Falkland-szigetek
A Falkland-szigetek egy szigetcsoport az Atlanti-óceán déli részén, Dél-Amerika partjainál. Az Egyesült Királyság tengerentúli területe. Argentína vitatja ezt, és szuverenitásukat követeli.
A Falkland-szigetek birtoklásáért vívott háborút Margaret Thatcher brit miniszterelnöksége idején vívták. A csoporthoz számos sziget tartozik, de a két legnagyobb a Kelet-Falkland és a Nyugat-Falkland. A 2016-os népszámlálás szerint 3398 ember él rajtuk. A szigetek lakói britek és angolul beszélnek. Az emberek fő bevétele a halászatból és a juhtenyésztésből származik.
A Falkland-szigetek mintegy 480 km-re (300 mérföldre) keletre fekszenek Argentínától. Argentína és az Egyesült Királyság 1982-ben rövid háborút vívott egymással, mert Argentína a szigetek tulajdonjogát követeli. A háború 6 hétig tartott, és körülbelül 1000 katona halt meg. Az Egyesült Királyság legyőzte Argentínát, és ezt követően a két ország kormánya nem tárgyalt (nem beszélt) egymással. 1990-ben újra tárgyalni kezdtek, de Argentína később elutasította a tárgyalások folytatását.
A szigetek körül a tenger alatt kőolajat és földgázt találtak. Az Egyesült Királysághoz tartozó tengeri területen kívül is van olaj és gáz. Ez Argentína tulajdonában van.
Christchurch katedrális, Stanley
Történelem
A szigeteket az európaiak fedezték fel és foglalták el. Nem lakták őket 1754-ig, amikor egy francia kapitány partra szállt és megalapította Port Louie-t. A britek 1766-ban szálltak partra, és Port Egmontban, a Saunders-szigeten hoztak létre települést. Spanyolország 1770-ben fedezte fel és foglalta el Port Egmontot. A háborút úgy sikerült elkerülni, hogy Spanyolország 1771-ben visszaadta Nagy-Britanniának.
A River Plate folyóról érkező spanyol erők későbbi kísérletei a Falkland-szigetek elfoglalására 1833-ban értek véget, amikor a brit erők átvették az irányítást. A Falkland-szigetek 1840-ben a brit nemzet koronagyarmata lett.
Modern idők
A Falkland-szigetek 1981-ben vált brit függő területté. Ez az 1981. évi brit állampolgársági törvényt követte. 1983-ban a Falkland-szigeteki lakosok megkapták a brit állampolgárságot. 1985. április 18-án hatályba lépett a Falkland-szigeteki Alkotmányról szóló 1985. évi rendelet, amely nyolcra emelte a törvényhozó tanács választott tagjainak számát. Ez garantálta a Falkland-szigeteki lakosok jogait és alkotmányos rendjét. 1997-ben az alkotmányt módosították a választói jogok tekintetében. 2002-ben a Falkland-szigetek a 2002. évi brit tengerentúli területekről szóló törvénnyel brit tengerentúli területté vált. A jelenlegi alkotmány 2009. január 1-jén lépett hatályba a Falkland-szigeteki alkotmányról szóló 2008. évi rendelettel. Ez az 1985-ös változat helyébe lépett. Az Egyesült Királyság kormánya és a Falkland-szigetek kormánya állapodott meg róla. Az új alkotmány rendelkezett a pénzügyekről, a közszolgálatról, az igazságszolgáltatásról és a panaszügyi biztosról.
Kérdések és válaszok
K: Hol találhatóak a Falkland-szigetek?
V: A Falkland-szigetek az Atlanti-óceán déli részén, Dél-Amerika partjainál találhatóak.
K: Mi a Falkland-szigetek politikai státusza?
V: A Falkland-szigetek az Egyesült Királyság tengerentúli területe.
K: Argentína vitatja a Falkland-szigetek szuverenitását?
V: Igen, Argentína vitatja a Falkland-szigetek szuverenitását, és tulajdonjogot követel.
K: Mikor volt a Falkland-szigeteki háború, és miről szólt?
V: A Falkland-szigeteki háborút Margaret Thatcher brit miniszterelnöksége idején, 1982-ben vívták, és a Falkland-szigetek birtoklásáért folyt.
K: Miből élnek a Falkland-szigetek lakói?
V: A Falkland-szigetek lakosainak fő jövedelme a halászatból és a juhtenyésztésből származik.
K: Hány ember él a Falkland-szigeteken a 2016-os népszámlálás szerint?
V: A 2016-os népszámlálás szerint a Falkland-szigeteken 3398 ember él.
K: Találtak-e kőolajat és földgázt a Falkland-szigetek környékén?
V: Igen, a Falkland-szigetek körül találtak olajat és gázt a tenger alatt, és a tengeren kívül is van olaj és gáz, amely az Egyesült Királysághoz tartozik, és Argentína tulajdonában van.
