy foszfátkőzet-szigetének (a többi a kiribati Banaba (Óceán-sziget) és a francia polinéziai Makatea). Nauru foszfátkészletei mára szinte teljesen kimerültek. A középső fennsíkon folyó foszfátbányászat miatt kopár, zegzugos, akár 15 méter magas mészkőhegyekből álló terület maradt. A bányászat Nauru szárazföldi területének mintegy 80 százalékát lecsupaszította és elpusztította, és a környező kizárólagos gazdasági övezetet is érintette; a becslések szerint a tengeri élővilág 40 százalékát pusztította el az iszap és a foszfát elfolyása.

A szigeten mindössze mintegy 60 őshonos érrendszeri növényfajt tartanak számon, amelyek közül egyik sem endemikus. A kókuszdiótermesztés, a bányászat és a behurcolt fajok komoly zavarást okoztak az őshonos növényzetben. Nincsenek őshonos szárazföldi emlősök, de vannak őshonos rovarok, szárazföldi rákok és madarak, köztük az endemikus naurui nádirigó. A polinéziai patkányt, macskákat, kutyákat, sertéseket és csirkéket hajókról hozták be Naurura.

Nauru természetes édesvízkészletei korlátozottak. A háztetőkön tárolótartályok gyűjtik az esővizet, de a szigetlakók leginkább a Nauru Közüzemi Ügynökség három sótalanító üzemétől függenek. Nauru éghajlata az Egyenlítőhöz és az óceánhoz való közelsége miatt egész évben forró és nagyon párás. Naurut november és február között monszun esőzések sújtják, de ciklonok jellemzően nem tapasztalhatók. Az éves csapadékmennyiség nagyon változó, és az El Niño-Déli Oszcilláció befolyásolja, és több jelentős aszályos időszakot is feljegyeztek. A hőmérséklet Naurun nappal 26 °C és 35 °C között, éjszaka pedig 22 °C és 34 °C között változik.

Szigetként Nauru sebezhető az éghajlatváltozással és a tengerszint változásával szemben. Nauru az áradások miatt a hetedik leginkább a globális felmelegedés által veszélyeztetett ország. Nauru szárazföldjének legalább 80 százaléka jól megemelkedett, de ez a terület lakhatatlan lesz, amíg a foszfátbányászat rehabilitációs programját nem hajtják végre.

Közigazgatási szervezeti egységek

Nauru tizennégy közigazgatási körzetre oszlik, amelyek nyolc választási körzetbe vannak csoportosítva.