Endokrin rendszer – mi az? Hormonok, mirigyek és fő funkciók

Endokrin rendszer, hormonok, mirigyek: áttekintés az anyagcsere, növekedés és hangulat szabályozásáról, az endokrinológia alapjai és legfontosabb funkciói egyszerűen.

Az endokrin rendszer a test azon szerveit foglalja magában, amelyek hormonokat termelnek és juttatnak a véráramba. Ezek a kémiai hírvivők szabályozzák az anyagcserét, a növekedést és fejlődést, a szövetek működését, az energiafelhasználást, valamint szerepet játszanak az immunműködésben és a hangulatban. Az endokrin mirigyek rendellenességeivel foglalkozó orvostudományi terület az endokrinológia.

Az élettanban az endokrin rendszer a mirigyek rendszere: minden mirigy vagy endokrin sejt egy vagy több fajta hormont választ ki közvetlenül a vérbe, hogy távoli célszerveken változásokat idézzen elő. A hormonok lehetnek fehérjék, peptidek, aminosavszármazékok vagy szteroidok, és mindegyik saját speciális hatással rendelkezik.

Fő endokrin mirigyek és jellemző hormonjaik

• Agyalapi mirigy (hipofízis) – szabályozó központ: növekedési hormon (GH), pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH), adrenokortikotrop hormon (ACTH), nemi hormonok szabályozói, valamint vazopresszin (ADH) és oxitocin.
• Pajzsmirigy – tiroxin (T4) és trijódtironin (T3): az anyagcsere sebességének és a fejlődésnek fő szabályozói.
• Pajzsmirigy mellett (parathyroid) – parathormon (PTH): a vér kalciumszintjének szabályozása.
• Mellékvesék – kéreg: kortizol, aldoszteron; velő: adrenalin és noradrenalin: stresszválasz, vérnyomás- és elektrolit-szabályozás.
• Hasnyálmirigy (Langerhans-szigetek) – inzulin és glukagon: a vércukorszint kulcsfontosságú szabályozói.
• Nemisoroszok (petefészek, here) – ösztrogének, progeszteron, tesztoszteron: reprodukciós működés és más, nemi jellegek kialakulása.
• Tobozmirigy (pinealis) – melatonin: alvás–ébrenlét ritmusainak szabályozása.

Hogyan működik az endokrin kommunikáció?

A hormonok az endokrin sejtekből a véráramba kerülnek, és onnan jutnak el a célszövetekbe, ahol specifikus receptorokhoz kötődve váltanak ki választ. Gyakori szabályozási mechanizmus a negatív visszacsatolás: amikor egy célszervtől érkező hatás eléri a kívánt szintet, az csökkenti a hormontermelést (pl. magas vércukorszint csökkenti az inzulinelválasztást hosszabb távon a normál fiziológiában). A hipotalamusz–hipofízis tengely központi szerepet játszik sok hormonális rendszer koordinálásában.

Endokrin vs. exokrin és idegrendszer

Az endokrin rendszer ellentétben áll az exokrin rendszerrel, amely a vegyi anyagokat csatornák vagy csövek (pl. emésztőenzimek) segítségével juttatja a test felszínére vagy testüregekbe. Az endokrin rendszer az idegrendszerhez hasonlóan információs jelzőrendszer, de hatásai és mechanizmusa eltérő:

• Az endokrin hatások általában lassabban lépnek fel, de hosszabb ideig tartanak (órák, napok vagy akár hetek).
• Az idegrendszer gyors, rövid ideig tartó üzeneteket küld (másodpercek vagy percek), elektromos és kémiai impulzusokkal.

Mikor és hogyan diagnosztizálják az endokrin betegségeket?

Az endokrin problémákra utalhatnak tünetek, mint például tartós fáradtság, testsúlyváltozás, hangulati zavarok, szabálytalan menstruáció, szomjúság és gyakori vizelés, vagy hirtelen vérnyomásproblémák. Diagnosztikai módszerek:

• Vér- és vizeletvizsgálatok: hormonkoncentrációk (pl. TSH, T4, kortizol, HbA1c a cukoranyagcsere állapotára).
• Képalkotó vizsgálatok: ultrahang, CT, MRI - különösen daganatok, ciszták vagy mirigymegnagyobbodások felderítésére.
• Funkcionális tesztek: terheléses vizsgálatok, stimulációs vagy elnyomási tesztek a hormonválasz felmérésére.

