Országok rangsora a humán fejlettségi index (HDI) alapján
Részletes országok rangsora a Humán Fejlődési Index (HDI) szerint — ENSZ-adatok, régiók és fejlettségi kategóriák összehasonlítása és elemzése.
Ez a lista az ENSZ Fejlesztési Programjának (2011. november 2-án kiadott, 2011-es becslések alapján összeállított) Emberi Fejlődési Jelentésében szereplő összes országot tartalmazza az emberi fejlettségi index szerint. A listában szerepel az ENSZ 185 tagállama (a 193-ból), valamint Hongkongot (a Kínai Népköztársaság) és a palesztin területeket; nyolc ENSZ-tagállam nem szerepel, mert nem áll rendelkezésre elegendő adat. Az összehasonlításhoz a világ régióinak és országcsoportjainak átlagos HDI-értékei is fel vannak tüntetve.
A humán fejlettségi index (HDI) három alapvető dimenziót mér: a várható élettartamot, az írástudást és iskolázottságot (az oktatási teljesítményt), valamint az életszínvonalat. Célja, hogy a jólétet a gazdasági mutatókon túlmutató, összehasonlítható módon jelenítse meg, és segítsen megkülönböztetni a fejlett, fejlődő vagy fejletlen országokat. Az indexet 1990-ben dolgozták ki Mahbub ul Haq pakisztáni közgazdász és Amartya Sen indiai közgazdász kezdeményezésére.
A HDI kiszámítása röviden: minden dimenzióhoz egy normált részmérték tartozik (érték = (megfigyelt – minimum) / (maximum – minimum)), az oktatás esetében két indikátort (az átlagos iskolázottsági éveket és a várható iskolázottságot) egyesítenek, majd a három dimenzió részmértékének geometriai átlagából kapják meg a végső HDI-értéket. Az érték 0 és 1 közé esik, ahol a magasabb érték nagyobb emberi fejlettséget jelez. (A UNDP időről időre felülvizsgálja az alkalmazott „célértékeket” és módszertant.)
Besorolás és változások
Az országok hagyományosan négy emberi fejlettségi kategóriába sorolhatók: nagyon magas, magas, közepes és alacsony emberi fejlettség. A UNDP gyakorlatában ezekhez általában küszöbértékeket rendelnek (például: nagyon magas ≧ 0,800; magas 0,700–0,799; közepes 0,550–0,699; alacsony < 0,550), de a pontos határok és alkalmazásuk évről évre változhatnak.
2007 és 2010 között az első két kategóriát gyakran fejlett országoknak nevezték, míg az utolsó kettőt a fejlődő országok csoportjába sorolták. A 2007-es jelentés átalakította a korábbi kategóriákat (például a korábbi „magas humán fejlettségű” csoportot részben kettéválasztották).
Egy korábbi, szélesebb értelemben használt csoportosítás a jövedelmi kategóriákon alapult (alacsony/magascsop.), amelyet részben az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt bruttó hazai termék (GDP) alapján határoztak meg; ezt később több elemben az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson alapuló bruttó nemzeti jövedelem (GNI) váltotta fel. A vásárlóerő-paritásra utaló korábbi megközelítést a PPP-számítások is érintették (vásárlóerő-paritás, PPP).
Példák, trendek és néhány megfigyelés
A HDI értékek időbeli változása feltárhat gazdasági, egészségügyi és oktatási válságokat. A jelentés szerint 1998 és 2010 között a HDI legnagyobb visszaesését Zimbabwéban jegyezték fel (1998: 0,514 → 2010: 0,140). Emellett 2009 óta jelentős csökkenést regisztráltak a Zöld-foki Köztársaságban (0,170-es csökkenés).
A világ népességének több mint fele (51%) a „közepes emberi fejlettségű” országokban él, míg a „kisebb fejlettségű” kategóriába tartozó országok népessége a teljes világpopuláció kevesebb mint egyötödét (18%) adja. Azok az országok, amelyek „magas” vagy „nagyon magas” emberi fejlettséggel rendelkeznek, a világ népességének kevesebb mint egyharmadát (~30%) foglalják magukban.
