Törökország – országismertető: földrajz, történelem, gazdaság, turizmus
Ismerje meg Törökország földrajzát, gazdaságát, gazdag történelmét és turizmusát — útikalauz Isztambultól Ankaráig, tengerpartokig és történelmi látnivalókig.
Törökország (törökül: Türkiye) Európában és Ázsiában egyaránt megtalálható ország. Törökország területe körülbelül 783 000 négyzetkilométer (kb. 300 000 sq mi), és földrajzi elhelyezkedése miatt hidat képez a két kontinens között: a Boszporusz és a Dardanellák tengeri útvonalai stratégiai jelentőségűek a világkereskedelem és a regionális kapcsolatok szempontjából.
Törökország köztársaság. Az ország 81 tartományra tagolódik, pénzneme a török líra (TRY). A főváros Ankara, amely Anatólia központjában fekszik (Anatóliában), míg a kulturális és gazdasági központ a több milliós nagyváros, Isztambul, melynek európai oldalát korábban Konstantinápolynak nevezték. A mai köztársaságot 1923-ban alapították az első világháború és az azt követő függetlenségi háború (Kurtuluş Savaşı) után; az államalapítás fő szervezője Mustafa Kemal Atatürk volt. A modern politika az évtizedek során sokat változott: Törökország jelenleg elnöki rendszerű köztársaság.
A mai Törökország területén számos ősi és középkori civilizáció hagyta nyomát, például a hettiták, a Római Birodalom és a Bizánci Birodalom. A térség fontos szerepet játszott a kereszténység korai történetében, és sok jelentős egyházi és régészeti helyszín található itt. Mivel egyszerre fekszik Európában és Ázsiában, Törökországot sokszor a két világ közötti „ajtónak” nevezik, amely kulturális és gazdasági találkozóhelyet biztosít.
Földrajz, régiók és természeti adottságok
Törökország változatos domborzati és éghajlati viszonyokkal rendelkezik: a nyugati és déli partvidéket mediterrán klíma jellemzi, a Fekete-tenger partvidéke csapadékos és mérsékeltebb, míg a belső anatóliai fennsík kontinentális, nagy napi és éves hőingadozással.
- Fő régiók: Marmara, Égei-tenger menti régió, Földközi-tenger vidék, Közép-Anatólia, Fekete-tenger vidék, Kelet-Anatólia és Délkelet-Anatólia.
- Fontos vízi útvonalak: Boszporusz, Márvány-tenger (Sea of Marmara) és Dardanellák.
- Szomszédos országok: Görögország, Bulgária, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán (Nahicsjeván eksklávé), Irán, Irak és Szíria; emellett Törökországnak tengerrel határos kapcsolatai is vannak a Földközi-tenger és az Égei-tenger irányába.
- Természeti kincsek: hegyek (pl. Taurusok, Pontus-hegység), tóvidékek, termékeny völgyek és hosszú partszakaszok.
Társadalom, nyelv és vallás
A lakosság többsége török anyanyelvű és muzulmán (többségében szunnita), de az ország soknemzetiségű: jelentős kurd, arab és más kisebbségek élnek itt, valamint megmaradtak helyi nyelvek és dialektusok. Az urbanizáció erős — a lakosság nagy része városokban él, köztük Isztambul, Ankara és Izmir nagy agglomerációi.
Történelem (röviden)
A térség gazdag történelmi múlttal bír: a hettiták és más ókori népek után görög és perzsa befolyás, majd a római és bizánci korszak következett. A középkorban a szeldzsuk törökök és később az Oszmán Birodalom emelkedett jelentőssé, amely évszázadokig meghatározta a Közel-Kelet és a mediterrán térség politikai viszonyait. A 20. század elején az Oszmán Birodalom széthullását követően jött létre a modern török állam, amely azóta is fontos szereplő a regionális és nemzetközi politikában.
Gazdaság
A mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatások is jelentős szerepet játszanak a török gazdaságban. A modern Törökország meleg és változatos éghajlata sokféle élelmiszernövény termesztését teszi lehetővé, az állattenyésztés és az erdészet pedig fontos iparágak. Törökország jelentős világpiaci szereplő bizonyos mezőgazdasági termékekben (például mogyoró, szárított sárgabarack, tea, olíva), és számos élelmiszert előállít önellátás céljából.