Gyakori endokrin betegségek és kezelésük

• Diabetes mellitus – az inzulin hiánya vagy hatékonyságának csökkenése; kezelése lehet életmód-változtatás, gyógyszerek vagy inzulinpótlás.
• Hypothyreosis/hyperthyreosis – alul- vagy túlműködő pajzsmirigy; kezelése hormonpótlással vagy gyógyszeres/szervi beavatkozással történhet.
• Cushing-kór vagy Addison-kór – a mellékvese rendellenes működése; kezelése kortizolszint normalizálásával történik.
• Reprodukciós hormonális zavarok – meddőség, szabálytalan ciklusok; kezelhető gyógyszerekkel, hormonpótlással vagy speciális beavatkozásokkal.

Az endokrin mirigyek jellemzői

Az endokrin mirigyekre általában az jellemző, hogy nincs kivezető csatornájuk, jó vérellátásuk van, és sejtjeik gyakran tartalmaznak tároló vakuolumokat vagy granulumokat, amelyekben a hormonokat tárolják. A hormonelválasztás gyakran finoman szabályozott folyamat, amely érzékeli a szervezet aktuális állapotát és ennek megfelelően állítja be a kibocsátást.

Mit tehet az egészsége érdekében?

• Figyelje testsúlyát, energiaszintjét és általános közérzetét; a tartós eltérések orvosi vizsgálatot indokolhatnak.
• Kövesse orvosa tanácsait a laborvizsgálatok és kezelés tekintetében, különösen krónikus betegségek (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy-betegség) esetén.
• Egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás és elegendő alvás segítik a hormonális egyensúlyt.

Összefoglalva: az endokrin rendszer létfontosságú a test belső egyensúlyának fenntartásában. Ha bármilyen hormonális rendellenesség gyanúja merül fel, érdemes endokrinológushoz fordulni a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés érdekében.

Endokrin mirigyek és az általuk szekretált hormonok

Központi idegrendszer

• A hipotalamusz termel
• Thyrotropin-releasing hormon (TRH) Parvocelluláris neuroszekréciós neuronok
• Gonadotropin felszabadító hormon (GnRH) A preoptikus terület neuroendocin sejtjei
• Növekedési hormon-felszabadító hormon (GHRH) Az arcuatus mag neuroendokrin neuronjai
• Kortikotropin-felszabadító hormon (CRH) Parvocelluláris neuroszekréciós neuronok
• Vasopresszin Parvocelluláris neuroszekréciós neuronok
• Szomatosztatin (SS; más néven GHIH, növekedési hormon-gátló hormon) A periventrikuláris mag neuroendokrin sejtjei
• Prolaktin gátló hormon vagy PIH vagy Dopamin (DA) Az arcuate nucleus dopamin neuronjai
• Prolaktin felszabadító hormon
• A tobozmirigy test termel
• Melatonin (főleg) Pinealociták
• Az agyalapi mirigy (hipofízis) termel
• Elülső agyalapi lebeny (adenohypophysis)
• Növekedési hormon (GH) Szomatotropok
• Prolaktin (PRL) Laktotrópok
• Adrenokortikotróp hormon (ACTH, kortikotropin) Kortikotrópok
• Lipotropin kortikotropok
• Pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH, tireotropin) Tireotropok
• Follikulus-stimuláló hormon (FSH) Gonadotropok
• Luteinizáló hormon (LH) Gonadotropok
• Hátsó agyalapi lebeny (neurohypophysis)
• Oxitocin Magnocelluláris neuroszekréciós sejtek
• Vasopresszin (AVP; más néven ADH, antidiuretikus hormon) Magnocelluláris neuroszekréciós sejtek
• Közepes agyalapi lebeny (pars intermedia)
• Melanocita-stimuláló hormon (MSH) Melanotróf

Pajzsmirigy

• A pajzsmirigy termel
• Trijódtironin (T3), a pajzsmirigyhormon hatásos formája Pajzsmirigy hámsejtek
• Tiroxin (T4), más néven tetrajódtironin: a pajzsmirigyhormon kevésbé aktív formája (főleg) Pajzsmirigy hámsejtek
• Kalcitonin Parafollikuláris sejtek

Mellékpajzsmirigy

• A mellékpajzsmirigyhormon PTH a vér kalciumszintjének emelkedését váltja ki.

