Ibolyántúli sugárzás
Az ultraibolya az elektromágneses spektrumnak az a része, amely az alábbi kép bal oldalán feketének van feltüntetve - mivel az ember nem látja az ilyen rövid hullámhosszú (vagy nagy frekvenciájú) fényt. Sok állat, például néhány rovar, néhány hüllő, krokodil, szalamandra és kis madár látja azokat a dolgokat, amelyek visszaverik ezt a fényt. Az UV az ultraibolya általános rövidítése, amelyet főként műszaki kontextusban használnak.
Az ultraibolya a frekvencia, a hullámhossz és az energia tekintetében túlmutat a látható ibolyántúli fényen. Hullámhossza körülbelül 10 nanométer (nm) és 400 nanométer között van. A frekvencia és a hullámhossz szorosan összefügg. Az ezt a kapcsolatot bemutató egyenlet a következő: ν = c/λ . Ha azt mondjuk, hogy valaminek rövid a hullámhossza, az ugyanaz, mintha azt mondanánk, hogy nagy a frekvenciája.
Ultraibolya sugárzás
Az ultraibolya fény az ionizáló sugárzás egyik fajtája. Károsíthatja vagy elpusztíthatja a sejteket. Bármilyen elektromágneses sugárzás (fény), amelynek hullámhossza rövidebb, mint 450 nm, bajt okozhat. Ezért azok az emberek, akik olyan helyeken élnek, ahol több ultraibolya fény éri őket, alkalmazkodtak azáltal, hogy sötétebb bőrt kaptak. A pigmentek elnyelik az ultraibolya sugárzást, így az nem jut át a bőrön, hogy megölje vagy megsebezze a benne lévő sejteket. A bőr ultraibolya általi sérülését "leégésnek" nevezzük.
Az ibolyántúli és az ultraibolya fény hullámhossz, frekvencia és kvantumenergia tekintetében különbözik egymástól. Az ultraibolya fény és a röntgensugárzás közötti különbség szintén a hullámhossz, a frekvencia és a kvantumenergia. Az elektromágneses spektrumban az ultraibolya az ibolyán, a röntgensugárzás az ultraibolyán, a gammasugárzás pedig a röntgensugárzáson túl van.
A körülbelül 400 nanométertől körülbelül 10 nanométerig terjedő hullámhosszú elektromágneses hullámokat általában ultraibolyának nevezik. Jellemző fotonenergiájuk körülbelül 3-124 elektronvolt.
Bár a Föld levegője az ultraibolya széles tartományában átlátszó, az ultraibolya napfény egy részét az ózonréteg nagyon nagy magasságban elnyeli. A nagy magasságokban az emberi hatás - főként az ipari vegyi anyagok és a légi közlekedés - következtében a közelmúltban bekövetkezett és jelenleg is zajló ózonpusztulás nagymértékben megnövelte a Föld felszínére jutó ultraibolya fény mennyiségét. Ez viszont megnövelte az emberiség bőrrákjának kockázatát, és ez a kockázat idővel csak növekedni fog, hacsak az ózonréteget nem védjük jobban.
A 200 nanométernél kisebb hullámhosszú ultraibolya, a röntgen- és a gammasugárzást együttesen ionizáló sugárzásnak nevezik, mivel az ilyen fénykvantumok energiája elég nagy ahhoz, hogy egy elektront "kirúgjon" egy atomból. Ezért ezek a fajta sugárzások veszélyesek az életre. Az ultraibolya fényt három fő sávra osztják. Az UV-C a legrövidebb hullámhosszú, és veszélyes ionizáló sugárzás. A nitrogén és az oxigén elnyeli a napsugárzásból származó UV-C-t. Az UV-B közepes hullámhosszú, és kevésbé veszélyes az élőlényekre. A Föld ózonrétege elnyeli a legtöbbet. A Napból származó UV-A teljesen áthatol a légkörön. Majdnem olyan hosszú a hullámhossza, mint a látható fényé, és sok állat látja, de az ember nem.
A közönséges üveg nem engedi át a 200 nanométernél kisebb hullámhosszúságú sugárzást, így pajzsként működik az ultraibolya fény veszélyesebb tartományával szemben, de néhány speciális üvegfajta, köztük számos autóablak nem árnyékol ilyen jól.
Az ultraibolya sugárzás egyik felhasználási területe a barnulás. A szoláriumkészülékek használata bőrrákot okozhat, mivel az ultraibolya sugárzás áthatol a bőrön, és a sejtek pusztulását okozza, leégést okozva.
Az ultraibolya fény pusztító ereje miatt a baktériumok elpusztítására is használható. A napfény erős fertőtlenítőszer.
Az embereknek szükségük van némi ultraibolya fényre ahhoz, hogy a koleszterint D-vitaminná alakítsák.
Beltéri szolárium
Ultraibolya lámpa
Az ultraibolya lámpa olyan lámpa, amely főként ultraibolya fényt bocsát ki. Ezeket a csíraölő lámpákat gyakran használják a mikrobák (baktériumok) elpusztítására. Nagyon erősek lehetnek, ezért a bekapcsolt lámpák közelében dolgozó embereknek védőszemüveget kell viselniük, és a sérülések elkerülése érdekében a bőrüket is be kell takarniuk.
A képen látható laboratóriumban az ultraibolya lámpákat akkor kapcsolják be, amikor a dolgozók elmentek, így minden, ami az asztal felületén van, elpusztul. Az ultraibolya fényen kívül, amely a lámpák által kibocsátott fény nagy részét teszi ki, van még egy kis ibolyántúli és kék fény is. Ez tudatja az emberekkel, hogy az ultraibolya lámpák be vannak kapcsolva.
Ultraibolya lámpa
Kérdések és válaszok
K: Mi az az ultraibolya?
V: Az ultraibolya az elektromágneses spektrumnak az a része, amelyet az emberek nem látnak, mivel rövid hullámhosszú és nagy frekvenciájú. Frekvencia, hullámhossz és energia tekintetében túl van a látható ibolyántúli fényen, hullámhossza 10 nanométer és 400 nanométer között mozog.
K: Mit jelent az UV fény?
V: Az UV az ultraibolya rövidítése, elsősorban műszaki kontextusban használatos.
K: Vannak olyan állatok, amelyek látják az ultraibolya fényt?
V: Igen, egyes rovarok, hüllők, krokodilok, szalamandrák és kismadarak látnak olyan dolgokat, amelyek visszaverik ezt a fényt.
K: Hogyan függ össze a frekvencia és a hullámhossz?
V: A frekvencia és a hullámhossz szorosan összefügg; a ν = c/λ egyenlet mutatja ezt a kapcsolatot. Ha azt mondjuk, hogy valaminek rövid a hullámhossza, az ugyanaz, mintha azt mondanánk, hogy nagy a frekvenciája.
K: Milyen tartományba esik az ultraibolya hullámhossza?
V: Az ultraibolya hullámhossza 10 nanométer és 400 nanométer között mozog.
K: Az ultraibolya látható az ember számára?
V: Nem, az emberek nem látják az ilyen rövid hullámhosszú vagy nagy frekvenciájú fényt, így az ultraibolya számunkra nem látható.
