Falkland-szigetek (Malvinák) – földrajz, történelem és szuverenitási vita
Falkland-szigetek (Malvinák): részletes földrajz, történelmi áttekintés és az Argentína–Egyesült Királyság közti szuverenitási vita, 1982-es háború és gazdasági háttér.
A Falkland-szigetek (spanyolul: Islas Malvinas) egy több mint száz kisebb-nagyobb szigetből álló szigetcsoport az Atlanti-óceán déli részén, Dél-Amerika partjai közelében. A szigetek az Egyesült Királyság egyik tengerentúli területének számítanak; ezt Argentína vitatja, és a szigetek szuverenitását követeli.
Földrajz és éghajlat
A szigetcsoport területe körülbelül 12 000 km², és a két legnagyobb tagja a Kelet-Falkland és a Nyugat-Falkland. A Falkland-szigetek nagyjából 480 km (≈300 mérföld) keletre fekszenek Argentínától. A partvidék jellemzően tagolt, fjordszerű öblökkel; belső részein dombvidékek és kiterjedt sztyeppek találhatók. Az éghajlat hűvös, mérsékelt tengeri: enyhe telek és hűvös nyarak, gyakori szeles, felhős idővel.
Történelem — rövid áttekintés
A szigetek modern kori történetében több állam is igényt tartott rájuk. Brit fennhatóságot 1833 óta gyakorolnak a szigetek felett, de Argentína azóta is követeli a terület visszaadását. A viták és diplomáciai feszültségek többször is kiéleződtek, legdrámaibban 1982-ben, amikor fegyveres konfliktus tört ki a két ország között (lásd lentebb).
Falkland-háború (1982)
1982. áprilisában argentín erők elfoglalták a szigeteket, mire az Egyesült Királyság katonai erőket küldött visszafoglalás céljából. A konfliktus a brit újrafoglalással június közepén ért véget. A háború összesen körülbelül hat hétig tartott; az emberi veszteségek jelentősek voltak: összesen mintegy 900–1 000 halálos áldozatról beszélnek, köztük körülbelül 650 argentin és 255 brit katonai áldozatot. A háború politikai következményei mélyrehatóak voltak mindkét ország belpolitikájára.
Szuverenitási vita és nemzetközi jog
Argentína a spanyol megnevezés, Malvinas, használatával is jelzi igényét, és a kérdést folyamatosan napirenden tartja nemzetközi fórumokon. Az Egyesült Királyság a helyi lakosság önrendelkezési jogát hangsúlyozza; ennek jegyében tartottak 2013-ban népszavazást a szigetek lakói között, amelyben a helyiek döntő többsége — több mint 99% — a brit tengerentúli területi státusz mellett szavazott. A nemzetközi közösségben különböző ENSZ határozatok ösztönözték a feleket a tárgyalásokra, de a két állam alapvető álláspontja eltér, ezért a kérdés továbbra is megoldatlan és politikailag érzékeny.
Gazdaság
A helyi gazdaság hagyományosan a juhtenyésztésre (ránkában gyapjú) épült, de ma már több lábon áll:
- Halászat: a tengeri erőforrások és a halászati engedélyek jelentős bevételi forrást jelentenek.
- Juh- és állattenyésztés: a külterjes juhgazdálkodás még mindig fontos.
- Turizmus: elsősorban természet- és madármegfigyelés, valamint bálnalesek miatt nő a látogatottság.
- Kőolaj és földgázkutatás: a környező tengeralatti lelőhelyek körüli kutatások és engedélyezési viták jelentős politikai és gazdasági kérdésnek számítanak.
Környezet és élővilág
A Falkland-szigetek természeti értékei közé tartoznak a jellegzetes subantarktikus növényzetfoltok (tussac-fű), kiterjedt tőzegmohás talajok, valamint gazdag tengerparti madárvilág: többek között pingvinek, albatroszok és számos tengeri madárfaj költ itt. Számos tengeri emlős — fókák, oroszlánfókák — is megtalálható a vizekben. A terület megőrzése és az érzékeny ökoszisztémák védelme fontos kérdés, különösen az esetleges olajkitermelés és a halászat szabályozása kapcsán.