Izmok

• A harántcsíkolt izomzat
• Trombopoietin Myocyták

Emésztőrendszer

• A gyomor termel
• Gasztrin (főként) G sejtek
• Ghrelin P/D1 sejtek
• Neuropeptid Y (NPY)
• Secretin S sejtek
• Szomatosztatin D sejtek
• Hisztamin ECL sejtek
• Endotelin X sejtek
• A nyombél termel
• Kolecisztokininin I sejtek
• A máj termel
• Inzulinszerű növekedési faktor (IGF) (főként) Hepatociták
• Angiotenzinogén Hepatociták
• Trombopoietin Hepatociták
• A hasnyálmirigy termel
• Inzulin (főleg) β Szigetsejtek
• Glükagon (szintén főként) α Szigetsejtek
• Szomatosztatin δ Szigetsejtek
• Hasnyálmirigy polipeptid PP sejtek

Vese

• A vese termel
• Renin (elsősorban) Juxtaglomeruláris sejtek
• Erythropoetin (EPO) Extraglomeruláris mezangiumsejtek
• Kalcitriol (a D3-vitamin aktív formája)
• Thrombopoietin

Mellékvesék

• Mellékvese
• A mellékvesekéreg termel
• Glükokortikoidok (főleg kortizol) Zona fasciculata és Zona reticularis sejtek
• Mineralokortikoidok (főleg aldoszteron) Zona glomerulosa sejtek
• Androgének (beleértve a DHEA-t és a tesztoszteront) Zona fasciculata és Zona reticularis sejtek
• A mellékvesekéreg termel
• Adrenalin (adrenalin) (Elsősorban) Kromaffin sejtek
• Noradrenalin (noradrenalin) Kromaffin sejtek
• Dopamin Chromaffin sejtek
• Enkefalin Chromaffin sejtek

Szaporodási rendszer

Férfi

• Herék
• Androgének (főleg tesztoszteron) Leydig sejtek
• Ösztradiol Sertoli sejtek
• Inhibin Sertoli sejtek

Női

• Ösztrösztös ciklus
• Petefészek tüsző/Corpus luteum
• Progeszteron Granulosa sejtek, Theca sejtek
• Androsztendion Theca sejtek
• Ösztrogének (főleg ösztradiol) Granulosa sejtek
• Inhibin Granulosa sejtek
• Placenta (amikor egy nő terhes)
• Progeszteron (elsősorban)
• Ösztrogének (főként ösztriol) (szintén elsősorban)
• Humán koriongonadotropin (HCG) Szinciotrofoblaszt
• Humán placenta laktogén (HPL) Szincytiotrofoblaszt
• Inhibin Magzati trofoblasztok
• Méh (amikor egy nő terhes)
• Prolaktin (PRL) Decidualis sejtek
• Relaxin Decidualis sejtek

Kalcium szabályozás

• A mellékpajzsmirigy termel
• Mellékpajzsmirigyhormon (PTH) Mellékpajzsmirigy fősejtje
• A bőr termel
• D3-vitamin (kalciferol)

Egyéb

• A szív termel
• Pitvari-natriuretikus peptid (ANP) Szívizomsejtek
• Agyi natriuretikus peptid (BNP) Szívizomsejtek
• Adenozin Szívizomsejtek
• Zsírszövet
• Leptin (elsősorban) Adipociták
• Ösztrogének (főként ösztron) Adipociták
• A csontvelő termel
• Thrombopoietin

Az emberi fej és nyak endokrin mirigyei és hormonjaik

Kérdések és válaszok

K: Mi az az endokrin rendszer?

K: Az orvostudomány mely területe foglalkozik az endokrin mirigyek rendellenességeivel?

K: Miben különbözik az endokrin rendszer az exokrin rendszertől?

K: Hogyan hasonlíthatók össze az idegrendszer és az endokrin rendszer válaszreakciói?

K: Mi történik, amikor a hormonok a véráramba kerülnek?

K: Milyen közös jellemzői vannak a legtöbb endokrin mirigynek?

Keresés betűvel