Ember

Fontos jellemzők

Az embereknek hosszú fejlődési időszakuk van a születés után. Életük kevésbé függ az ösztönöktől, mint más állatoké, és inkább a tanulástól. Az emberek emellett úgy születnek, hogy az agyuk nem olyan fejlett, mint más emlősöké. Ez szokatlanul hosszú gyermekkort tesz lehetővé, és ez teszi fontossá a családi életet. Ha az agyuk jobban fejlett lenne születéskor, nagyobb lenne, és ez megnehezítené a szülést. A szülés során a csecsemő fejének át kell jutnia a "szülőcsatornán", az anya medencéjén átvezető járaton.

Sok állat jeleket és hangokat használ, hogy kommunikáljon egymással. Az embereknek azonban egy összetett rendszerük van, amelyet nyelvnek neveznek. Ez lehetővé teszi számukra, hogy szavakkal fejezzék ki gondolataikat. Az emberek képesek absztrakt gondolatokat alkotni és azokat másokkal közölni. Az emberi nyelv képes kifejezni olyan dolgokat, amelyek nincsenek jelen, vagy olyan eseményekről beszélni, amelyek abban az időben nem történnek. A dolgok lehetnek máshol, és az események is történhettek más helyen vagy más időben.

Egyetlen ismert állat sem rendelkezik olyan kifinomult kommunikációs rendszerrel, mint az emberi nyelv. Az emberek a szavak segítségével kommunikálnak egymással, és bonyolult közösségeket hoznak létre törvényekkel, hagyományokkal és szokásokkal. Az emberek szeretik megérteni az őket körülvevő világot. A dolgokat a mítoszok, a tudomány és a filozófia segítségével próbálják megmagyarázni. A dolgok megértésének vágya segített az embereknek fontos felfedezéseket tenni.

Az ember az egyetlen ma élő faj, amelyről tudjuk, hogy tüzet gyújt, ételt főz és ruhát visel. Az emberek több technológiát használnak, mint bármely más állat a Földön valaha is. Az emberek szeretik a szép dolgokat, és szeretnek művészetet, irodalmat és zenét alkotni. Az emberek az oktatást és a tanítást arra használják, hogy készségeket, eszméket és szokásokat adjanak át a következő generációknak.

Origins

Az ember az állatvilág része. Emlősök, ami azt jelenti, hogy megszülik a kicsinyeiket, és a nőstények anyatejjel táplálják a kicsinyeiket. Az emberek a főemlősök rendjébe tartoznak. Az olyan majmok, mint a gorillák és az orangutánok szintén főemlősök. Az ember legközelebbi élő rokona a két csimpánzfaj: a közönséges csimpánz és a bonobo. A tudósok megvizsgálták az emberek és a csimpánzok génjeit, és összehasonlították DNS-üket. A vizsgálatok kimutatták, hogy az emberek és a csimpánzok DNS-ének 95-99%-a megegyezik.

A biológusok az emberek és más hominoidák közötti hasonlóságot egy közös őstől való leszármazással magyarázzák. 2001-ben Csádban egy hominida koponyát fedeztek fel. A koponya körülbelül 7 millió éves, és a Sahelanthropus tchadensis nevet kapta. Ez a koponya megmutathatja, hogy az időpont, amikor az ember elkezdett más főemlősöktől eltérően evolválódni (fejlődni), 2 millió évvel korábbi, mint azt a tudósok korábban gondolták.

Az ember a Homininae (vagy homininok) alcsaládba tartozik, amely a hominidákon vagy emberszabású majmokon belül helyezkedik el.

Réges-régen más típusú homininok is éltek a Földön. Olyanok voltak, mint a modern emberek, de nem ugyanazok. A homo sapiens az egyetlen ma élő hominin típus. A Homo nemzetség legkorábbi ismert fosszíliáit Homo habilisnek (kézügyes ember) nevezték el. A Homo habilis első fosszíliáit Tanzániában találták. A Homo hablilis feltehetően körülbelül 2,2-1,7 millió évvel ezelőtt élt. Egy másik emberi faj, amelyet a modern ember ősének tartanak, a Homo erectus. A Homo ma már más kihalt fajokat is ismerünk. Sokan közülük valószínűleg "unokatestvéreink" voltak, mivel másképp fejlődtek, mint őseink. A szaharai szivattyú elméletnek nevezett elméletet arra használták, hogy megmondják, hogyan vándoroltak a különböző növény- és állatfajok Afrikából a Közel-Keletre, majd máshová. A korai emberek ugyanígy vándorolhattak Afrikából a világ más részeire.

