Kazahsztán egy ország Eurázsia közepén. Hivatalos neve Kazah Köztársaság. Kazahsztán a világ kilencedik legnagyobb országa (területe körülbelül 2,7 millió km²), és egyben a világ legnagyobb tengerparttal nem rendelkező országa: az északnyugatot a Kaszpi-tenger határolja, de azt belső tengernek tekintik, így az ország jogilag szárazföldi ország marad. A terület döntő része Közép-Ázsiában található, de a nyugati részeket sokszor Európához is sorolják; változatos tájat foglal magában, a végtelen sztyeppéktől és síkságoktól a Kazak-felföldön át a délkeleti Tien-san-hegységig.

A Szovjetunió megszűnése előtt "Kazah Szovjet Szocialista Köztársaságnak" hívták. Az ország függetlenné válása óta jelentős politikai és gazdasági átalakuláson ment keresztül. 1991-től 2019 márciusáig Nursultan Nazarbajev volt az állam vezetője; fontos szereplő maradt a politika színterén a későbbi években is. 2019 óta az elnöki posztot Kassym-Jomart Tokajev tölti be.

Főváros és nagyvárosok

A mai főváros Nur-Sultan (a város 2019-ben kapta meg a "Nur-Sultan" nevet, de 2022-ben ismét az Astana nevet használják). A korábbi főváros a Almaty volt, amely 1997-ig látta el a közigazgatási központ szerepét, és ma is az ország legnagyobb gazdasági és kulturális központja. Egyéb jelentős városok: Shymkent, Karaganda, Aktobe és Aktau.

Népesség és vallás

Kazahsztán lakossága több nemzetiségű: a legnagyobb etnikai csoport a kazahok, továbbá jelentős orosz kisebbség él az országban. A népesség nagysága hozzávetőlegesen 18–20 millió fő körül van (a pontos szám időről időre változik a népszámlálások és becslések alapján). A iszlám a legelterjedtebb vallás, a lakosság nagy része muszlim (többségében szunnita), a kereszténységet főként az ortodox keresztények gyakorolják (az orosz ajkú lakosság körében különösen elterjedt).

Nyelv és hivatalos használat

A kazah nyelv az államnyelv és sokak anyanyelve; ugyanakkor az orosz nyelv széles körben használatos a közigazgatásban, az üzleti életben és a mindennapi kommunikációban, így az orosz gyakorlatilag párhuzamosan fontos szerepet tölt be az ország életében. A kazah nyelv fokozatosan átáll a cirill ábécéről a latin átírásra.

Gazdaság és nemzetközi kapcsolatok

Kazahsztán gazdasága jelentős energia- és ásványkincskészletekre épül: nagy mennyiségű kőolajat, földgázt, rézt, uránt és más ásványokat bányásznak. Az olaj- és gázipar különösen fontos az export és a GDP szempontjából. Emellett mezőgazdaság, könnyűipar és szolgáltatások is hozzájárulnak a gazdasághoz.

Oroszország hosszú távon béreli a Bajkonur kozmodrom területét Kazahsztántól, és innen indítja űrhajóit (űrhajók és egyéb űrindítások). A két ország gazdasági és biztonsági kapcsolatai szorosak, ugyanakkor Kazahsztán aktívan építi kapcsolatait más nagyhatalmakkal és regionális szervezetekkel is.

Környezeti kihívások

Kazahsztán területe sokféle környezeti problémával küzd: az Aral-tó drámai visszahúzódása, a talajerózió, a sivatagosodás, valamint egyes ipari területeken az enyhe- és súlyos szennyezés jelent gondot. Ugyanakkor az ország nagy, alacsonyan lakott területei és változatos tájai jelentős természeti értéket képviselnek.

Ez a rövid országismertető áttekintést ad Kazahsztán alapvető földrajzi, népességi, nyelvi és politikai jellemzőiről; további részletek (pontosan frissített demográfiai és gazdasági adatok, területi határok, nemzetközi szerződések) idővel változhatnak, ezért érdemes naprakész forrásokat is ellenőrizni.