Az ipar sokrétű: a török gyártmányok közé tartoznak a repülőgépek, az elektronika, az autók, az ruházati cikkek és a textíliák, amelyeket belföldön és exportként egyaránt gyártanak. Emellett jelentős a gépipar, vegyipar, acél- és hajógyártás, valamint a védelmi ipar fejlődése. Az energiaellátásban az ország nagymértékben függ az importtól, ugyanakkor a megújuló energiaforrások (szél, nap, víz) kiépítése növekszik.
Törökország fontos kereskedelmi partner Európában, a Közel-Keleten és az ázsiai térségben; NATO-tag (1952 óta) és több évtizede folynak viták és tárgyalások az EU-csatlakozás lehetőségéről.
Turizmus és kulturális örökség
Törökország népszerű úti cél a turisták számára. Az ország Égei-tengeri és Földközi-tengeri partjain több száz kilométernyi gyönyörű tengerparttal rendelkezik, emellett rendkívül gazdag történelmi és régészeti helyszínekben. Néhány kiemelt látnivaló:
- Isztambul: Aya Szófia, Kék mecset, Topkapi palota és a Boszporusz panorámája.
- Kappadókia: különleges sziklaformációk, barlanglakások és hőlégballonos repülések.
- Epheszosz: ókori romváros az Égei-part közelében.
- Antalya, Bodrum, Fethiye és más tengerparti üdülőhelyek a nyári szezonban.
- Pamukkale: mészkő-teraszok és meleg források; Göbekli Tepe és Mount Nemrut mint fontos régészeti helyszínek.
A turisták számára kedvező a vendéglátás, a gasztronómia (különféle helyi és regionális ízek), a történelmi túrák és a természetjárás. A legjobb időszak az utazásra általában a tavasz és az ősz, amikor az időjárás mérsékeltebb és kevésbé zsúfoltak a forró nyári hónapokhoz képest.
Kihívások és kockázatok
Törökország földrengésveszélyes területen fekszik (például az Észak-Anatóliai törésvonal mentén), ezért a természeti katasztrófák kockázata és az azokkal kapcsolatos felkészülés fontos kérdés. Emellett az ország gazdasági és politikai helyzete, a bevándorlás és regionális biztonsági kihívások folyamatos figyelmet igényelnek mind belföldi, mind nemzetközi szinten.
Összességében Törökország gazdag történelmi múltú, földrajzilag sokszínű és gazdaságilag is jelentős ország, amely fontos hidat képez Európa és Ázsia között, és sokféle élményt kínál a látogatóknak és befektetőknek egyaránt.
Történelem
Ősi Anatólia
Anatóliában (Törökország ázsiai részén - más néven Kis-Ázsiában) régebb óta élnek emberek, mint a világon szinte bárhol máshol, kivéve Afrikát.
A terület első jelentős birodalma a hettitáké volt (a Kr. e. 18. századtól a Kr. e. 13. századig). A hettiták, akik az indoeurópai nyelvek egyikét beszélték, Közép-Anatóliában magas kultúrát fejlesztettek ki. Birodalmukat a kimmerek pusztították el a Kr. e. 7. században, utódállamaik pedig Lídia, Kária és Lícia voltak.
Kr. e. 1950-től görögök és asszírok lakták Délkelet-Törökország egyes részeit. Az asszír főváros neve Tushhan volt (Kr. e. 900-600). Az asszírok addig uralkodtak Délkelet-Törökország felett, amíg az Asszír Birodalmat i. e. 612-ben Babilónia le nem hódította. Ezután Anatólia különböző királyságok otthona lett, többek között az Akhaimenida Birodalom, a hellenisztikus királyságok, a Római Birodalom, a Bizánci Birodalom (Kelet-római Birodalom), a Szeldzsuk Birodalom és a Mongol Birodalom.
Az Oszmán Birodalom
A 14. században, a mongol birodalom bukása után Oszmán nagyúr új birodalmat épített, amelyet saját magáról nevezett el: az Oszmán Birodalmat. Ez lett minden idők egyik leghosszabb ideig létező birodalma. A birodalom Európában a Balkánon (Jugoszlávián és Bulgárián) is átnyúlt. A királyságot a muszlim jog szerint kormányozták, de más vallásoknak bizonyos kisebbségi jogaik voltak.
Az első világháborúban az Oszmán Birodalom a központi hatalmak egyike volt. A háború alatt az Oszmán Birodalomban 500 000 örményt mészároltak le az úgynevezett örmény népirtás során. Törökország tagadja, hogy az esemény népirtás lett volna. A Központi Hatalmak elvesztették a háborút, az Oszmán Birodalom pedig megsemmisült, de ezután Atatürk vezetésével a hadsereg megszabadult a külföldi ellenségektől, például a görögöktől.