Out of Africa

Úgy tűnik, hogy az első igazán modern emberek 300 000 és 200 000 évvel ezelőtt jelentek meg. Ezek a korai emberek később elköltöztek Afrikából. Körülbelül 90 000 évvel ezelőttre Eurázsiába és a Közel-Keletre költöztek. Ez volt az a terület, ahol a neandervölgyiek, a Homo neanderthalensis, hosszú ideig (legalább 350 000 évig) éltek.

Körülbelül 42-44 000 évvel ezelőtt a Homo sapiens elérte Nyugat-Európát, beleértve Nagy-Britanniát is. Európában és Nyugat-Ázsiában a Homo sapiens körülbelül 35 000 évvel ezelőtt váltotta fel a neandervölgyieket. Ennek az eseménynek a részletei nem ismertek.

A Homo sapiens nagyjából ugyanebben az időben érkezett Ausztráliába. Amerikába jóval később, körülbelül 15 000 évvel ezelőtt érkeztek. A modern ember mindezen korábbi csoportjai vadászó-gyűjtögető emberek voltak.

Civilizáció

Az emberiség korai történelmét általában három korszakra osztják. Az egyes korszakokat az eszközökhöz használt anyaggal jelölik.

• A kőkorszak
• A bronzkor
• A vaskor

A "kőkorszakot" általában paleolitikus, mezolitikus és neolitikus korszakokra osztják.

Körülbelül 10 ezer évvel ezelőttig a legtöbb ember vadászó-gyűjtögető volt. Nem egy helyen éltek, hanem az évszakok váltakozásával költöztek. A neolitikus forradalmat az élelmezési célú növénytermesztés, az úgynevezett földművelés kezdete hozta el. Néhányan úgy döntöttek, hogy településeken élnek. Ez vezetett a fémszerszámok feltalálásához és az állatok idomításához is. Körülbelül 6000 évvel ezelőtt kezdődtek az első igazi civilizációk olyan helyeken, mint Egyiptom, India és Szíria. Az emberek kormányokat és hadseregeket alakítottak a védelem érdekében. Versenyeztek az életterekért és az erőforrásokért, és néha harcoltak egymással. Körülbelül 4000 évvel ezelőtt néhány állam átvette vagy meghódított más államokat, és birodalmakat hozott létre. Ilyen volt például az ókori Görögország és a Római Birodalom.

Néhány mai vallás is ebben az időben kezdődött, mint például a judaizmus és a hinduizmus. A középkortól kezdve az emberiség az új technológiák és találmányok robbanásszerű fejlődését élte át. A nyomdagép, az autó, a vonat és az elektromosság mind példák az ilyen jellegű találmányokra. A technológiai fejlődés eredményeképpen a modern ember olyan világban él, ahol mindenki kapcsolatban áll egymással, például telefonon vagy interneten keresztül. Az emberek ma már sokféle módon irányítják és változtatják meg az őket körülvevő környezetet.

Az angliai Stonehenge körülbelül 4500-4000 évvel ezelőtt épült. Ez az idő a kőkorszak neolitikus időszakában volt.

Élőhelyek, települések és népesség

A korai időkben az emberek általában víz és más természeti erőforrások közelében telepedtek le. A modern időkben, ha az embereknek szükségük van dolgokra, akkor azokat máshonnan tudják elszállítani. Így a településeknek az erőforrásokhoz való közelsége már nem olyan fontos, mint régen. 1800 óta az emberek száma, vagyis a népesség hatmilliárddal nőtt. A legtöbb ember (61%) Ázsiában él. A többiek Amerikában (14%), Afrikában (14%), Európában (11%) és Óceániában (0,5%) élnek.

