Könyv – meghatározás, típusok és fő jellemzők

A könyv alapvetően egymásra fűzött vagy ragasztott lapok összessége, amelyeket két borító közé rendeznek. A lapokat általában szöveggel, nyelvezettel és illusztrációkkal töltik meg: ez határozza meg a nyomtatott könyv lényegét és használati célját. A könyv lehet önálló mű vagy egy nagyobb gyűjtemény része, és különböző formátumokban, kötési módokkal és kiadási változatokban jelenhet meg.

Alapfogalmak és szerepek

Az egyes könyvek létrehozásában többféle szereplő vesz részt:

• Szerző: A könyv szövegét alkotó személy; az egyes műveket általában szerzőnek nevezzük.
• Illusztrátor: A könyvben megjelenő képeket, rajzokat készítő személy; ilyen a illusztrátor.
• Kiadó: A mű nyomtatásáért, forgalmazásáért és jogi ügyek intézéséért felelős szervezet.

Egy könyv akár több szerzőt vagy illusztrátort is számlálhat, és egyes kiadványok – például enciklopédiák – különálló, külön szerzők által írt cikkekből állnak, amelyeket gyakran kötetekben adnak ki. Minden kötet önmagában is egy könyv lehet.

A könyv részei és fizikai jellemzői

Tipikus részei és elemei:

• Borító: Védőréteg, ami lehet kemény vagy puha. A keményfedeles kiadványok kemény kartonpapírból készülnek, szövet- vagy bőrborítással, míg a papírkötésű kiadások borítója vékonyabb, rugalmasabb papír.
• Gerinc: A lapokat és köteteket összetartó rész, amelyen gyakran szerepel a cím és a szerző neve.
• Címlap, tartalomjegyzék, fejezetek, lábjegyzetek, irodalomjegyzék, index: A szerkezeti elemek, amelyek segítik az olvasót a tájékozódásban.
• Kötésmódok: A lapok lehetnek varrva. A kötésen kívül gyakoribb a ragasztásos megoldás (összeragasztják őket) vagy spirálkötés.
• Speciális kiadványok: Léteznek ún. naplók, címjegyzékek vagy fényképalbumok, amelyek belül üresek vagy elsősorban képeket tartalmaznak.

Típusok és műfajok

A könyvek funkció és tartalom szerint sokféleképpen kategorizálhatók. Néhány fontos csoport:

• Szépirodalom (regények, novellák, versek) – elsősorban szórakoztatásra szolgálnak.
• Szakirodalom, ismeretterjesztő művek – oktatási célú könyvek, például a matematika vagy a történelem tankönyvei.
• Referencia művek – enciklopédiák, szótárak, atlaszok; gyors tájékozódásra szolgálnak.
• Gyerekkönyvek – kifejezetten gyerekeknek készülnek, gyakran sok illusztrációval.
• Illusztrált és képes könyvek – művészi vagy szemléltető képeket tartalmaznak.
• Hangoskönyvek – a könyv szövegét felolvasva rögzítik magnószalagra vagy CD-kre, illetve digitális formátumban; így olvashatók fel.
• Üres könyvek – például naplók, vázlatfüzetek, fotóalbumok, amelyek belül üres oldalakat tartalmaznak.
• Elektronikus könyvek (e-könyvek) – digitális formátumban olvashatók különböző eszközökön.

Kiadvány, kiadás és jogi vonatkozások

Minden megjelent könyv egy kiadási folyamat eredménye, amely magában foglalja a lektorálást, tördelést, nyomtatást és forgalmazást. A művekhez gyakran társulnak szerzői jogi védelem, ISBN-szám (nemzetközi könyvazonosító) és kiadói jogok, amelyek szabályozzák a sokszorosítást és terjesztést.

Hozzáférés, terjesztés és előfordulás

A könyveket meg lehet vásárolni könyvesboltban, vagy kölcsönözni könyvtárból. Ma már elterjedt a digitális vásárlás és kölcsönzés is. Az emberek emellett maguk is elkészíthetnek saját kiadványokat: családi fotókkal, rajzokkal vagy személyes írásokkal feltölthetik a saját könyvüket.

A "könyv" szó legtöbbször olyan kiadványt jelöl, amelynek lapjaira szavakat nyomtatnak vagy írnak, de a könyv fogalma tágabb: ide tartoznak a képes albumok, üres naplók és más, lapokra rendezett anyagok is.

Példák és történeti megjegyzések

Számos nagy mű több kötetből álló gyűjtemény része lehet: például a Biblia, az Illiász vagy az Odüsszeia olyan klasszikusok, amelyek több részre tagolódnak, de egy-egy kötet önállóan is értelmezhető. A könyv története hosszú: az ókori kéziratoktól a középkori kódexeken át a modern nyomtatott és digitális formátumokig terjed.

