A Sahelanthropus tchadensis egy fosszilis hominida. Az afrikai Száhel-övezetben, Csádban található fosszília lelőhelyen talált bizonyítékok alapján úgy gondolják, hogy körülbelül 7 millió évvel ezelőtt élt.

Az emberek és a csimpánzok szétválása (az úgynevezett ember-csimpánz divergencia) valószínűleg 6,3 és 5,4 millió évvel ezelőtt történt. Ez genetikai adatokból is kiderül. Mivel a fosszília idősebb ennél a szétválásnál, státusza nem egyértelmű. Az elsőként megtalált fosszíliát ma Toumaiként ismerik.

Fosszíliák

Néhány fosszília, egy koponya (koponya), öt állkapocsdarab és néhány fog alkotja a fejet, amelynek vonásai a modern és a primitív emberre egyaránt hasonlítanak. Az agykoponya térfogata mindössze 340-360 cm³, ami nagyjából megegyezik a csimpánzokéval. Ez jóval kevesebb, mint az ember 1350 cm³ körüli térfogata.

A Homo sapiens fogazata és az arc szerkezete nagyon különbözik a Homo sapiensétől. A talált koponya sérült, nagyon torz, ezért nem készült 3D-s számítógépes rekonstrukció. A koponya részein kívül más csontok nincsenek. Nem ismert, hogy a Sahelanthropus tchadensis kétlábú volt-e (két lábon járt-e). A foramen magnum elhelyezkedése azonban arra utal, hogy igen. Az állkapocsviselete hasonló más miocén majmokéhoz.

Kapcsolat a modern emberrel és az emberszabású majmokkal

A Sahelanthropus lehet az ember és a csimpánz őse is; a tudományos közösség még nem jutott konszenzusra. A nehézséget a "primitív és származtatott vonások mozaikja" okozza. Valószínűleg inkább félig nyílt erdőkben és szavannákon élt, mint a mai majmok esőerdeiben.

Egy másik lehetőség, hogy a Toumaï mind az emberrel, mind a csimpánzzal rokonságban áll, de egyiknek sem az őse. Brigitte Senut és Martin Pickford, az Orrorin tugenensis felfedezői felvetették, hogy a S. tchadensis vonásai egy nőstény proto-gorillára utalnak. Még ha ez az állítás be is igazolódna, a lelet akkor is jelentős lenne, hiszen jelenleg Afrikában sehol sem találtak még csimpánz- vagy gorilla-ősöket. Így ha a S. tchadensis a csimpánzok (vagy gorillák) ősi rokona, akkor az ő ősvonaluk első ismert tagját képviseli.

A S. tchadensis továbbá arra utal, hogy az ember és a csimpánz utolsó közös őse valószínűleg nem nagyon hasonlít a csimpánzokra, ahogyan azt korábban egyes paleontológusok feltételezték.

A lelőhelyen talált állatvilág több mint 6 millió éves korra utal, mivel ezek a fajok valószínűleg már akkor kihaltak.

Sokkal korábbi felosztás lehetősége

Egy tanulmány szerint a modern majmokhoz vezető vonal és a modern emberhez vezető vonal sokkal korábban szakadt szét. A Papio hamadryas pávián teljes mitokondriális DNS (mtDNS) molekuláját szekvenálták, és bevonták 24 emlős teljes mtDNS-ének molekuláris elemzésébe. A vizsgálat célja az volt, hogy az óvilági majmok (Cercopithidae) és a Hominoideák közötti divergenciát időben meghatározzuk. Ez a 30 millió évvel ezelőtti (mya) divergencia volt a referenciapont a csimpánz és a Homo közötti 5 mya-kor bekövetkezett szétváláshoz.

Arnason és munkatársai későbbi tanulmányában két független, nem főemlős molekuláris referenciát használtak. Ez a két referencia azt sugallta, hogy a Cercopithecoidea/Hominoidea divergencia >50 mya történt. Emellett az összes hominoida divergencia sokkal korábbi datálást kap. Így a Pan (csimpánz) és a Homo közötti divergencia becsült dátuma 10-13 mya, a Gorilla és a Pan/Homo vonal között pedig körülbelül 17 mya. Ugyanezeket a datálásokat kaptuk az óramutató járásával megegyezően fejlődő gének elemzése során is.

Kapcsolódó oldalak

Emberi evolúció

Kérdések és válaszok

K: Mi az a hominin időszámítás?

V: A Hominin timelineview egy olyan táblázat, amely a különböző hominidafajok és a majmoktól való evolúciós elszakadásuk becsült időpontját mutatja.

K: Mikor élt a Sahelanthropus tchadensis?

V: A Sahelanthropus tchadensis körülbelül 7 millió évvel ezelőtt élt.

K: Mikor következett be az ember és a csimpánzok különbsége?

V: Az ember és a csimpánz közötti eltérés valószínűleg 6,3 és 5,4 millió évvel ezelőtt következett be, amint azt a genetikai adatok is sugallják.

K: Mi az a Toumaï?

V: Toumaï a Sahelanthropus tchadensis első megtalált fosszíliájának neve.

K: Hány évesre becsülik a hominidák korát?

V: A becslések szerint a hominidák több millió évvel ezelőtt létezhettek, egyes becslések szerint bizonyos fajok, például a Sahelanthropus tchadensis esetében akár 7 millió évvel ezelőtt is.

K: Milyen bizonyítékok utalnak arra, hogy az emberek és a csimpánzok valamikor elváltak egymástól?

V: A genetikai adatok arra utalnak, hogy az emberek és a csimpánzok valamikor valamikor szétváltak, és a becslések 6,3 és 5,4 millió évvel ezelőttre teszik ezt az eseményt.

K: Hogyan segített a modern technológia abban, hogy többet tudjunk meg az emberfélékről?

V: A modern technológia lehetővé tette számunkra a genetikai adatok elemzését, ami segíthet többet megtudni arról, hogy mikor váltak el egymástól a különböző fajok, betekintést nyújtva evolúciós történelmünkbe, és segít többet megtudni az évmilliókkal ezelőtt élt hominidákról.