A legtöbb ember városokban él. Ez a szám várhatóan még magasabb lesz. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2005-ben azt mondta, hogy az év végére a világ több mint fele városokban fog élni. Ez jelentős változás az emberi települési szokásokban: egy évszázaddal korábban, 1900-ban az embereknek csak 14%-a élt városokban, 2000-ben a világ népességének 47%-a élt városokban. A fejlett országokban, például az Egyesült Államokban a lakosság 80%-a él városokban.

Az ember nagy hatással van a világra. Az emberek a tápláléklánc csúcsán állnak, és általában nem eszik meg őket az állatok. Az embereket emiatt szuperragadozóknak nevezik. Az ipar és más okok miatt az emberek állítólag a globális éghajlatváltozás egyik fő okozói.

Az emberek most már képesek megváltoztatni a környezetüket a problémák megoldása érdekében. A sok magas épület Hongkongban példa arra, hogy az emberek megoldják a túl sok ember egy helyen való elhelyezésének problémáját.

Biológia

Fizikai megjelenés

Az emberi testméretek eltérőek. Egy felnőtt férfi testmagassága világszerte átlagosan 172 cm, a ¹₂felnőtt nőké pedig 158 cm. Egy felnőtt ember átlagos testsúlya 54-64 kg (119-141 font) a nőknél és 70-83 kg (154-183 font) a férfiaknál. A testsúlyt és a testalkatot a genetika és a környezet befolyásolja. Egyénenként nagymértékben változik.

Az emberi szőrzet mindkét nemnél a felnőttek hónalján, a nemi szerveken, a lábakon, a karokon és a fejtetőn nő. A legtöbb felnőtt férfinak általában az arcán, sok felnőtt férfinak pedig a mellkasán és a hátán nő szőr. Az emberi gyermekeknél mindkét nemnél a hosszú haj csak a fej tetején nő. Bár úgy tűnhet, hogy az embereknek kevesebb szőrük van, mint a legtöbb főemlősnek, valójában nem. Az átlagos embernek több szőrtüszője van, ahonnan a haj nő, mint a legtöbb csimpánznak. Az emberi haj lehet fekete, barna, vörös vagy szőke. Amikor az ember megöregszik, a haj őszülhet vagy fehérré válhat.

Az emberi bőr színei nagyon eltérőek. Lehet nagyon halvány rózsaszínű, egészen a sötétbarnáig. A trópusi területeken élő embereknek nem véletlenül sötét a bőrük. A bőrben lévő sötét pigment (melanin) védi őket a napfény ultraibolya sugarai ellen. Az UV-sugarak által okozott károsodás egyes embereknél bőrrákot okozhat és okoz is. Ezért a napsütöttebb területeken a természetes szelekció a sötétebb bőrszínnek kedvez. A napbarnításnak semmi köze ehhez a kérdéshez, mert ez csak egy átmeneti folyamat, amely nem öröklődik. Hidegebb éghajlaton a világos bőr előnye, hogy kevesebb hőt sugároz. Ezért a kevésbé napos területeken a természetes szelekció a világosabb bőrszínt részesíti előnyben.

Az emberek nem olyan erősek, mint más, azonos méretű főemlősök. Egy átlagos nőstény orangután legalább háromszor olyan erős, mint egy átlagos ember.

Egy átlagos férfi embernek napi 7-8 óra alvásra van szüksége. Azok az emberek, akik ennél kevesebbet alszanak, általában kevésbé egészségesek. Egy gyermeknek több alvásra van szüksége, átlagosan 9-10 órára.

Életciklus

Az ember életciklusa teljesen olyan, mint a legtöbb más emlősé. A kicsinyek kilenc hónapig nőnek a nőstény anyában. Ezután a csecsemő kilökődik a nő hüvelyéből.

A legtöbb más emlőstől eltérően azonban az emberi szülés némileg veszélyes. A csecsemők feje nagy, és az anyák medencecsontjai nem túl szélesek. Mivel az emberek két lábon járnak, a csípőjük meglehetősen keskeny. Ez azt jelenti, hogy a szülés nehéz lehet. Ritkán az anya vagy a baba meghalhat a szülésben. A 21. században kevesebb az anyák szülés közbeni halálának száma. Ez a jobb gyógyszeres kezelésnek és kezelésnek köszönhető. Sok szegény országban viszont magasabb a szülés közben elhunyt anyák száma. Néha akár tízszer annyi, mint a gazdagabb országokban.

