Koszovó

Koszovó, vagy hivatalosan Koszovói Köztársaság (albánul: Kosova, szerbül: Косово), egy részben elismert köztársaság a Balkánon. Az Egyesült Nemzetek 193 országából 97 (50%) ismeri el független országként. Egyesek azonban a vitatott területet Szerbia részének tekintik. Az albán politikusok 2008-ban kikiáltották a Szerbiától való függetlenséget.

Koszovó az ókorban a dárdai földek része volt. A dárdaiakat aztán a Római Birodalom hódította meg és civilizálta, majd Róma bukása után a Bizánci Birodalom része lett, majd a Bizánci Birodalom, a Bolgár Birodalom és a Szerb Birodalom hódította meg újra és újra, és nem sokkal a koszovói csatában elszenvedett szerb vereség után az Oszmán Birodalom része lett. Amikor a törökök elhagyták a Balkánt, a Szerb Királyság része lett. Az első világháborúban rövid időre az Osztrák-Magyar Monarchia birtokába került. Majd a II. világháborúban, miután Németország, Olaszország és Bulgária megszállta, az Olasz Birodalom Albán Királyságának bábja, az Albán Királyság foglalta el. A háború után a 20. században Jugoszlávia része lett. Miután a NATO 1999-ben lebombázta Jugoszláviát, a terület az ENSZ (UNMIK) igazgatása alá került.

A Koszovói Gyűlés, a többnyire koszovói albán politikusokból álló politikai tömörülés 2008 februárjában kikiáltotta függetlenségét. Ezt Szerbia vitatja, és nem fogadja el függetlenségüket. Szerbia továbbra is Koszovó és Metóhia autonóm tartományként tekint a területre.

Koszovótól északra és keletre a Szerb Köztársaság található. Koszovótól délre Észak-Macedónia található. Északnyugaton Montenegró, délnyugaton pedig Albánia található. A főváros Pristina. Prishtina egyben Koszovó legnagyobb városa is. Koszovóban körülbelül 1,8 millió ember él. 1948-ban Koszovóban az iskolák mind albán nyelvűek, bár még mindig élnek szerbek az országban.

Demográfia

A koszovói népszámlálások hivatalos eredményei az etnikai csoportokról és a nemzetiségről a második világháború után 1991-ig az alábbiakban olvashatók. Az 1991. évi népszámlálásban szereplő albánok számai csak találgatások, amelyek a korábbi népszámlálásokon alapulnak, mivel az albánok többsége nem vett részt az 1991. évi népszámláláson. Ma Koszovó túlnyomórészt albán.

Etnikai csoport	1948-as népszámlálás		1953-as népszámlálás		1961-es népszámlálás		1971-es népszámlálás		1981-es népszámlálás		1991-es népszámlálás
Etnikai csoport	Szám	%	Szám	%	Szám	%	Szám	%	Szám	%	Szám	%
Albánok	498,244	68.5	524,559	64.9	646,605	67.1	916,168	73.7	1,226,736	77.4	1,596,072	81.6
Szerbek	171,911	23.6	189,869	23.5	227,016	23.5	228,264	18.4	209,498	13.2	194,190	9.9
Muszlimok	9,679	1.3	6,241	0.8	8,026	0.8	26,357	2.1	58,562	3.7	66,189	3.4
Montenegróiak	28,050	3.9	31,343	3.9	37,588	3.9	31,555	2.5	27,028	1.7	20,365	1.1
Horvátok	5,290	0.7	6,201	0.8	7,251	0.8	8,264	0.7	8,718	0.6	8,062	0.4
Jugoszlávok					5,206	0.5	920	0.1	2,676	0.2	3,457	0.2
Romani	11,230	1.5	11,904	1.5	3,202	0.3	14.593	1.2	34,126	2.2	45,760	2.3
Törökök	1,315	0.2	34,583	4.3	25,764	2.7	12,244	1.0	12,513	0.8	10,445	0.5
Macedónok	526	0.1	972	0.1	1,142	0.1	1,048	0.1	1,056	0.1
Mások vagy nem mondták	1,577	0.2	2,469	0.3	2,188	0.2	4,280	0.3	3,454	0.2	11,656	0.6
Összesen	727,820		808,141		963,988		1,243,693		1,584,441		1,956,196

Divíziók

Koszovó 7 körzetre oszlik. Ezek a kerületek 38 települést foglalnak magukban:

Nem.	Kerület	Főváros	Terület (km²)	Népesség	Önkormányzatok
1	Peja kerület	Peja	1,365	174,235	Peja, Burim, Klina
2	Mitrovica kerület	Mitrovica	2,077	272,247	Leposaviq, Mitrovica, Észak-Mitrovica, Skenderaj, Vushtrri, Zubin Potok, Zveçan, Zubin Potok, Zveçan
3	Prishtina kerület	Prishtina	2,470	477,312	Drenas, Graçanica, Fushë Kosovë, Lipjan, Artana, Kastriot, Podujevo, Prishtina
4	Gjilan kerület	Gjilan	1,206	180,783	Gjilan, Kamenica, Kllokot, Partesh, Ranillug, Vitia, Vitya
5	Gjakova járás	Gjakova	1,129	194,672	Deçan, Gjakova, Junik, Rahovec
6	Prizren kerülete	Prizren	1,397	331,670	Dragash, Malisheva, Mamusha, Prizren, Suhareka, Suhareka
7	Ferizaj kerület	Ferizaj	1,030	185,806	Ferizaj, Hani i Elezit, Kaçanik, Shtime, Shtërpcë

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mi Koszovó hivatalos neve?

V: Koszovó hivatalos neve Koszovói Köztársaság.

K: Hogyan vált Koszovó függetlenné?

A: Koszovó 2008. február 17-én kikiáltotta függetlenségét Szerbiától.

K: Milyen nyelvet beszélnek Koszovóban?

V: Koszovóban albánul és szerbül is beszélnek.

K: Hány ENSZ-tagállam ismerte el Koszovót független államként?

V: 95 ENSZ-tagállam ismerte el Koszovót független államként.

K: Földrajzilag hol található Koszovó?

V: Koszovó Délkelet-Európában található.

K: Mit jelent a "Koszovó" szó?

V: A "Koszovó" szónak nincs ismert jelentése vagy eredete, de talán a szláv "kos" szóból származik, ami feketerigót jelent.