Neolitikum: a mezőgazdaság és letelepedés korszaka
Fedezd fel a neolitikumot: hogyan alakította át a mezőgazdaság és a letelepedés az emberi társadalmakat, technológiát és életmódot.
A neolitikus forradalom (újkőkorszak) volt az első mezőgazdasági forradalom, amely gyökeresen átalakította az emberi közösségek mindennapjait. Sok nomád vadászó és gyűjtögető közösségről és bandákról fokozatosan áttértek a földművelésre és a letelepedésre; ez a váltás nem egyszerre, hanem térben és időben eltérő módon és időpontokban ment végbe.
Miért nevezik „forradalomnak”?
A kifejezés arra az általános időszakra utal, amelyben ezek a fejlemények végbementek és gyökeresen megváltoztatták az életmódot: a korai mezőgazdasági technikák átvétele, a növénytermesztés és az állatok háziasítása. A neolitikus forradalom nemcsak gazdasági átalakulás volt, hanem a társadalmi szerveződés és a technológia fejlődésének is fontos mérföldköve.
Mit jelentett a mezőgazdaság és a háziasítás?
A termesztés első hullámaiban gabonaféléket (pl. búza, árpa), hüvelyeseket és gyökérnövényeket kezdtek megművelni; az állattenyésztés pedig juhok, kecskék, szarvasmarhák és sertések háziasítását jelentette. A növények és állatok kiválasztása, a vetésforgó és a tárolás megjelenése hosszabb távú élelmiszer-biztonságot tett lehetővé, ugyanakkor nagyobb kockázatot is hozott (pl. terméskiesés esetén). A korai eszközök között megjelentek a csiszolt kőbalta, a kaszaszerű sarlók és a őrlőkővek, valamint később a fazekasság is.
Települések, tulajdon és társadalom
A neolitikus forradalom az állandó vagy félig állandó településeken való élethez vezetett. Emiatt kevesebb ember élt nomád életmódot. Annak érdekében, hogy tudni lehessen, hogy a termesztett termények kihez tartoznak, kialakult a földtulajdon fogalma és az egyéni/szűk csoportokhoz kapcsolódó vagyon fogalma. A közösségekben megjelentek a munka megosztásának különböző formái, a kézműipari specializáció és a vezetői rétegek — azaz hierarchiák alakultak ki, amit a különböző temetkezési szokások és anyagi nyomok is jeleznek.
Gazdaság, tárolás és kereskedelem
A gabonát tárolták, és azzal kereskedni lehetett. A jó terméshozamokból származó többlettermelés segített a társadalmaknak túlélni a rossz éveket és lehetővé tette a népesség növekedését. A tárolás és a surplusz megjelenése ösztönözte a cserekapcsolatokat: nyersanyagok és késztermékek (pl. obszidián, só, fazekasművesség) hosszabb távolságokra is eljutottak.
Környezeti és egészségügyi következmények
A mezőgazdaság gyökeresen megváltoztatta a természeti környezetet: erdőirtás, talajművelés és az intenzívebb földhasználat helyi tájváltozásokat, talajeróziót eredményezett. A népesség növekedése miatt a népsűrűség, helyenként sűrűbb települési struktúra alakult ki. Étrendjükben több növényi és gabonaterméket fogyasztottak, ami változásokat hozott a táplálkozásban és az egészségi állapotban: bizonyos régiókban nőtt a fogszuvasodás és csökkent a testmagasság a vadászó-gyűjtögető elődökhöz képest, miközben a fertőző betegségek terjedése is könnyebbé vált a sűrűbb lakosság és az állatok közelsége miatt.
Regionális eltérések és időbeli lefolyás
A neolitizáció nem egyszerre történt a világon: a Közel-Keleten (a termékeny félhold területén) ez a folyamat már kb. 10 000 évvel ezelőtt megindult, míg Észak-Európában, Közép- és Dél-Ázsiában vagy Afrika egyes részein jóval későbbi időpontokban. Így a "neolitikum" több ezer év és sokféle társadalmi fejlődési pálya összefoglaló neve.
Hosszú távú hatások
A neolitikus forradalom alapozta meg a későbbi városiasodást és civilizációk kialakulását: tartós települések, írás előtti komplex társadalmak, államszerveződések és a specializált kézművesség mind erre az alapra épültek. A mezőgazdaság bevezetése tehát nem csupán technikai váltás volt, hanem hosszú távú kulturális és társadalmi átrendeződést indított el.
Knap of Howar tanya, amelyet i. e. 3500-tól i. e. 3100-ig laktak.
Általános folyamat
A háziasított állatokkal, például kutyákkal, kecskékkel, juhokkal és szarvasmarhákkal, valamint a terményekkel az emberi társadalom megváltozott. Most, hogy terményekkel és jószágokkal rendelkeztek, már nem volt szükségük a költözködésre. Jobb településeket tudtak építeni. Az étrendjük is megváltozott. Több zabot és zöldséget tartalmazott. Az emberek elkezdtek bizonyos élelmiszereket megőrizni és kezelni is - nem volt tanácsos az összes gabonamagot megenni, mert akkor nem maradt volna mag a következő évben elvetni. Egyes években többletet is termeltek, és ezeket más árukra lehetett cserélni más emberekkel.
Ezek a változások a világ számos pontján, egymástól függetlenül történtek. Nem ugyanabban a sorrendben történtek. A legkorábbi földművelő társadalmak a Közel-Keleten nem használtak kerámiát. Még mindig nem világos, hogy Britanniában milyen mértékben háziasították a növényeket, vagy hogy léteztek-e egyáltalán állandóan letelepedett közösségek. A korai japán társadalmak a mezőgazdaság kialakulása előtt fazekasságot használtak.
