Gabon – Áttekintés: földrajz, történelem és gazdaság

Gabon áttekintése: földrajz, történelme és gazdasága — Libreville, határok, gyarmati múlt, gazdasági jellemzők, HDI és jövedelmi egyenlőtlenség rövid, érthető összefoglalója.

A Gaboni Köztársaság vagy Gabon egy ország Afrikában, amelyet az Egyenlítő közelében található. Határos Egyenlítői-Guineával, Kamerunnal és a Kongói Köztársasággal. Fővárosa Libreville, amely egyben az ország legnagyobb városa is. Területe mintegy 270 000 négyzetkilométer (pontosabb adat: 267 667 km²), és a lakosság a 2020-as évek eleji becslések szerint körülbelül 2,3 millió főre tehető.

Földrajz és éghajlat

Gabon az Afrika köznyugati partvidékén fekszik, az Atlanti-óceán partján, elsősorban az Egyenlítő mentén, ezért éghajlata alapvetően trópusi, nedves. A part mentén sűrű mangrove- és öbölrendszerek találhatók; beljebb hatalmas esőerdők, folyóvölgyek és néhol szavannák váltakoznak. A legfontosabb folyók közé tartozik az Ogooué, amely a belső vízrendszert és a gazdasági életet meghatározza.

A terület nagy részét őserdők borítják, amelyek gazdag élővilággal rendelkeznek: gorillák, csimpánzok, elefántok, ritka madárfajok és sok endemikus növény találhatók itt. Az ország partvonala az Atlanti-óceán, a tengerparton kisebb kikötővárosok és olajipari telephelyek helyezkednek el.

Történelem

A mai Gabon területén őskori emberi leletek ismertek, később főként bantu népcsoportok telepedtek meg. A 19–20. században a terület a francia befolyás alá került, és a 20. század közepéig francia gyarmat maradt. Gabon 1960. augusztus 17-én nyerte el függetlenségét Franciaországtól.

Függetlenség után az ország politikai élete változatos volt: rövid ideig több vezető váltotta egymást, majd kialakult egy erős központosított hatalom. Hosszú időn át meghatározó személyisége volt Omar Bongo, aki 1967 és 2009 között volt hatalmon. 2009-ben fia, Ali Bongo Ondimba vette át az elnökséget. Az országban 1990 körül visszaállították a többpártrendszert, de a politikai berendezkedés gyakran kritikákat kapott a választások tisztasága, a korrupció és a hatalom koncentrálódása miatt. 2023-ban a katonai vezetés megdöntötte Ali Bongót, és átmeneti kormányzat alakult.

Politikai rendszer és kormányzás

Gabon formálisan félprezidenciális rendszerű köztársaság. A gyakorlatban a végrehajtó hatalom erős szerepet játszik, és az elmúlt évtizedekben a politikai stabilitás és a hatalmi monopolizálás egyszerre jellemezte az országot. A politikai életben időről időre történtek reformkísérletek, ugyanakkor a demokratikus intézmények működése és az átláthatóság tekintetében jelentős hiányosságokat említenek a megfigyelők.

Gazdaság

Gabon gazdasága a természeti erőforrásokra épül. A legfontosabb ágazat az olajkitermelés, amely évtizedeken át az állami bevételek és exportbevételek jelentős részét adta. Emellett fontosak a következők:

• erdőgazdálkodás és faexport,
• bányászat (különösen mangán, vasérc és egyéb ásványok),
• halászat és parti iparágak,
• növekvő jelentőségű szolgáltatások és kiskereskedelem.

Bár Gabon egyike a leggazdagabb országoknak a szubszaharai térségben az egy főre jutó GDP alapján, a jövedelmi egyenlőtlenség erős, és a vagyon nagy része kis csoportok kezében összpontosul. Ennek következtében jelentős társadalmi problémák — munkanélküliség, regionális és rétegbeli szegénység — továbbra is jelen vannak. A kormányok időről időre próbálták diverzifikálni a gazdaságot, fejleszteni az infrastruktúrát és bővíteni az egészségügyi, oktatási szolgáltatásokat, de a folyamat lassú és részben korlátokba ütközik.

