Sahelanthropus tchadensis (Toumaï) – csádi korai hominida, kb. 7 millió év
Sahelanthropus tchadensis (Toumaï), csádi korai hominida, ~7 millió éves fosszília — kulcs a korai ember–csimpánz szétválás és az emberi evolúció kutatásához.
Hominin idővonal
megtekintés - megvitatás - szerkesztés
-10 —
- –
-9 —
- –
-8 —
- –
-7 —
- –
-6 —
- –
-5 —
- –
-4 —
- –
-3 —
- –
-2 —
- –
-1 —
- –
0 —
Hominini
Oreopithecus
Sahelanthropus
Orrorin
Homo habilis
Homo sapiens
←
Gorilla osztás
←
Csimpánz osztás
P
l
i
o
c
e
n
e
Kattintható
(millió évvel ezelőtt)
(Lásd még: Élet-idővonal és Természet-idővonal)
A Sahelanthropus tchadensis egy fosszilis hominida. Az afrikai Száhel-övezetben, Csádban található fosszília lelőhelyen talált bizonyítékok alapján úgy gondolják, hogy körülbelül 7 millió évvel ezelőtt élt.
Az emberek és a csimpánzok szétválása (az úgynevezett ember-csimpánz divergencia) valószínűleg 6,3 és 5,4 millió évvel ezelőtt történt. Ez genetikai adatokból is kiderül. Mivel a fosszília idősebb ennél a szétválásnál, státusza nem egyértelmű. Az elsőként megtalált fosszíliát ma Toumaiként ismerik.
Felfedezés és elnevezés
A Sahelanthropus maradványait 2001-ben fedezte fel a francia csapatot vezető Michel Brunet és kollégái a Toros-Menalla lelőhelyen, a Csádi Djurab-sivatagban. A legismertebb példány egy viszonylag épen megőrződött koponya, amelyet gyakran Toumaï-ként említenek. A nem és fajnév eredete: a Sahelanthropus név a Száhel-övezethez utal, a tchadensis pedig Csádra vonatkozik. A "Toumaï" helyi nyelven (egy helyi népcsoport szava) nagyjából „az élet reménye” vagy „remény” értelemben használatos.
Morfológia és jellemzők
A leletek alapján a Sahelanthropus törzsi vonásokat és néhány olyan jegyet is mutat, amelyeket a korai hominidákhoz sorolnak. Jellemzői közé tartozik a viszonylag lapos arc, a csökkent mellső fogazat (különösen a kisméretű felső szemfogak), valamint a csontváz csontos részeinek elrendezése, amelyek egyes kutatók szerint kétlábra állásra utalhatnak. Az agykoponya mérete kicsi, közel van a mai nagymajmokéhoz, de az arc arányai és egyes dentális jellemzők összetett képet adnak arról, hogyan nézhetett ki ez az élőlény.
Kor és datálás
A lelőhely üledékeinek és az ott talált ősmaradványoknak a vizsgálata alapján a Sahelanthropus korát nagyjából 6–7 millió évre becsülik. Brunet és munkatársai eredeti közléseiben ~7 millió éves kort javasoltak; ez a korbecslés azonban részben biochronológiai és rétegtani adatokon alapult. A pontos datálás nehézségei és a minták korlátozottsága miatt a pontos évszám tekintetében vannak eltérések és viták a szakirodalomban.
Környezeti háttér
A Toros-Menalla térség akkoriban változatos élőhelyeket tartalmazott: nyílt füves területek, cserjések és vízfolyások előfordulása valószínűsíthető. A Sahelanthropus jelenléte arra utal, hogy a korai hominidák elterjedése nem korlátozódott kizárólag Kelet- vagy Dél-Afrikára, hanem a Száhel területein is élhettek elődeinkhez köthető vonalak.
Jelentőség és vita
- Fontosság: Ha a Sahelanthropus valóban a humán vonal korai tagja volt, akkor az emberek és csimpánzok közös ősétől való elválás időszakához közelebb eső, nagyon korai humán előalakot képviselhet.
- Vita: A maradványok száma és típusa (elsősorban koponya- és fogmaradványok) miatt a kutatók között vita folyik arról, hogy ez a faj valóban hominin-e, vagy inkább egy olyan korai emlős, amelynek egyes jegyei véletlenül hasonlítanak a humán vonaléhoz. Különösen a kétlábra járásra vonatkozó következtetések vitatottak: egyes vizsgálatok a foramen magnum elhelyezkedését bipedalitásra utalónak tartják, míg mások szerint ez önmagában nem bizonyíték.
- További kutatások szükségesek: A lelőhely további feltárása és új maradványok megtalálása szükséges a helyes rendszertani besorolás és a mozgásforma pontosabb megértéséhez.
Összegzés
A Sahelanthropus tchadensis fontos és érdekes fosszilis anyagot képvisel, mert betekintést adhat az emberi és csimpánzszerű vonalak korai fejlődésébe. Ugyanakkor a bizonyítékok korlátozott volta miatt a faj státusza és pontos biológiai jelentése még vitatott, és további bizonyítékokra van szükség a végleges következtetésekhez.
Megjegyzés: A fenti összefoglaló a jelenlegi tudományos konszenzus és a vitatott pontok alapján készült; a paleoantropológia gyorsan változó terület, így új leletek vagy elemzések módosíthatják a jelenlegi értelmezést.