Török Köztársaság
Mustafa Kemal Atatürk volt Törökország első elnöke. Számos olyan változtatást hajtott végre, amelyek modernebbé tették Törökországot. Néhány embernek azonban nem tetszett néhány olyan változás, amely világiasabbá tette az életet Törökországban. Megszabadult például a vallásos középiskoláktól. Atatürk ellenfelei úgy érezték, hogy gyengítette az iszlámot az országban. A későbbi politikai viták 1960-ban, 1971-ben és 1980-ban államcsínyhez, illetve több sikertelen kísérlethez vezettek.
A Kurdisztáni Munkáspárt kurd gerillái (PKK; törökül: Partiya Karkerên Kurdistan) évek óta harcolnak a török kormány ellen. A PKK egy nacionalista és szeparatista mozgalom, amelyet Abdullah Öcalan vezet. Céljuk, hogy a Törökország délkeleti részén élő kurdok autonómiát és saját kormányt kapjanak. Mivel fegyveres konfliktust alkalmaznak, a török kormány terroristáknak nevezi őket. Az Európai Unió és az Egyesült Államok szintén terroristáknak nevezi őket.
2016. július 15-én államcsínyt kíséreltek meg.
Emberek
Törökországban mintegy 80 millió ember él. Többségük török etnikumú. Körülbelül 15%-uk kurd etnikumú. Sok szíriai menekült (több mint 2 millió) él Törökországban, mert a szíriai polgárháború elől menekültek. Sok roma ember él Isztambulban és Edirnében (Törökország európai része).
A törökök túlnyomó többsége muszlim, és a férfi körülmetélés nagy fesztivál. Törökország legnagyobb városa Isztambul, amely a legnépesebb város Európában.
A törököknek számos etnikai és híres ételük van, mint például a mantı (török ravioli), döner, kebab, török ételek, baklava, börek, köfte és más ételek.
Törökországban a lakosság nagy részét tizenévesek és fiatal felnőttek teszik ki.
Egy tanulmány szerint Anatólia genetikailag közelebbi rokonságban áll a balkáni népességekkel, mint a közép-ázsiai népességekkel. Az anatóliai törökök (Törökország ázsiai része) génállományának mindössze 13%-a származik a közép-ázsiai népességektől. A lakosság főként a görögök, örmények és kurdok népességéből származik.
Olajbirkózás Kırkpınarban
Európai Unió
Törökország az 1990-es évek óta próbál csatlakozni az Európai Unióhoz (EU).
Gazdaság
Törökország tagja az OECD-nek és a G-20-nak, és a 20 legnagyobb gazdaság egyike. A török valuta a líra. Az első érméket Törökországban készítették.
Az 1970-es években sok török költözött más országokba, például Németországba, hogy elmeneküljön az akkori rossz gazdasági helyzet elől, és jobb munkát találjon. A nyári vakációra gyakran visszatérnek Törökországba. Ma sokan azok közül, akik az 1970-es években mentek el, vissza akarnak költözni Törökországba.
Az 1980-as évekig a legtöbb vállalat a kormány tulajdonában volt, de aztán Turgut Özal miniszterelnök eladta őket. Korábban külföldiek általában nem vásárolhattak vállalatokat, földet vagy ingatlant. Törökország nemzetközi kereskedelme főként az EU-val, az Egyesült Államokkal, az Orosz Föderációval és Japánnal folyik. Törökország és az EU megállapodott abban, hogy nem vetnek ki sok adót arra, amit egymásnak vásárolnak és eladnak. Ezt követően a török gyárak könnyebben adhattak el termékeket az EU-ba, az uniós üzletemberek pedig könnyebben vásárolhattak törökországi vállalatokat.
Törökország exportja 2010-ben 117 milliárd amerikai dollár értékű volt.
Az 1994-es, 1999-es és 2001-es földrengések némileg lassították a gazdasági növekedést. Törökország nem rendelkezik kőolajjal vagy földgázzal, ezért más országoktól, például Oroszországtól vásárolja azokat. 2010-ben a törökországi Diyarbakir városában olajat találtak, de nem volt elég olaj a kitermeléshez. Törökország földgáz után kutat a török Észak-Cipruson.
