Homo sapiens
A Homo sapiens (latinul: "bölcs ember") az emberi faj tudományos neve.
A Homo az emberi nemet jelenti. A H. sapiens a Homo nemzetség egyetlen fennmaradt faja.
A modern embereket néha "anatómiailag modern embereknek" is nevezik. A Homo sapiens a bolygó legbefolyásosabb fajának tartja magát. Azonban számos életforma, különösen a növények és az őslények, sokkal nagyobb hatással voltak a levegőre, a kőzetekre, az életre és a Föld természeti környezetére.
Eredet
Az anatómiailag modern emberek eredetének és elterjedésének általános modellje a modern emberek közelmúltbeli afrikai eredete.
Charles Darwin Az ember leszármazása (1871) című művében jelent meg az a hipotézis, hogy az ember egyetlen eredetű. Az elképzelést a mai mitokondriális DNS vizsgálata, valamint a fosszilis emberek fizikai antropológiáján alapuló bizonyítékok támasztják alá. A genetikai és fosszilis bizonyítékok szerint a Homo sapiens régebbi változatai csak Afrikában fejlődtek ki, 200 000 és 100 000 évvel ezelőtt, és az egyik ág tagjai 90 000 évvel ezelőtt elhagyták Afrikát, és idővel felváltották a korábbi emberi populációkat, például a neandervölgyieket és a Homo erectust.
A tudományos közösségben közel konszenzusos álláspontot képvisel a modern ember kelet-afrikai eredete.
A teljes neandervölgyi genom szekvenálása azt sugallja, hogy a neandervölgyiek és egyes modern emberek osztoznak néhány ősi genetikai vonalon. A tanulmány szerzői szerint eredményeik összhangban vannak azzal, hogy egyes populációkban akár 4%-os neandervölgyi keveredés is előfordulhat. Ennek a keveredésnek az oka nem ismert. 2012 augusztusában egy tanulmány azt sugallta, hogy a DNS átfedés a neandervölgyiek és a modern emberek közös ősének maradványa.
A H. sapiens kialakulásának sematikus ábrázolása a Homo korábbi fajaiból. A vízszintes tengely a földrajzi elhelyezkedést, a függőleges tengely az időt mutatja millió évekkel ezelőtt. A kék területek az adott időben és helyen való jelenlétet jelzik.
Evolúció
A Homo nemzetségnek az utolsó közös ősből való evolúciója nagyjából 10-2 millió évvel ezelőtt, a H. sapiensnek a Homo erectusból való evolúciója pedig nagyjából 1,8-0,2 millió évvel ezelőtt történt.
Az emberi evolúció tudományos tanulmányozása leginkább a Homo nemzetség fejlődésével foglalkozik, de általában más hominidák és homininesek, például az Australopithecus tanulmányozására is kiterjed. A "modern ember" a Homo sapiens faj, amelynek egyetlen élő alfaját Homo sapiens sapiens sapiens néven ismerjük.
A Homo sapiens idaltu, a másik ismert alfaj mára kihalt. A 30 000 évvel ezelőtt kihalt Homo neanderthalensis-t néha "Homo sapiens neanderthalensis" alfajként tartják számon. A genetikai vizsgálatok most arra utalnak, hogy a modern ember és a neandervölgyiek funkcionális DNS-e 500 000 évvel ezelőtt vált el egymástól.
Hasonlóképpen, a Homo rhodesiensis faj felfedezett példányait egyesek alfajnak minősítették, de ezt a besorolást nem fogadják el széles körben.
A faj legkorábbi fosszíliái
Egészen a közelmúltig úgy gondolták, hogy az anatómiailag modern ember először körülbelül 195 000 évvel ezelőtt jelent meg a fosszilis anyagokban Afrikában. A molekuláris biológiai vizsgálatok azt sugallták, hogy az összes modern emberi populáció közös ősétől való eltérés megközelítőleg 200 000 évvel ezelőtt történt. Az afrikai genetikai sokféleség széles körű vizsgálata megállapította, hogy a 113 különböző mintát vett populáció közül a ǂKhomani San népcsoport rendelkezett a legnagyobb genetikai sokféleséggel, így a 14 "őspopulációs csoport" egyike. A kutatás a modern emberi vándorlás eredetét is Afrika délnyugati részére, Namíbia és Angola part menti határának közelébe helyezte.
Az 1960-as években a marokkói Jebel Irhoudban található régészeti lelőhelyet körülbelül 40 000 évesre datálták, de a 2000-es években újra datálták. Ma már 300 000-350 000 évesnek tartják. A koponya formája szinte teljesen megegyezik a modern emberével, bár az állkapocs különbözik.
A természetes szelekció erői továbbra is hatnak az emberi populációkra, és bizonyíték van arra, hogy a genom bizonyos régiói az elmúlt 15 000 évben szelekciót mutattak.
