Állam
A modern politikában az állam egy olyan szövetség, amely egy földrajzi terület vagy terület felett rendelkezik. Az államok három fő részből állnak:
- Egy földrajzi terület, vagy más néven terület feletti ellenőrzés.
- Egy nép, amely az ismert állam lakossága.
- Egyes intézmények (amelyeknek joguk van szabályokat alkotni).
Egy államnak különböző államformái lehetnek, például köztársaság vagy monarchia. Néha az államok saját országokat alkotnak. Máskor sok állam együtt alkot egy országot (mint például az Egyesült Államok). A legtöbb államnak fegyveres erői, közszolgálat, törvényhozás és rendőrség is van.
Thomas Hobbes Leviatán című könyvének illusztrációja.
Történelem
Korai államok
A legkorábbi államok csak emberi települések voltak. A földművesek és kereskedők együtt dolgozó csoportja lehetett "állam", mivel az emberek képesek voltak irányítani és megvédeni őket.
A szervezettebb államok lehetnek monarchiák, mint például a korai Egyiptom a fáraó alatt. Ezt követték a nagyobb, katonai alapú államok, mint a Babiloni Birodalom vagy a Római Birodalom. A leghíresebb korai államok azonban az ókori görög államok voltak, amelyekben volt szabadság, írás és demokrácia.
A katonaságtól a modern államig
Amikor a katonai alapú állam, a Római Birodalom elesett, sok kis állam jött létre, és mindegyik szintén katonai alapú volt, és egy király irányította. Ezek az államok nem gyakran működtek együtt, és háborúk dúltak. Amikor azonban az emberek magán az államon belül is elkezdtek harcolni (amit polgárháborúnak nevezünk), a királyoknak békét kellett kötniük és parlamenteket kellett indítaniuk.
Modern államok
A modern államok hamarosan a 15. század végén kezdődtek. A legfontosabb államok Európában a következők voltak:
- Anglia a Tudorok alatt
- Spanyolország a Habsburgok alatt
- Franciaország a Bourbonok alatt
- Oroszország Nagy Katalin és Második Sándor alatt
Ezek az államok mind megpróbálták javítani politikájukat és gazdaságukat, és egyre inkább olyanok lettek, mint a mai államok. Megfelelő határokat alakítottak ki földjeik számára, és jobban együttműködtek az államon belüli hatalommal, például az egyházzal vagy a nemességgel. Hadseregeket, adórendszereket és követségeket hoztak létre, mindezt azért, hogy erősebbé és stabilabbá tegyék őket.
Az állam (kormányzat) pozíciója a gazdaságban
Különböző típusú állapotok
Az államformák két kategóriába sorolhatók: demokrácia és diktatúra. Az, hogy egy államcsoport mind demokratikus, nem jelenti azonban azt, hogy ugyanazokat a szabályokat követik. Irán, Pakisztán, Franciaország, Németország és az Amerikai Egyesült Államok mind államok. Mindegyikük demokráciának tekinti magát. Mindegyiküknek azonban más elképzelése van arról, hogy mit is jelent valójában a demokrácia.
Ugyanazon "kategória" különböző állapotai is eltérően működhetnek. Például két demokratikus állam egészen más lehet, ha az egyiknek jól képzett rendőrsége vagy hadserege van, míg a másiknak nincs. Az "állam" szó tehát csak azt mondja meg, hogy az adott állam milyen típusú kormányzatot követ (demokratikus vagy diktatúra), de magáról az országról nem mond semmit.
Az állam alkategóriái
A demokráciából és a diktatúrából rengeteg altípusa van az államnak. A legfontosabbak a pluralizmus, a marxizmus és az institucionalizmus.
Pluralizmus
A pluralizmus nagyon népszerű volt az Egyesült Államokban. Az államot semleges helyként mutatja be, ahol más államok közötti viták rendeződnek. A pluralizmus azt mondja, hogy nem minden ember egyenlő, de mégis lehetővé teszi, hogy az egyes embercsoportok megmondják az államnak, hogy mit tegyen. Az ilyen típusú államot poliarchiának nevezik.