Az átlagos emberi csecsemő születésekor 3-4 kg-ot nyom és 50-60 cm magas. A szegényebb országokban a csecsemők gyakran kisebbek. A szegény országokban a csecsemők emiatt korán meghalhatnak.

Az ember életének négy szakasza van: gyermekkor, serdülőkor, felnőttkor és öregkor.

A várható élettartam az, hogy várhatóan meddig fogsz élni. Ez sok mindentől függ, többek között attól, hogy hol élsz. A legmagasabb a várható élettartam a monacóiak esetében, 89,52 év. A legalacsonyabb a csádiak esetében, ahol a várható élettartam mindössze 49,81 év.

A női és férfi emberek anatómiája. Ezeknél a modelleknél a testszőrzetet és az arcszőrzetet eltávolították, a fejszőrzetet pedig levágták.


Emberi magzat 7 hetes korában

Pszichológia és neurológia

A pszichológia az emberi elme működésének tanulmányozása. Az emberi agy a fő irányítója annak, amit az ember tesz. A mozgástól a légzésen át a gondolkodásig mindent az agy végez. Az emberi neokortex más emlősökhöz képest hatalmas, és ez adja a gondolkodási képességünket, valamint a beszéd és a nyelv megértésének képességét.

A neurológia az agy működésének tanulmányozása, a pszichológia pedig azt vizsgálja, hogyan és miért gondolkodnak és éreznek az emberek. Az élet számos aspektusát befolyásolja a hormonrendszer is, beleértve a növekedést és a szexuális fejlődést. A hormonrendszert (különösen az agyalapi mirigyet) részben az agy irányítja.

Az emberi viselkedést nehéz megérteni, ezért a pszichológusok néha állatokat tanulmányoznak, mert azok talán egyszerűbbek és könnyebben megismerhetők. A pszichológia számos más tudományággal, így az orvostudománnyal, a biológiával, az informatikával és a nyelvészettel is átfedésben van.

Az emberi agy egy részének rajza

Kultúra

Nyelv

A nyelv a legalapvetőbb szinten a beszéd, az olvasás és az írás. A nyelv tanulmányozását nyelvészetnek nevezzük. Az embereknek vannak a legbonyolultabb nyelveik a Földön. Bár szinte minden állat kommunikál, az emberi nyelv egyedülálló. Fő jellemzője a szintaxis használata és a hatalmas megtanult szókincs. A világon több mint 7300 nyelvet beszélnek. A világ legtöbbet beszélt első nyelve a mandarin kínai, a legtöbbet beszélt nyelv pedig az angol. Ebbe beletartoznak az angolul másodnyelvként beszélők is.

Művészet, zene és irodalom

A művészet csaknem az emberiséggel egyidős. Az emberek már évezredek óta foglalkoznak bizonyos művészeti ágakkal, ahogy a jobb oldali képen is látható. A művészet egy festmény, egy szobor vagy egy fénykép formájában mutatja be, hogy valaki mit érez.

A zene szintén évezredek óta létezik. A zenét lehet csak a hangoddal is megszólaltatni, de az emberek legtöbbször hangszereket használnak. Zenét lehet készíteni egyszerű hangszerekkel is, például egyszerű dobokkal, egészen az elektromos gitárig, billentyűs hangszerekig és hegedűkig. A zene lehet hangos, gyors, halk, lassú vagy sokféle stílusú. A zene azt képviseli, hogy a zenét játszó emberek hogyan érzik magukat.

Az irodalom minden, ami nyelvi eszközökkel készült vagy íródott. Ide tartoznak a könyvek, versek, legendák, mítoszok és mesék. Az irodalom azért fontos, mert nélküle sok olyan dolog, amit ma használunk, például a Wikipédia, nem létezne.