Fosszíliák
Néhány fosszília, egy koponya (koponya), öt állkapocsdarab és néhány fog alkotja a fejet, amelynek vonásai a modern és a primitív emberre egyaránt hasonlítanak. Az agykoponya térfogata mindössze 340-360 cm³, ami nagyjából megegyezik a csimpánzokéval. Ez jóval kevesebb, mint az ember 1350 cm³ körüli térfogata.
A Homo sapiens fogazata és az arc szerkezete nagyon különbözik a Homo sapiensétől. A talált koponya sérült, nagyon torz, ezért nem készült 3D-s számítógépes rekonstrukció. A koponya részein kívül más csontok nincsenek. Nem ismert, hogy a Sahelanthropus tchadensis kétlábú volt-e (két lábon járt-e). A foramen magnum elhelyezkedése azonban arra utal, hogy igen. Az állkapocsviselete hasonló más miocén majmokéhoz.
Kapcsolat a modern emberrel és az emberszabású majmokkal
A Sahelanthropus lehet az ember és a csimpánz őse is; a tudományos közösség még nem jutott konszenzusra. A nehézséget a "primitív és származtatott vonások mozaikja" okozza. Valószínűleg inkább félig nyílt erdőkben és szavannákon élt, mint a mai majmok esőerdeiben.
Egy másik lehetőség, hogy a Toumaï mind az emberrel, mind a csimpánzzal rokonságban áll, de egyiknek sem az őse. Brigitte Senut és Martin Pickford, az Orrorin tugenensis felfedezői felvetették, hogy a S. tchadensis vonásai egy nőstény proto-gorillára utalnak. Még ha ez az állítás be is igazolódna, a lelet akkor is jelentős lenne, hiszen jelenleg Afrikában sehol sem találtak még csimpánz- vagy gorilla-ősöket. Így ha a S. tchadensis a csimpánzok (vagy gorillák) ősi rokona, akkor az ő ősvonaluk első ismert tagját képviseli.
A S. tchadensis továbbá arra utal, hogy az ember és a csimpánz utolsó közös őse valószínűleg nem nagyon hasonlít a csimpánzokra, ahogyan azt korábban egyes paleontológusok feltételezték.
A lelőhelyen talált állatvilág több mint 6 millió éves korra utal, mivel ezek a fajok valószínűleg már akkor kihaltak.
Sokkal korábbi felosztás lehetősége
Egy tanulmány szerint a modern majmokhoz vezető vonal és a modern emberhez vezető vonal sokkal korábban szakadt szét. A Papio hamadryas pávián teljes mitokondriális DNS (mtDNS) molekuláját szekvenálták, és bevonták 24 emlős teljes mtDNS-ének molekuláris elemzésébe. A vizsgálat célja az volt, hogy az óvilági majmok (Cercopithidae) és a Hominoideák közötti divergenciát időben meghatározzuk. Ez a 30 millió évvel ezelőtti (mya) divergencia volt a referenciapont a csimpánz és a Homo közötti 5 mya-kor bekövetkezett szétváláshoz.
Arnason és munkatársai későbbi tanulmányában két független, nem főemlős molekuláris referenciát használtak. Ez a két referencia azt sugallta, hogy a Cercopithecoidea/Hominoidea divergencia >50 mya történt. Emellett az összes hominoida divergencia sokkal korábbi datálást kap. Így a Pan (csimpánz) és a Homo közötti divergencia becsült dátuma 10-13 mya, a Gorilla és a Pan/Homo vonal között pedig körülbelül 17 mya. Ugyanezeket a datálásokat kaptuk az óramutató járásával megegyezően fejlődő gének elemzése során is.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a hominin időszámítás?
V: A Hominin timelineview egy olyan táblázat, amely a különböző hominidafajok és a majmoktól való evolúciós elszakadásuk becsült időpontját mutatja.
K: Mikor élt a Sahelanthropus tchadensis?
V: A Sahelanthropus tchadensis körülbelül 7 millió évvel ezelőtt élt.
K: Mikor következett be az ember és a csimpánzok különbsége?
V: Az ember és a csimpánz közötti eltérés valószínűleg 6,3 és 5,4 millió évvel ezelőtt következett be, amint azt a genetikai adatok is sugallják.
K: Mi az a Toumaï?
V: Toumaï a Sahelanthropus tchadensis első megtalált fosszíliájának neve.
K: Hány évesre becsülik a hominidák korát?
V: A becslések szerint a hominidák több millió évvel ezelőtt létezhettek, egyes becslések szerint bizonyos fajok, például a Sahelanthropus tchadensis esetében akár 7 millió évvel ezelőtt is.
K: Milyen bizonyítékok utalnak arra, hogy az emberek és a csimpánzok valamikor elváltak egymástól?
V: A genetikai adatok arra utalnak, hogy az emberek és a csimpánzok valamikor valamikor szétváltak, és a becslések 6,3 és 5,4 millió évvel ezelőttre teszik ezt az eseményt.
K: Hogyan segített a modern technológia abban, hogy többet tudjunk meg az emberfélékről?
V: A modern technológia lehetővé tette számunkra a genetikai adatok elemzését, ami segíthet többet megtudni arról, hogy mikor váltak el egymástól a különböző fajok, betekintést nyújtva evolúciós történelmünkbe, és segít többet megtudni az évmilliókkal ezelőtt élt hominidákról.
Keres