Módszertani kiegészítők és korlátok
- A HDI hasznos összefoglaló mutató, de nem fedi le a társadalmi egyenlőtlenséget, a nemek közötti különbségeket, a környezeti fenntarthatóságot vagy a szubjektív jólétet. Ezért a UNDP további mutatókat is publikál, például az Inequality-adjusted HDI-t (IHDI), a Gender Development Indext (GDI), a Gender Inequality Indext (GII) és a Multidimensional Poverty Indexet (MPI), amelyek kiegészítik a HDI adatait.
- A HDI értékek összehasonlíthatósága függ az adatok megbízhatóságától és a statisztikai módszerek következetességétől; alacsony adatsűrűségű vagy politikailag instabil országoknál nagyobb bizonytalanság fordulhat elő.
A HDI-t széles körben használják politikai döntéshozók, kutatók és nemzetközi szervezetek annak érdekében, hogy a gazdasági növekedés mellett az emberi jólét tényezőit is mérlegeljék. Ugyanakkor mindig ajánlott több mutatót együttesen vizsgálni a teljesebb képhez.
.svg.png)
Világtérkép, amely a humán fejlettségi index kategóriáit mutatja országonként (2015-ös és 2016-os adatok alapján, 2017. március 21-én közzétéve). Nagyon magas Magas Közepes Alacsony Az adatok nem állnak rendelkezésre

A világtérkép a humán fejlettségi indexet mutatja (2015-ös és 2016-os adatok alapján, 2017. március 21-én közzétéve). 0,900 és több 0,850-0,899 0,800-0,849 0,750-0,799 0,700-0,749 0,700-0,749 0.650–0.699 0.600–0.649 0.550–0.599 0.500–0.549 0.450–0.499 0,400-0,449 0,350-0,399 0,349 és az alatti adatok nem állnak rendelkezésre.
= növekedés.
= stabil.
= csökken.
Nagyon magas humán fejlettség
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magas humán fejlettség
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Közepes emberi fejlődés
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Alacsony humán fejlettség
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az országok listája kontinensek szerint
Afrika
| A 10 legmagasabb HDI
| 10 legalacsonyabb HDI
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ázsia
| A 10 legmagasabb HDI
| 10 legalacsonyabb HDI
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Európa
| A 10 legmagasabb HDI
| 10 legalacsonyabb HDI
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Észak-Amerika és a Karib-térség
| A 10 legmagasabb HDI
| 10 legalacsonyabb HDI
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Dél-Amerika
| A 10 legmagasabb HDI
| 10 legalacsonyabb HDI
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Óceánia
| A 10 legmagasabb HDI
| 10 legalacsonyabb HDI
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az országok listája nem kontinentális régiók szerint
Arab Liga
| A 10 legmagasabb HDI
| 10 legalacsonyabb HDI
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nemzetközösség
| A 10 legmagasabb HDI
| 10 legalacsonyabb HDI
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kelet-Ázsia és a csendes-óceáni térség
| A 10 legmagasabb HDI
| 10 legalacsonyabb HDI
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Európai Unió
| A 10 legmagasabb HDI
| 10 legalacsonyabb HDI
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
HDI régiók és csoportok szerint
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A legutóbbi jelentésből hiányzó országok
ENSZ-tagállamok (legfrissebb UNDP-adatok)
| Év | Ország | HDI | Rangsor | Forrás | |
| Kiadvány | Adatok | ||||
| Nagyon magas humán fejlettség | |||||
| 2009 | 2008 | 0.961 | 21 | ||
| 2009 | 2008 | 0.956 | 25 | ||
| Magas humán fejlettség | |||||
| 2009 | 2008 |
| 0.738 | 155 | |
| 2009 | 2008 | 0.733 | 156 | ||
| 2009 | 2008 | 0.721 | 164 | ||
| 2009 | 2008 | 0.711 | 168 | ||