Közigazgatás és demográfia
A 2016-os népszámlálás szerint a lakosság 3 398 fő volt. A legtöbben angolul beszélnek, és a helyi identitás erős: sokan magukat Falkland-szigetekiként vagy brit állampolgárként határozzák meg. A főváros Stanley (Port Stanley) a közigazgatási és gazdasági központ, ahol a lakók jelentős része él. A szigetek saját alkotmánnyal rendelkeznek (2009 óta), belső önkormányzattal és a kormányzóval, aki a brit koronát képviseli.
Jelenlegi helyzet
A szuverenitási vita továbbra is fennáll. Az Argentína és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok időről időre feszültté válnak a kérdés miatt, különösen a tengeri erőforrások és az olajkutatás kapcsán. Ugyanakkor a gyakorlatban a Falkland-szigeteket jelenleg a brit jogrend és közigazgatás alá tartozó, belső autonómiával rendelkező területként irányítják, és a helyi lakosság döntő többsége a brit státuszt támogatja.
Christchurch katedrális, Stanley
Történelem
A szigeteket az európaiak fedezték fel és foglalták el. Nem lakták őket 1754-ig, amikor egy francia kapitány partra szállt és megalapította Port Louie-t. A britek 1766-ban szálltak partra, és Port Egmontban, a Saunders-szigeten hoztak létre települést. Spanyolország 1770-ben fedezte fel és foglalta el Port Egmontot. A háborút úgy sikerült elkerülni, hogy Spanyolország 1771-ben visszaadta Nagy-Britanniának.
A River Plate folyóról érkező spanyol erők későbbi kísérletei a Falkland-szigetek elfoglalására 1833-ban értek véget, amikor a brit erők átvették az irányítást. A Falkland-szigetek 1840-ben a brit nemzet koronagyarmata lett.
Modern idők
A Falkland-szigetek 1981-ben vált brit függő területté. Ez az 1981. évi brit állampolgársági törvényt követte. 1983-ban a Falkland-szigeteki lakosok megkapták a brit állampolgárságot. 1985. április 18-án hatályba lépett a Falkland-szigeteki Alkotmányról szóló 1985. évi rendelet, amely nyolcra emelte a törvényhozó tanács választott tagjainak számát. Ez garantálta a Falkland-szigeteki lakosok jogait és alkotmányos rendjét. 1997-ben az alkotmányt módosították a választói jogok tekintetében. 2002-ben a Falkland-szigetek a 2002. évi brit tengerentúli területekről szóló törvénnyel brit tengerentúli területté vált. A jelenlegi alkotmány 2009. január 1-jén lépett hatályba a Falkland-szigeteki alkotmányról szóló 2008. évi rendelettel. Ez az 1985-ös változat helyébe lépett. Az Egyesült Királyság kormánya és a Falkland-szigetek kormánya állapodott meg róla. Az új alkotmány rendelkezett a pénzügyekről, a közszolgálatról, az igazságszolgáltatásról és a panaszügyi biztosról.
Kérdések és válaszok
K: Hol találhatóak a Falkland-szigetek?
V: A Falkland-szigetek az Atlanti-óceán déli részén, Dél-Amerika partjainál találhatóak.
K: Mi a Falkland-szigetek politikai státusza?
V: A Falkland-szigetek az Egyesült Királyság tengerentúli területe.
K: Argentína vitatja a Falkland-szigetek szuverenitását?
V: Igen, Argentína vitatja a Falkland-szigetek szuverenitását, és tulajdonjogot követel.
K: Mikor volt a Falkland-szigeteki háború, és miről szólt?
V: A Falkland-szigeteki háborút Margaret Thatcher brit miniszterelnöksége idején, 1982-ben vívták, és a Falkland-szigetek birtoklásáért folyt.
K: Miből élnek a Falkland-szigetek lakói?
V: A Falkland-szigetek lakosainak fő jövedelme a halászatból és a juhtenyésztésből származik.
K: Hány ember él a Falkland-szigeteken a 2016-os népszámlálás szerint?
V: A 2016-os népszámlálás szerint a Falkland-szigeteken 3398 ember él.
K: Találtak-e kőolajat és földgázt a Falkland-szigetek környékén?
V: Igen, a Falkland-szigetek körül találtak olajat és gázt a tenger alatt, és a tengeren kívül is van olaj és gáz, amely az Egyesült Királysághoz tartozik, és Argentína tulajdonában van.
Keres