Neandervölgyi ember

Mentális képesség

A neandervölgyi agy mérete azt mutatja, hogy a neandervölgyiek valószínűleg intelligensek voltak. Átlagosan nagyobb agyuk volt, mint a modern embereknek. A nagy agyak valamiféle fizikai gyengeséget jelentenek. Ez azért van, mert sok energiát fogyasztanak, nagyobb valószínűséggel sérül a koponya, és nehézségeket okoznak a szülés során. Ezek a hátrányok talán kisebbek, mint az előnyök, például a jobb problémamegoldás, a jobb szociális együttműködés, a nyelv és az eszközkészítés.

A neandervölgyi tűzköves szerszámok (például a kézi fejszék) finomabbak voltak, mint a korai emberéi. Sokkal kevésbé voltak változatosak és finomabbak, mint a modern ember neolitikus szerszámai. Az őseink által készített barlangrajzok minősége is más kategóriába tartozik, mint bármi, amit a neandervölgyiek készítettek. Nekik azonban volt valamilyen művészetük.

A Divje Babe fuvola

A valaha felfedezett legrégebbi furulya az úgynevezett Divje Babe furulya lehet, amelyet 1995-ben találtak a szlovéniai Divje Babe I. barlangban. A furulya körülbelül 43 100 éves. Egy fiatal barlangi medve combcsontjából származik a Divje Babe lelőhelyen, egy mousteriánus tűzhely közelében. A régészek két kulcsfontosságú kérdést tesznek fel:

Ez egy fuvola? Ezt már hosszasan megvitattuk. A legjobb összefoglaló az, hogy minden bizonnyal lehetséges, hogy fuvola, de ez nem bizonyított (nem biztos).

Ha ez egy furulya, akkor a neandervölgyiek készítették? Ez megint csak nem dőlt el. Fuvolaként a ljubljanai Szlovén Nemzeti Múzeumban (Narodni Muzej Slovenije) van kiállítva. A múzeum látogatói tájékoztatója szerint a neandervölgyiek általi készítés "megbízhatóan bizonyított". Ez nem általános nézet, és megint csak a "nem bizonyított" kifejezés a leghelyesebb.

Beszédképesség

Az emberek sokáig azon tűnődtek, hogy a neandervölgyiek tudtak-e beszélni. Sokan úgy vélik, hogy igen, mert a nagy agyméret miatt nehéz lenne megérteni, ha nem tudnának. Amikor egy sértetlen neandervölgyi nyelvcsontot fedeztek fel, az emberek azt hitték, hogy a neandervölgyiek tudtak beszélni. Ez azért van így, mert az embernél a nyelvcsont a hangszalag támasztéka. A számítógépes elemzés kimutatta, hogy a neandervölgyi nyelvcsont nagyon hasonló volt az emberi nyelvcsonthoz. A kutatók szerint "eredményeink összhangban vannak a neandervölgyiek beszédképességével".

A ljubljanai múzeumban kiállított tárgy

A felfedezések története

1856 augusztusában a németországi Neander-völgyben fedezték fel azt a példányt, amely később Neander-völgyi 1 néven vált ismertté. Az anyagot egy Düsseldorf melletti mészkőbányában találták. Először egy koponyasapkát fedeztek fel, majd két combcsontot, öt karcsontot, a bal medence egy részét, valamint egy lapocka és bordák töredékeit.

Valójában már korábban is találtak maradványokat, de nem ismerték el tőlünk különálló fajként. A belgiumi Engis gyermek volt az első felfedezett neandervölgyi, 1829-ben. A második felfedezett a Forbes Quarry-i lelet volt Gibralterből 1848-ban.

Anatómia

A neandervölgyi emberek körülbelül 164-168 cm magasak voltak, és átlagosan 77,6 kg-ot nyomtak. A neandervölgyi nők körülbelül 154 cm magasak voltak, és átlagosan 66,4 kg-ot nyomtak.

A neandervölgyiek erősebb (robusztusabb) testfelépítéssel és jellegzetes morfológiai jellemzőkkel rendelkeztek, különösen a koponya tekintetében. Sokkal erősebbek voltak, mint a modern emberek; különösen a felsőtestükben.

A neandervölgyi hosszú csontok és ízületek vastagabbak, mint a miénk, és néhány hosszú csont enyhén görbült. Mind a vastagság, mind a görbület arra utal, hogy a mi fajunknál nagyobb erőre volt szükség.

Fiatal neandervölgyiek

2007 óta a fogak életkora közvetlenül kiszámítható a fogzománc növekedési mintázatának nem invazív képalkotásával, a röntgen szinkrotron mikrotomográfia segítségével.

Ez a kutatás azt sugallja, hogy a neandervölgyiek testi fejlődése sokkal gyorsabb volt, mint a modern emberi gyermekeké. A korai H. sapiens röntgensinkrotron-mikrotomográfiás vizsgálata azt állítja, hogy ez a különbség a két faj között már a jelen előtt 160 000 évvel is fennállt.

Törések

Úgy tűnik, a neandervölgyiek nagy gyakorisággal szenvedtek törésekben. Ezek a törések gyakran begyógyultak, és fertőzésnek alig vagy egyáltalán nem mutatták jelét, ami arra utal, hogy a sérült egyedeket ápolták a mozgásképtelenség idején.

A neandervölgyiek az ilyen sérülések gyakoriságát a modern rodeó profikéhoz hasonlóan mutatták ki, ami a nagy, harcias emlősökkel való gyakori érintkezést mutatja. A törések arra utalnak, hogy a vadászat során felugorhattak a zsákmányukra, és megszúrták, vagy akár a földre is birkózták azt.

A neandervölgyi koponya több szempontból is különbözik a mi koponyánktól.


Közvetlen összehasonlítás

Életmód

A pleisztocén jégkorszakok idején éltek Eurázsiában, és nagytestű emlősökre vadásztak, például bölényre, aurokra (az élő szarvasmarha őse), szarvasra, rénszarvasra, pézsmatulokra és mamutra.

A koponyák valamivel nagyobbak, mint a Homo sapiensé, ami intelligenciára és valószínűleg nyelvhasználatra utal. A csontváz viszont arra utal, hogy ők inkább erővel oldották meg a problémáikat (például a vadászatot), mint mi.

A neandervölgyi kőszerszámokat Mousterian-nak nevezik, és a korábbi emberfajok által készített Acheulean-szerszámok továbbfejlesztését jelentik. A Homo sapiens kőszerszámai még mindig sokkal változatosabbak, és arra utalnak, hogy fajunk jobban támaszkodott a szerszámokra, mint a neandervölgyiek.

A neandervölgyiek szinte kizárólag húsevők voltak, bár étrendjükben szerepeltek főtt zöldségek is. Jó szerszámokat készítettek és összetett társadalmi csoportokban éltek. A maradványaikon végzett kutatások kimutatták, hogy lehetséges, hogy beszélt nyelvvel rendelkeztek, de ennek a nyelvnek a jellege ismeretlen.

Számos elmélet próbálja megmagyarázni, hogy miért haltak ki a neandervölgyiek. Felmerült, hogy talán nem tudtak alkalmazkodni a változó éghajlathoz. Másrészt azt is feltételezik, hogy nem tudtak sikeresen versenyezni a modern ember őseivel.