Egy pluralista államban a politika, a hadsereg és a gazdaság is egységes és együttműködik. Ez azt jelenti, hogy az államban minden hatalom "szétoszlik" az ott élő emberek között.
Marxizmus
A marxizmus népszerű volt Európában az 1960-as és 1970-es években. Karl Marx és Friedrich Engels indította el. A marxizmus elutasítja azt az elképzelést, hogy az állam a benne élő emberekért van, és semmiképpen sem semleges hely a viták rendezésére.
A marxista állam fő feladata, hogy megvédje a kapitalisták által termelt profitot, és segítsen az embereknek szerződéseket kötni, hogy az állam gazdasága tisztességes maradjon. Ez egy jó ötlet, azonban annak, aki a termelés vagy a szerződések segítségével pénzt keres, hatalma van azok felett, akik nem keresnek annyi pénzt, mint ő. Ez azt jelenti, hogy a munkásosztálynak (a gyárakban stb. dolgozó embereknek) alig van hatalma, de a gyárak tulajdonosainak nagy hatalma van. Alapvetően ahelyett, hogy mindenkinek hatalmat adnánk, mint ahogyan egy poliarchia tenné, az embereknek csak egy kis része rendelkezik hatalommal.
Institutionalizmus
Mind a marxizmus, mind a pluralizmus szerint az államoknak reagálniuk kell az államon belüli embercsoportok tevékenységére. Az institucionalista államok nem úgy tekintenek magukra, mint "eszközökre", amelyeket ellenőrizni kell, sokkal inkább csak földrajzi területek. Ezen a területen az emberek csak maguk alkotnak csoportokat. Egy institucionalista államot marxista és pluralista emberek egyaránt alkothatnak, mindkettőnek megvan a hatalma arra, hogy önmagát irányítsa, és ne befolyásolja az állam többi pártját.
Anarchizmus
Az anarchizmus az, amikor az emberek egy csoportja teljes szabadságot élvez, és egyáltalán nem hisz az állam létezésében. Az anarchisták nagyon hasonlítanak a marxistákra, hiszen nem hisznek abban, hogy minden ember egyenlő, de hisznek abban (a marxistákkal ellentétben), hogy egy ország működhet szervezetek nélkül is. A törvény és a rend nem szükséges.
Az anarchisták (mint például Bakunyin és Kropotkin a 19. században) gyakran a marxizmus egy formáját akarják, de figyelmen kívül hagyva annak néhány szabályát. Azt akarják, hogy a munkások maguk irányítsák magukat, és egyszerűen azért kapjanak fizetést, amit csinálnak, ahelyett, hogy bérben fizetnék őket.
Kapcsolódó oldalak
- Ország
- Szuverén állam
- Nemzetközi kapcsolatok
- A szuverén államok listája
- Montevideói egyezmény
- Nemzet
- Társadalmi szerződés
- Amerikai állam
- Egységes állam
- Tartomány
- Politikai gazdaságtan
- Alkotmányos közgazdaságtan
- Helyi önkormányzat
Kérdések és válaszok
K: Mi az az állam a politikában?
V: A politikában az állam olyan ország, amely egy földrajzi terület vagy terület felett rendelkezik.
K: Mi az államok három fő jellemzője?
V: Az államok három fő jellemzője a földrajzi terület vagy terület feletti ellenőrzés, egy nép (az állam lakossága), és a törvényhozási jogkörrel rendelkező intézmények.
K: Melyek azok a kormányzati formák, amelyekkel az államok rendelkezhetnek?
V: Az államok néhány államformája a köztársaságok és a monarchiák.
K: Hogyan alakítják ki az államok saját országaikat?
V: Az államok úgy alakíthatják ki saját országaikat, hogy együttműködnek egy egységes nemzet létrehozása érdekében.
K: A fegyveres erők, a közszolgálat, a jog és a rendőrség közös a legtöbb államban?
V: Igen, a legtöbb államban is vannak fegyveres erők, polgári szolgálat, törvényhozás és rendőrség.
K: Több állam is összefoghat, hogy egyetlen országot alkosson?
V: Igen, több állam is együttműködhet, hogy egy országot, például az Egyesült Államokat alkossák.
