Feröer-szigetek – áttekintés: földrajz, történelem és közigazgatás

Fedezze fel a Feröer-szigeteket: viharos atlanti tájak, gazdag történelem és részletes közigazgatási áttekintés — útmutató földrajzról, politikáról és kultúráról.

Feröer-szigetek vagy Føroyar (a név szó szerinti jelentése: "a birkák szigetei") egy tizennyolc szigetből álló szigetcsoport az Atlanti-óceán északi részén, Skócia, Norvégia és Izland között. A szigetek vulkanikus eredetűek, változatos partvonalakkal, meredek sziklafalakkal, fjordokkal és domborzattal; jellegzetes a füves, gyakran sziklás táj és a széles, nyílt tengerre néző völgyek.

Földrajz és éghajlat

A Feröer-szigetek területe mintegy 1 400 km², klímájukat a hideg-óceáni (tengeri) hatások alakítják: enyhe telek, hűvös nyarak, sok szél és gyakori köd- illetve esőzések jellemzik. A tengerhez való közelség és az Észak-atlanti áramlat moderálja a hőmérsékletet, így a szélsőséges fagyok ritkák, de az időjárás gyorsan változhat.

Történelem röviden

A területet valószínűleg korai keresztény remeték (ír-szkót) lakták, majd a 9–10. században északi (norvég) telepesek vették birtokba. A középkorban a szigetek Norvégiához, később a Dániához tartoztak; az 1814 körüli európai politikai átrendeződés után a Feröer-szigetek a dán állam részei maradtak. A modern önkormányzati rendszer mérföldköve az 1948-as otthoni önrendelkezés (Home Rule), amelytől kezdve egyre több belső ügy került a helyi hatóságokhoz. A Feröer-szigeteknek saját képviselői vannak az Északi Tanácsban, és két képviselőt választanak a dán parlamentbe (Folketing).

Közigazgatás és politikai státusz

A Feröer-szigetek a Dán Királyság része, de széles körű belső önigazgatással rendelkeznek. A helyi törvényhozó testület a Løgting, a végrehajtó hatalmat pedig a Løgmaður vezette kormány gyakorolja. A dán állam továbbra is felelős bizonyos területekért, különösen a kül- és védelmi politikáért, bár a feröeri kormány egyre aktívabb a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok kialakításában és egyes külföldi ügyekben is.

Gazdaság és társadalom

Az állandóan magas életminőség és a társadalmi jólét ellenére a gazdaságot erősen meghatározza a hal- és tenger gyümölcsei ipara: a halászat, a feldolgozás és a lazacfarmok jelentik a fő exportforrást. Az idegenforgalom növekvő szerepet játszik, különösen a természet- és túraútvonalak, valamint a kulturális események miatt. A helyi pénznem a dán korona (DKK); a Feröer-szigetek saját bankjegyeket bocsátanak ki, amelyek értéke megegyezik a dán koronáéval.

Közlekedés és infrastruktúra

A szigetek közötti összeköttetést kompok, hajók és egyre fejlettebb szárazföldi megoldások biztosítják: alagutak (több alagút tenger alatt is), hidak és kompjáratok kötik össze a nagyobb és kisebb településeket. A nemzetközi légiközlekedés központja Vágar repülőtere, ahová több európai célállomásról is érkeznek járatok. Az energiaellátásban a vízenergia szerepe jelentős, emellett növekvő a megújuló, különösen a szélenergia szerepe.

Kultúra és nyelv

A feröeri kultúra erősen kötődik a tengerhez és a pásztorkodáshoz; a helyiek körében hagyományos foglalkozás a juhászat, a népművészetben és viseletben a kötés és a gyapjú fontos szerepet játszik. A hivatalos nyelvek a feröeri (færøysk) és a dán; a feröeri a mindennapi élet és a kulturális identitás meghatározó nyelve, nyelvtana és szókincse az óészaki (viking) örökséget tükrözi.

Összefoglalva: a Feröer-szigetek egy különleges, természeti adottságaiban gazdag és erős helyi önkormányzattal bíró szigetcsoport, amelyet a tenger és a halászat határoz meg gazdaságában, ugyanakkor növekvő szabadságra és nemzetközi részvételre törekszik a Dán Királyság keretein belül.

Földrajz

A Feröer-szigetek tizennyolc sziget Észak-Európa partjainál, a Norvég-tenger és az Atlanti-óceán északi része között. Területe 1399 négyzetkilométer, és nincsenek nagyobb tavai vagy folyói. A partvonal hossza 1117 kilométer, és nincs szárazföldi határa egyetlen más országgal sem. Az egyetlen sziget, amelyen nem él senki, az Lítla Dímun.