A paleolitikumban sokféle emberi faj létezett. A jelenlegi kutatások szerint azonban csak a modern ember érte el a mezolitikumot és a neolitikumot.
Vere Gordon Childe az 1920-as években a neolitikus forradalom nevet adta ennek a folyamatnak. Úgy vélte, hogy ugyanolyan fontos, mint az ipari forradalom (amely a 18. és 19. században zajlott).
Egy neolitikus lakóhely feltárt maradványai Skara Brae-nél az Orkney-szigeteken
Elméletek a neolitikus forradalomról
Különböző elméletek vannak arra vonatkozóan, hogy miért történhetett ez az átmenet:
- Oázis elmélet: Az éghajlat megváltozott, és kevesebb eső esett. Az emberek az oázisokba vagy azok közelébe költöztek, ahol több víz van, hogy túlélhessenek. Néhány állat és növény is ezt tette. Már csak egy kis lépés volt, hogy az ottani állatok egy részét háziasítsák. Ezt az elméletet maga Childe is támogatta. A korabeli éghajlati adatok azonban nem támasztják alá.
- A domboldalak elmélete. Eszerint a mezőgazdaság a Taurus- és Zagrosz-hegység dombos oldalain kezdődött, és a térségben az intenzív, koncentrált gabonagyűjtésből fejlődött ki. Ezt 1948-ban javasolták.
- A lakomamodell azt sugallja, hogy a mezőgazdaságot a hatalom kinyilvánítása vezérelte, például a dominancia demonstrálására rendezett lakomák. Ehhez nagy mennyiségű élelmiszert kellett összegyűjteni, ami a mezőgazdasági technológiát hajtotta.
- A demográfiai elméletek szerint a helyi népesség olyannyira megnőtt, hogy azt már nehéz volt pusztán vadászattal és gyűjtögetéssel eltartani. Több élelemre volt szükség, mint amennyit össze lehetett gyűjteni. Különböző társadalmi és gazdasági tényezők segítették az élelem iránti igényt.
- Az evolúciós/szándékossági elmélet szerint a mezőgazdaság a növények és az emberek evolúciós alkalmazkodása. A vadon élő növények háziasítása a védekezésükkel kezdődött. Később a termesztésük helyét gondosabban választották meg. Végül háziasították őket.
Okok, amiért ez történt
Harland szerint a neolitikus forradalomnak három fő oka van:
- Vallási okokból történő háziasítás. A szimbólumok forradalma zajlott le; a vallási meggyőződések is megváltoztak. A megtalált Vénusz-figurák erre utalhatnak.
- Háziasítás a zsúfoltság és a stressz miatt. Az utolsó jégkorszak végén sok állat kipusztult. Az emberi népesség megnövekedett, hogy az összes rendelkezésre álló területet betöltse. Élelmezési válság alakult ki. A mezőgazdaság volt az egyetlen módja annak, hogy a rendelkezésre álló földterületen eltartsák a népességet.
- Háziasítás az élelemgyűjtőktől való felfedezésből. A táplálékgyűjtők voltak azok, akik gondoskodtak a kicsinyekről és életben tartották a tüzet. Idővel rájöttek, hogy mely növények ehetők, vagy segítenek bizonyos betegségek ellen. Segítettek az állatok háziasításában is (amelyek aztán az emberekkel együtt utaztak).
Kérdések és válaszok
K: Mi az az újkeynesi forradalom?
V: A neolitikus forradalom volt az első mezőgazdasági forradalom. Ez a nomád vadászó és gyűjtögető közösségekről a földművelésre és a letelepedésre való fokozatos áttérés volt, ami megváltoztatta az átmenetet végrehajtó közösségek életmódját.
K: Mikor következett be?
V: A neolitikus forradalom a különböző őskori emberi társadalmakban különböző időpontokban következett be, sok társadalomban 9-7 ezer évvel ezelőtt történt változás.
K: Milyen változások történtek ebben az időszakban?
V: Ebben az időszakban vezették be a korai mezőgazdasági technikákat, folyt a növénytermesztés, és háziasították az állatokat. Az emberek nomád életmód helyett állandó vagy félig állandó településeken kezdtek élni, kialakult a földtulajdon, nőtt a népesség mérete, az étrend több növényi és gabonafélét tartalmazott, a társadalomban hierarchiák alakultak ki, a gabonát tárolták és a jó termésből származó többlettermeléssel kereskedtek.
K: Hogyan hatott ez az emberek életmódjára?
V: A neolitikus forradalom megváltoztatta az emberek életmódját azáltal, hogy a nomád vadászó és gyűjtögető életmódról áttért a mezőgazdaságon és a letelepedésen alapuló életmódra. Ez azt eredményezte, hogy egyre kevesebb ember élt nomád életmódot, valamint a társadalmi szerveződés és a technológia, például a földtulajdon kialakulása terén is változások következtek be.
K: Hogyan hatott ez az étrendre?
V: A neolitikus forradalom során a mezőgazdasági életmódra való áttérés részeként az emberek étrendje a korábbinál több növényi és gabonafélét tartalmazott.
K: Milyen egyéb hatása volt a társadalomra?
V: Amellett, hogy a nomád vadászó és gyűjtögető életmódról a földművelésen és letelepedésen alapuló életmódra való áttérés révén hatással volt az étrendre és az életmódra, a népesség mérete megnőtt, hierarchiák alakultak ki, a gabonát el lehetett tárolni a kereskedelem vagy a többlettermelés céljából, földtulajdon alakult ki, a társadalmi szervezet megváltozott, a technológia fejlődött.
Keres