| Alacsony humán fejlettség | |||||
| 2009 | 2008 | 0.364 | 229 | ||
Megjegyzés: a 2009-es kiadvány a régi HDI-formulát használja
Nem ENSZ-tagállamok (legfrissebb UNDP-adatok)
| Év | Ország vagy terület | HDI | Rangsor | Forrás | |
| Kiadvány | Adatok | ||||
| Magas humán fejlettség | |||||
| N/A | 2016 | 0.739 | N/A | ||
Nem ENSZ-tagok (az UNDP nem számította ki)
| Év | Ország vagy terület | HDI | Rangsor | Forrás | |
| Kiadvány | Adatok | ||||
| Nagyon magas humán fejlettség | |||||
| 2017 | 2015 |
| 0.905 | 17 | |
| 2017 | 2015 | 0.885 | 27 | ||
| 2017 | 2015 | 0.845 | 40 | ||
| 2012 | 2010 |
| 0.822 | 39 | |
| 2012 | 2010 |
| 0.813 | 41 | |
| 2009 | 2008 | 0.985 | 2 | ||
| 2009 | 2008 |
| 0.983 | 4 | |
| 2009 | 2008 | 0.981 | 7 | ||
| 2009 | 2008 |
| 0.975 | 9 | |
| 2009 | 2008 | 0.961 | 20 | ||
| 2009 | 2008 | 0.958 | 23 | ||
| 2009 | 2008 | 0.950 | 33 | ||
| 2009 | 2008 | 0.950 | 34 | ||
| 2009 | 2008 | 0.945 | 35 | ||
| 2009 | 2008 | 0.933 | 43 | ||
| 2009 | 2008 |
| 0.908 | 49 | |
| 2009 | 2008 | 0.901 | 54 | ||
| Magas humán fejlettség | |||||
| 2012 | 2010 |
| 0.789 | 51 | |
| 2012 | 2010 |
| 0.763 | 65 | |
| 2012 | 2010 |
| 0.762 | 66 | |
| 2012 | 2010 | 0.750 | 72 | ||
| 2012 | 2010 | 0.739 | 76 | ||
| 2012 | 2010 |
| 0.737 | 77 | |
| 2012 | 2010 | Saint Martin | 0.702 | n/a | |
| 2009 | 2008 |
| 0.894 | 59 | |
| 2009 | 2008 |
| 0.875 | 71 | |
| 2009 | 2008 | 0.873 | 72 | ||
| 2009 | 2008 | 0.869 | 76 | ||
| 2009 | 2008 |
| 0.865 | 79 | |
| 2009 | 2008 |
| 0.829 | 101 | |
| 2009 | 2008 |
| 0.827 | 103 | |
| 2009 | 2008 |
| 0.821 | 106 | |
| Közepes emberi fejlődés | |||||
| 2012 | 2010 | 0.688 | n/a | ||
| 2012 | 2010 |
| 0.653 | 104 | |
| 2009 | 2008 | 0.797 | 125 | ||
| 2009 | 2008 |
| 0.794 | 129 | |
| 2009 | 2008 |
| 0.750 | 149 | |
Kérdések és válaszok
K: Mi az a humán fejlettségi index (HDI)?
V: Az emberi fejlődési index (HDI) a várható élettartam, az írni-olvasni tudás, az oktatás és az életszínvonal összehasonlító mérőszáma a világ országaiban. Arra használják, hogy megkülönböztessék, hogy az adott ország fejlett, fejlődő vagy fejletlen ország-e, valamint arra is, hogy mérjék a gazdaságpolitikák életminőségre gyakorolt hatását.
K: Ki dolgozta ki a HDI-t?
V: A HDI-t 1990-ben Mahbub ul Haq pakisztáni közgazdász és Amartya Sen indiai közgazdász dolgozta ki.
K: Hány ország szerepel a listán?
V: Ez a lista az Egyesült Nemzetek Szervezetének 187 tagállamát tartalmazza (a 193-ból), valamint Hongkongot (a Kínai Népköztársasághoz tartozik) és a palesztin területeket; 6 ENSZ-tagállam nem szerepel a listán, mert nincs elég adat.
K: Hogyan osztályozzák az országokat a HDI szerint?
V: Az országok négy széles emberi fejlettségi kategóriába sorolhatók: Nagyon magas emberi fejlettség (66 ország), magas emberi fejlettség (53 ország), közepes emberi fejlettség (37 ország) és alacsony emberi fejlettség (36 ország).
K: Mit neveztek 2007 előtt "magas emberi fejlettségnek"?
V: 2007 előtt a "magas humán fejlettségű" kategóriába a fejlett országokat sorolták, míg az összes többi kategóriát a fejlődő országok közé sorolták.
K: Milyen index váltotta fel az egy főre jutó GDP-t a nemzetek kategorizálásában?
V: Az eredeti "magas humán fejlettségű" kategóriát a 2007-es jelentésben a fentiek szerint kettéválasztották. Néhány régebbi, megszüntetett csoportosítás az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson alapuló bruttó hazai terméken (GDP) alapult, és helyébe egy másik index lépett, amely az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson alapuló bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapján készült.
Keres