Társadalom és kultúra

Gabon lakossága főként bantu etnikumokból áll; jelentősebb csoportok például a Fang, Punu, Nzebi és Myene népcsoportok. Az ország hivatalos nyelve a francia; emellett számos helyi nyelvet beszélnek. A népesség nagy része városiasodott, a legnagyobb városok Libreville és Port-Gentil.

A vallás tekintetében a kereszténység (főként protestáns és katolikus) a legelterjedtebb, de a hagyományos hitvilág és a kevert vallási gyakorlatok is fontosak. A gaboni kultúra gazdag zenei és táncos hagyományokban, valamint kézművességben; az ünnepek és rituálék fontos szerepet játszanak a közösségek életében.

Környezetvédelem és biodiverzitás

Gabon kiterjedt esőerdei és magas biodiverzitása miatt regionális és globális jelentőségű terület. Az ország 2002-ben több nemzeti parkot hozott létre a természetvédelem erősítése érdekében; ezek a védett területek fontos élőhelyei a nagytestű emlősöknek és ritka fajoknak. Gabon része a Kongó-medencei esőerdő ökoszisztémájának, amely a világ második legnagyobb esőerdeje.

Ugyanakkor a természetvédelmet veszélyeztetik az illegális vadászat, a kitermelőipar (különösen az erdő- és bányászat), valamint az olajkitermeléshez kapcsolódó környezeti kockázatok. Az ország kormánya és nemzetközi partnerek különböző programokkal próbálják összeegyeztetni a gazdasági fejlesztést és a környezet védelmét.

Infrastruktúra és közlekedés

Gabon közlekedési hálózata korlátozottabb a fejlettebb országokhoz képest. A vasúti összeköttetés (Transgabonais) összeköti a belső nagyvárosokat, és fontos szerepe van az ipari áruk szállításában. A főbb repülőterek Libreville-ben és Port-Gentilben találhatók, és a tengeri szállítás is fontos az olaj- és faexport számára. Az utak minősége változó; számos vidéki területhez vezető út nehezen járható a csapadékos időszakokban.

Kihívások és kilátások

Gabon előtt álló főbb kihívások közé tartozik az erőforrás-függőség csökkentése, a gazdaság diverzifikálása, a társadalmi egyenlőtlenség csökkentése, valamint a korrupció és a politikai átláthatóság javítása. Pozitívumként említhető a gazdag természeti örökség, amely megfelelő politikákkal és fenntartható menedzsmenttel alapot adhat az ökoturisztikai és környezetbarát gazdasági fejlesztéseknek.

Földrajz

Gabon Közép-Afrika atlanti-óceáni partvidékén fekszik. Az Egyenlítőn fekszik. Gabonban általában egyenlítői éghajlat uralkodik. Az ország 85%-át esőerdők borítják. Az ország három különböző régiót különböztet meg: a tengerparti síkságokat (az óceán partjától 20 és 300 km között), a hegyvidéket (Libreville-től északkeletre a Cristal-hegység, középen a Chaillu-hegység, amelynek csúcspontja az 1575 m magas Mont Iboundji) és keleten a szavannát. A tengerparti síkságok a Természetvédelmi Világalap atlanti-egyenlítői parti erdők ökorégiójának nagy részét alkotják, és közép-afrikai mangrovefoltokat tartalmaznak, különösen a Muni folyó torkolatánál, az egyenlítői-guineai határon.

Gabon legnagyobb folyója az Ogooué, amely 1200 km hosszú. Gabonban három karsztos terület található, ahol a dolomit- és mészkősziklákban több száz barlang található. A barlangok közé tartozik a Grotte du Lastoursville, a Grotte du Lebamba, a Grotte du Bongolo és a Grotte du Kessipougou. Sok barlangot még nem tártak fel. A National Geographic expedíciója 2008 nyarán látogatott el a barlangokba, hogy dokumentálja azokat (az expedíció honlapja).

Kongou lezuhan

Kérdések és válaszok

K: Mi Gabon fővárosa?

K: Hány ember él Gabonban?

K: Mikor lett Gabon új ország?

K: Milyen típusú kormánya van Gabonnak?

K: Milyen gazdasági mutatókkal rendelkezik Gabon?

K: Földrajzilag hol helyezkedik el Gabon?

Keresés betűvel