Tartományok
Törökország fővárosa és második legnagyobb városa Ankara. A legnagyobb és legzsúfoltabb város Isztambul, amely a világ egyetlen olyan városa, amely két különböző kontinensen fekszik. A harmadik legnagyobb város a tengerparti Izmir, amely az ország fő kikötője. Törökország 81 tartományra oszlik. Minden tartománynak saját kis kormánya van, de ők csak apró dolgokról dönthetnek: a fontos kérdésekben az ankarai kormány dönt. A tartományok 7 régióra oszlanak. Minden tartomány kerületekre van felosztva. Összesen 923 körzet van.
Kultúra
Nyelv
Törökországban a legtöbb ember törökül beszél. A török nyelv a török nyelvek csoportjába tartozik, amelyhez számos más, Ázsiában beszélt nyelv is tartozik, például az azerbajdzsáni és a tatár. A török nyelv Közép-Ázsiából származik, de ma már kicsit eltér a Közép-Ázsiában beszélt nyelvektől. A Földközi-tenger mellett élő törököknek déli, sokkal vastagabb és férfiasabb a nyelvjárásuk, mint a nyugat-törökországiaknak. Az északiaknak, a Fekete-tenger mellett lágyabb a kiejtésük.
Törökországban vannak olyan kisebbségek is, amelyek olyan nyelveket beszélnek, mint az arab, a kurd, az örmény, a görög vagy a ladino és még sok más nyelv.
A fiatal felnőttek közül sokan beszélnek angolul is, amit az általános, közép- és középiskolában is tanítanak.
Életmód
A török kultúra modern iszlám kultúra, némi európai hatással.
Törökország különböző részein hasonló, de nem teljesen azonos az életmód. Közép-Törökország némileg hagyományosabb. Nyugat-Törökország, különösen a tengerparti városok modernebbek és világiasabbak. Kelet- és Délkelet-Törökországot főként kurdok alkotják. Ők általában kevésbé modern és inkább iszlám életmódot folytatnak.
Törökország gazdag városai közé tartozik Isztambul, İzmir, Konya, Ankara, Mersin (más néven İçel) és Antalya.
Többség és kisebbségek
Törökország többségét törökök alkotják. A legnagyobb kisebbség a kurdok. A kurdok főként Délkelet- és Kelet-Törökországban élnek. A második legnagyobb kisebbség az arabok.
Oktatás
Törökországban az írni-olvasni tudók aránya jelenleg 95%. Törökországban az embereknek 12 évig kell iskolába járniuk.
Az İstanbul Egyetem volt az első egyetem Törökországban. Az egyetemet 1453-ban alapították. Az Ankarai Egyetem volt az első egyetem, amelyet Törökország köztársasággá válása után indítottak. Az egyetemet 1946-ban alapították.
A Nemzeti Oktatási Minisztérium adatai szerint 2002-ben 6065 középiskola működött Törökországban. [1][holt link] 2011-ben 166 egyetem volt Törökországban.
Földrengések
Az 1999-es İzmit földrengés egy körülbelül 7,4-es erősségű földrengés volt, amely 1999. augusztus 17-én, helyi idő szerint körülbelül 3:02-kor rázta meg Törökország északnyugati részét. A földrengésben 18 000 ember halt meg. Törökországban sokan haltak meg földrengések következtében.
A New York Times becslése szerint az 1992. március 13-i erzincani földrengésben több mint 570 ember halt meg. A földrengés a Richter-skála szerint 6,8-as erősségű volt.
Kérdések és válaszok
K: Mi Törökország hivatalos neve?
V: Törökország hivatalos neve Türkiye Köztársaság.
K: Hány tartomány van Törökországban?
V: Törökországban 81 tartomány van.
K: Milyen pénznemet használnak Törökországban?
V: A Törökországban használt pénznem a török líra.
K: Melyik város szolgál a mai Törökország fővárosaként és kulturális központjaként?
V: A mai Törökország fővárosa Ankara, amely egyben a kulturális központja is, míg az európai oldalon fekvő Isztambul a gazdasági központja.
K: Mely ősi civilizációk foglalták el a mai Törökország területét?
V: Az olyan ősi civilizációk, mint a hettiták, a Római Birodalom és a Bizánci Birodalom mind elfoglalták a mai Törökország területét.
K: Mi teszi Törökországot népszerű turisztikai célponttá?
V: Törökországot változatos éghajlata, amely lehetővé teszi a különböző élelmiszernövények termesztését, valamint a több száz kilométernyi gyönyörű tengerpart az égei-tengeri és a földközi-tengeri partvidéken teszi népszerű turisztikai célponttá a világ minden tájáról érkező látogatók számára.
Keres