Magyarország – Közép‑Európa: történet, földrajz és alapinformációk

Történelem

Középkori Magyarország, 896-1526

A magyarok 896-ban alapították Magyarországot, miután korábbi, kelet-európai területeikről ide érkeztek. Árpád fejedelem volt akkori vezetőjük, ő alapította az ország első királyi házát, az Árpád-házat is. 1000-ben, az első király, Szent István megkoronázása után az ország királysággá vált.

1241-ben a Mongol Birodalom megszállta az országot, ami IV Béla magyar király menekülését okozta, és mintegy 500 000 magyar halt meg, valamint súlyos károkat okozott. Az Árpád-ház 1301-ben kihalt. Később különböző házakból származó királyok uralkodtak Magyarországon. A legnagyobb közülük Corvin Mátyás, aki arról híres, hogy elfoglalta az osztrák terrort, mint Bécs stb. és megvédte az országot az oszmán agresszióval szemben. Néhány évtizeddel halála után (1490) azonban a magyar királyt a mohácsi csatában (1526) legyőzte Szulejmán nagyvezír oszmán szultán. A királyság három részre szakadt: a nyugati és északi területek Magyarország maradtak, a déli régió oszmán uralom alá került, a keleti rész pedig Erdélyi Fejedelemségként oszmán vazallus lett.

1526-1867 között

A Magyar Királyság Habsburg-függőséggé vált, mert egy 1515-ben Bécsben kötött megállapodás értelmében a Habsburg család átveszi a Jagellók csehországi és magyarországi területeit, ha a királyok sora kihal. Az oszmánok 1686-ban távozásra kényszerültek, és az ország újraegyesült. Sok nemzetiség élt ekkor az országban. A magyarok mellett ott voltak a mai szlovákok, szerbek és románok ősei is.

1703-ban II. Rákóczi Ferenc, egy magyar nemes forradalmat szervezett a Habsburgok ellen, mivel a magyarok elégedetlenek voltak velük. Forradalma azonban 1711-ben elbukott, és száműzetésbe kényszerült. A következő legfontosabb esemény az "1848-as magyar forradalom", amikor az ország lakói ismét fellázadtak. A harcok 1849-ben értek véget, Habsburg sikerrel. A forradalom vezetőit kivégezték.

Ausztria-Magyarország, 1867-1918

Az ország megpróbálta megtalálni a konszolidáció útját: 1867-ben a két legfontosabb Habsburg-terület, Ausztria és Magyarország szerződést kötött, és létrehozták az Osztrák-Magyar Monarchiát. Az új helyzet mindkét fél számára megvalósítható volt: a megállapodás hatalmas gazdasági növekedést hozott.

A világháborúk között, 1918-1946

1918-ban, az első világháborús vereséget követően a királyságot megszüntették, és köztársaságot hoztak létre, mivel az embereknek elegük volt a háborúból. Ez a köztársaság rövid életű volt, és hamarosan a kommunisták ragadták magukhoz a hatalmat (1919). Uralkodásuk felelőtlen volt, és sok embert, köztük a parasztokat és az értelmiséget is megkínozták. A kommunistáknak el kellett hagyniuk az országot, amikor a román csapatok megszállták az országot.

1919 végén a Horthy Miklós admirális vezette magyar csapatok végül elfoglalták a fővárost, Budapestet. A kommunista terrorra válaszul elindították a "fehérterrort", amelyben üldözték a kommunistákat és támogatóikat. A királyságot visszaállították, de király nem volt. Horthyt választották meg az ország régensévé, mivel az országgyűlés úgy döntött, hogy nem hívja vissza a Habsburgokat.

Magyarország elvesztette a háborút. A trianoni békeszerződés (1920) értelmében Magyarország elvesztette területének kétharmadát. Ezeknek a területeknek a többségén nem magyarok voltak többségben, de sok magyar is az országon kívül, a románok vagy a szlovákok nemzetállamában találta magát. A Horthy alatti kormányok fő politikai célja tehát ennek a szerződésnek a felülvizsgálata, de legalábbis a magyarok lakta területek visszaszerzése volt.

Kommunista Magyarország, 1946-1989

A náci Németország bukása után a szovjet csapatok megszállták az egész országot. Így Magyarország fokozatosan a Szovjetunió kommunista szatellitállamává vált. 1948 után Rákosi Mátyás kommunista vezető sztálinista uralmat hozott létre az országban. Kollektivizálást és tervgazdaságot kényszerített ki. Ez vezetett az 1956-os magyar forradalomhoz. Magyarország kilépett a Varsói Szerződésből. A szovjetek azonban több mint 150 000 katonát és 2500 tankot küldtek be. Közel negyedmillió ember hagyta el az országot az alatt a rövid idő alatt, amíg 1956-ban a határok nyitva voltak. Kádár János lett a kommunista párt vezetője. 1991-ben megszűnt a szovjet katonai jelenlét Magyarországon, és megkezdődött a piacgazdaságra való áttérés.

Magyar Köztársaság, 1989-től

Ma Magyarország demokratikus köztársaság. Négyévente választásokat tartanak.

Az ország jelenlegi elnöke Áder János, miniszterelnöke Orbán Viktor. Orbán 1998 és 2002 között volt miniszterelnök, 2010-ben pedig újra megválasztották.

Demográfiai adatok

A lakosság legnagyobb részét a magyarok teszik ki, de számos más etnikai közösség is él itt. Ezek közül a legnagyobbak a romák és a németek. Magyarországon a magyar a legelterjedtebb nyelv. Az etnikai közösségek gyakran használják saját nyelvüket is. A magyarok többsége vallásos, főként római katolikus és református (magyarul 'református' - 'református'). Vannak zsidók, gyakran értelmiségi és művészeti foglalkozásúak, és néhány muszlim. Az ortodox kereszténységet a kelet-európai etnikai kisebbségek gyakorolják.

Földrajz

Magyarország legmagasabb pontja a Kékestető (1014 m; Magyarország északkeleti részén). A Duna, Európa egyik legnagyobb folyója, Magyarországot nyugati és keleti részre osztja. A Dunától nyugatra fekvő régiót Dunántúlnak nevezik. A Dunántúl dombos tájjal és sok kis faluval és várossal rendelkezik. A keleti rész nagy sík területe az Alföld (Alföld). A szlovák határ mentén hegyek húzódnak.

A Balaton, Közép-Európa legnagyobb tava Magyarországon található. Ez a kis ország több termálfürdővel is rendelkezik. A Hévízi-tó a világ egyik legnagyobb termáltava. Magyarország azonban tengerparttal nem rendelkező ország (nincs tengerpartja).

Legnagyobb városai Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr, Nyíregyháza és Szolnok. Szolnok a Tisza és a Zagyva folyó (patak) találkozásánál található.

Kapcsolódó oldalak

• Magyarország az olimpián
• Magyarország nemzeti labdarúgó-válogatott
• Magyarország folyóinak listája