Távolságok a legközelebbi országoktól és szigetektől

• Sula Sgeir (lakatlan, Skócia): 240 km (149 mi)
• Shetland (Skócia): 280 km (174 mi)
• Skócia (brit szárazföld): 310 km (193 mi)
• Izland: 450 km (280 mérföld)
• Norvégia: Norvégia: 675 km (419 mérföld)
• Írország: 678 km (421 mérföld)

A Lítla Dímun lakatlan sziget.

Gazdaság

A Feröer-szigetek gazdaságának fontos részét képezi a halászat, a juhtenyésztés és a turizmus. A gazdaság 1990 körül került bajba. A munkanélküliség a későbbi 1990-es években csökkent. A munkanélküliség 1998 végére 6% körülire csökkent. A munkanélküliség 2008 júniusára 1,1%-ra csökkent, majd 2009 elején 3,4%-ra emelkedett. Mivel azonban a halászat olyan fontos a gazdaság számára, ha a halászattal problémák adódnak, a gazdaság is bajba kerülhet. 2000 óta új üzleti projektek jöttek létre a Feröer-szigeteken, hogy új befektetéseket vonzzanak. A Burger King Tórshavnban történő bevezetése széles körben nyilvánosságot kapott, de senki sem tudja, hogy a dolgok hogyan alakulnak majd a vállalat számára. A szigeteken a kereskedelmet megkönnyítik a hidak vagy az alagutak, amelyek a szigetek lakosságának 80%-át összekötik.

Népesség (1327-2004)

Év Lakosok 1327 kb. 4,000 1350 kb. 2,000 1769 4,773 1801 5,255 1834 6,928 1840 7,314 1845 7,782 1850 8,137 1855 8,651 1880 11,220 1900 15,230 1911 kb. 18,800 1925 22,835 1950 31,781

Év Lakosok 1970 kb. 38,000 1975 40,441 1985 45,749 1989 47,787 1995 43,358 1996 43,784 1997 44,262 1998 44,817 1999 45,409 2000 46,196 2001 46,996 2002 47,704 2003 48,214 2004 48,353

Feröer-szigeteki juh, Hvalba.


Az új komp, a Smyril befut a Feröer-szigetekre

Kultúra

Ólavsøka

Az Ólavsøka nemzeti ünnep július 29-én van. Szent Olaf halálára emlékezik. Az ünnepségeket Tórshavnban tartják. Az ünnepek 28-án este kezdődnek, és július 31-ig tartanak.

Az ünnepség hivatalos része 29-én kezdődik, a Feröer-szigeteki parlament megnyitójával. Aznap körmenetet tartanak a szigetek egyházaiból sok ember részvételével.

Az északi ház a Feröer-szigeteken

A Feröer-szigeteki Északi Ház (Feröer: Norðurlandahúsið) a legfontosabb kulturális intézmény a Feröer-szigeteken. Támogatja az északi és a Feröer-szigeteki kultúrát helyi szinten és az északi régióban. A Házat egy négyévente változó igazgató vezeti.

Zene

A szigeteken számos művész és zenész él, a leghíresebbeket az alábbiakban soroljuk fel:

Zenészek:

• Eivør (Eivør Pálsdóttir)
• Lena (Lena Andersen)
• Teitur (Teitur Lassen)
• Høgni Lisberg
• Brandur Enni

Zenekarok:

• Týr
• Gestir
• 200
• Clickhaze.

A szigeteken zenei fesztiválokat rendeznek, ahol nemzetközi zenészek vesznek részt, mint pl.

• Summartónar,minden nyáron.
• G! Fesztivál Gøta-ban júliusban.
• Summarfestivalurin Klaksvíkban augusztusban.

Élelmiszer

A hagyományos feröeri ételek főleg húson és burgonyán alapulnak, és kevés friss zöldséget használnak fel. A szigeteken nagyon fontos hús a bárányhús, amely sok étel első számú alapanyaga. A szigetekre jellemző ételek közé tartozik még a friss hal, a bálna, a bálna, a tengeri madarak, valamint a feröeri puffinok és tojásaik.

Az éves ólavsøka-felvonulás július 28-án

Kérdések és válaszok

K: Mik azok a Feröer-szigetek?

K: Ki gyakorol helyi uralmat a Feröer-szigetek felett?

K: Mikor kapták meg a Feröer-szigetek lakói a jogot, hogy minden ország lakosaival üzletet kössenek?

K: Ki irányítja a legtöbb kormányzati ügyet a Feröer-szigeteken?

K: Hogyan viszonyul a szigetcsoport más területekhez?

K: Mikor hagyták el Norvégiát?

K: Van képviselőjük valamilyen tanácsban vagy szervezetben?

Keresés betűvel