Faji és etnikai hovatartozás

Az emberek gyakran kategorizálják magukat faj vagy etnikai hovatartozás szerint. Az emberi fajok mint érvényes biológiai kategóriák megkérdőjelezhetőek. Az emberi faji kategóriák mind a származáson, mind pedig az olyan látható tulajdonságokon alapulnak, mint a bőrszín és az arcvonások. Ezek a kategóriák nem látható biológiai tulajdonságokra vonatkozó információkat is hordozhatnak, például bizonyos betegségek, például a sarlósejtes betegség kialakulásának kockázatát. A jelenlegi genetikai és régészeti bizonyítékok általában a modern ember "újkori, egyetlen eredetét" támasztják alá Kelet-Afrikában. A jelenlegi genetikai vizsgálatok azt mutatják, hogy az Afrikából származó emberek genetikailag a legváltozatosabbak. Az emberi génszekvenciák azonban sok más állathoz képest nagyon hasonlóak.

Az etnikai csoportokat gyakran nyelvi, kulturális, ősi, nemzeti vagy regionális kötelékek kötik össze. A faji és etnikai hovatartozás eltérő társadalmi bánásmódhoz vezethet, amit rasszizmusnak neveznek.

Vallás és spiritualitás

A vallás egy magasabb rendű lénybe, szellembe vagy bármilyen eszmerendszerbe vetett hit, amelyben emberek egy csoportja hisz. Egy hitben hinni annyit jelent, mint abban hinni, anélkül, hogy bizonyítanánk, hogy az igaz. A hit összehozhatja az embereket, mert mindannyian ugyanabban a dologban hisznek. A vallások többek között arról beszélnek, hogy mi történik a halál után, miért létezik az ember, hogyan jött létre az ember (teremtés), és mit jó és mit nem jó tenni (erkölcs). Vannak emberek, akik nagyon vallásosak. Sokan hisznek egy mindenható istenben; vannak, akik több istenben hisznek; vannak ateisták, akik nem hisznek istenben; és vannak agnosztikusok, akik nem biztosak abban, hogy van-e isten. Azokat az embereket, akik egy vagy több istenben hisznek, de nem tartoznak egy valláshoz sem, deistáknak nevezik.

Tudomány és technológia

A technológia olyan dolgok és módszerek, amelyeket az emberek a feladatok megkönnyítésére használnak. A tudomány az univerzum és a benne lévő dolgok működésének megértése. A technológia régebben meglehetősen egyszerű volt. Úgy adták tovább, hogy az emberek elmondták másoknak, egészen addig, amíg fel nem találták az írást. Ez lehetővé tette, hogy a technológia sokkal gyorsabban fejlődjön. Ma már az emberek egyre többet és többet értenek a világról és az univerzumról. A távcső használata Galilei által, Einstein relativitáselmélete, a lézerek és a számítástechnika mind tudományos felfedezések. A technológia nagy jelentőséggel bír a tudomány, az orvostudomány és a mindennapi élet szempontjából.

Háború

A háború emberek nagy csoportjai, általában országok vagy államok közötti halálos küzdelem. A háborúban halálos fegyvereket használnak, mivel mindkét fél megpróbálja megölni a másikat. Becslések szerint a 20. században 167-188 millió ember halt meg háborúk miatt. Azokat az embereket, akik egy államért harcolnak a háborúkban, katonáknak nevezik. Azokat az embereket, akik háborúban harcolnak, de nem egy államért, általában "harcosoknak" nevezik.

A modern háborúk nagyon különböznek az ezer vagy akár száz évvel ezelőtti háborúktól. A modern háborúkhoz hozzátartozik a szabotázs, a terrorizmus, a propaganda és a gerillaharc. A modern háborúkban gyakran a civilek (nem katonák) a célpontok. Erre példa a második világháború végén Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombomba. A bombák 1945 végéig Hirosimában 140 000, Nagaszakiban pedig 80 000 embert öltek meg, körülbelül a felét a bombázások napjaiban. Azóta több ezren haltak meg a bombák által kibocsátott sugárzásnak való kitettség miatt szerzett sebesülésekben vagy betegségekben. Mindkét városban a halottak túlnyomó többsége civil volt. Németországban, Ausztriában és Nagy-Britanniában hagyományos bombákat használtak. Körülbelül 60 595 brit és 550 000 német polgári lakost öltek meg a városokat bombázó repülőgépek.

Több mint 15 000 évvel ezelőtti paleolitikus barlangrajzok egy oroszországi barlang falán


A 20. században a technológia eléggé előrehaladt ahhoz, hogy ember szálljon le a Holdra.


A nagaszaki atombomba "gombafelhője