Olvasási formák és akadálymentesítés

Ma már többféle forma áll rendelkezésre, hogy minél szélesebb közönség férjen hozzá a könyvekhez:

• Hangoskönyvek és felolvasott változatok (CD, digitális fájl).
• Nagybetűs kiadások és kontrasztos tördelés gyengénlátóknak.
• Braille-kiadások vak olvasók számára.
• E-könyvek, amelyek számítógépen, táblagépen vagy e-olvasón olvashatók, gyakran szövegfelolvasó funkcióval.

Összefoglalva: a könyv sokféle formátumban és céllal készülhet — kulturális, oktatási, szórakoztatási vagy dokumentáló szerepet tölthet be. A modern kiadói és digitális technológiák révén a könyvekhez való hozzáférés és a terjesztés egyre változatosabb és könnyebben elérhető.

Történelmi

Az írott kézirat és a könyv között számos találmány van. A kéziratokat kézzel készítik, de a könyvek már ipari termékek.

Kéziratok

A kézirat gyakori típusa volt a tekercs, amely egy hosszú, feltekert lap volt. A lap készülhetett papiruszból (az egyiptomiak a papirusz növény belső szárának fonásával, majd összeütésével készítették), pergamenből vagy pergamenből (nagyon vékony állati bőr, amelyet először az ókori görögök használtak). Később a növényi rostokból készült papírt a kínaiak találták fel). A 16. századig a tekercsek voltak a szokásos formák. A kézirat könyvvé alakítása több fejlesztést igényelt.

A kódex

A rómaiak voltak az első emberek, akik különálló kéziratdarabokat helyeztek a borítók közé, hogy kódexet alkossanak. Ezt kényelmesebb volt kezelni és tárolni, mint a tekercseket, de még nem volt könyv az általunk ismert értelemben.

Nyomtatás

A tekercseket és kódexeket kézzel írták és másolták. A kínaiak találták fel a fametszetnyomtatást, amelynek során egy fadarabból alakzatokat faragtak ki, majd a faragott oldalra tintát vittek fel, és a tömböt papírra nyomták. Ez a fametszési módszer lassú volt, mivel a szimbólumok és képek a környező fa kivágásával készültek.

Johannes Gutenberg volt az első, aki a 15. században feltalálta a nyomdagépet, a nyomdagépet. Ez egy borsajtón alapuló présgépet és a gépi eljárásra alkalmas, mozgatható fémtípust kombinált.

Kezdetben a gépek lassúak voltak, és a nyomdászok erejére volt szükségük ahhoz, hogy működőképesek legyenek. Az ipari forradalom hozta el a gőzüzemet, majd később a villamosítást.

Papír és tinta

A papírt már a 8. században feltalálták Kínában, de sokáig titokban tartották. Európában a kézzel készített papír körülbelül 1450-től volt kapható. Olcsóbb volt, mint a pergamen, de még mindig drága, és a korai nyomtatás lassú folyamat volt. Ezért a könyvek ritkák maradtak. 1800-ban feltalálták az első gépeket, amelyekkel fapépből papírt lehetett készíteni. Újfajta festékeket is feltaláltak különböző célokra, és a gépeket gőzgépekkel, később pedig villanymotorokkal hajtották.

A közös olcsó papírkészlet táplálta a gyorsabb nyomdagépeket, és a könyvek olcsóbbá váltak. Ezzel egyidejűleg Amerikában, Nagy-Britanniában és a kontinentális Európában egyre többen tanultak meg olvasni. Így a 19. században sok átlagember megengedhette magának, hogy könyveket vásároljon, és ténylegesen el is tudta olvasni azokat. Szintén a 19. században jöttek létre a közkönyvtárak, így a szegényebb emberek is hozzáférhettek a legjobb könyvekhez.

Kötelező

A nyomtatás nagyméretű papírlapokra történt, amelyeket aztán összehajtogattak, guillotine-oltak (vágtak) és a borítóba varrtak. A könyvkötést és az összes többi műveletet a 19. század óta gépek végzik.

Ma

Mára néhány technológia megváltozott, különösen az illusztráció és a tipográfia területén. A könyvek azonban nagyjából ugyanúgy néznek ki, mint régen, több színes illusztrációval, de alapvetően ugyanúgy. Ez azért van így, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az olvasóknak bizonyos dolgokra van szükségük az élvezetes olvasáshoz. A grafikai tervezés és a tipográfia azok a gyakorlati művészetek, amelyekkel a könyveket vonzóvá és hasznossá lehet tenni az olvasók számára.

A Tóra egyfajta tekercs, amelyet ma is használnak.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a könyv?

K: Hogyan kezdődött a tekercsekről a könyvekre való áttérés?

K: Kik a szerzők és az illusztrátorok?

K: Milyen példák vannak olyan szövegekre, amelyeket az egész írásgyűjtemény elolvasása nélkül is meg lehet érteni?

K: Mi az a keményfedeles és a papírkötéses könyv?

K: Hogyan lehet saját könyvet készíteni?

K: Milyen típusú könyvek vannak a gyermekek számára?

Keresés betűvel