Könyv
A könyv két borító közé szorított, nyomtatott papírlapok összessége. A papírlapokat általában szöveggel, nyelvezettel és illusztrációkkal borítják, ami a nyomtatott könyv lényege.
Egy könyv íróját szerzőnek nevezzük. Azt, aki egy könyvben képeket rajzol, illusztrátornak nevezik. A könyveknek több szerzője vagy illusztrátora is lehet.
Egy könyv lehet egy szöveg is egy nagyobb szöveggyűjteményben. Így egy könyvet talán egy szerző írta, vagy csak egy témakört dolgoz fel. Az ilyen értelemben vett könyvek gyakran az egész gyűjtemény ismerete nélkül is megérthetők. Ilyen például a Biblia, az Illiász vagy az Odüsszeia - ezek mind több ilyen értelemben vett könyvből állnak. Az enciklopédiák gyakran különálló cikkeket tartalmaznak, amelyeket különböző emberek írtak, és külön kötetekben adják ki őket. Minden kötet egy-egy könyv.
A keményfedeles könyvek kemény kartonpapírból készült, szövet- vagy bőrborítású borítóval rendelkeznek, és általában össze vannak varrva. A papírkötésű könyvek borítója kemény papírból készült, és általában összeragasztják őket. A könyvekben található szavak hangosan felolvashatók és magnószalagokra vagy CD-kre rögzíthetők. Ezeket "hangoskönyveknek" nevezik.
A könyvek kölcsönözhetők könyvtárból vagy vásárolhatók könyvesboltban. Az emberek elkészíthetik saját könyveiket, és megtölthetik azokat családi fotókkal, rajzokkal vagy saját írásaikkal. Néhány könyv belül üres, mint például egy napló, címjegyzék vagy fényképalbum. A "könyv" szó legtöbbször azt jelenti, hogy a benne lévő oldalakra szavakat nyomtatnak vagy írnak.
Egyes könyvek csak a gyerekeknek íródtak, vagy szórakoztatásra, míg más könyvek az iskolai tanuláshoz, például a matematikához vagy a történelemhez készültek. Sok könyvben vannak fényképek vagy rajzok.
A szótár egy könyv
Könyvtípusok
A könyvszövegeknek két fő fajtája van: a szépirodalmi és a nem szépirodalmi szövegek.
Fikció
Ezek a könyvek regények, olyan történetekről szólnak, amelyek nem történtek meg, és amelyeket a szerző képzelt el. Egyes könyvek valós történelmi eseményeken alapulnak, de a szerző képzeletbeli szereplőket vagy párbeszédeket alkotott az eseményekhez.
Nem fikciós
A tényirodalmi könyvek valós tényekről vagy valóban megtörtént dolgokról szólnak. Néhány példa erre a szótárak, szakácskönyvek, az iskolai tanuláshoz szükséges tankönyvek vagy az életrajz (valaki élettörténete).
Történelmi
Az írott kézirat és a könyv között számos találmány van. A kéziratokat kézzel készítik, de a könyvek már ipari termékek.
Kéziratok
A kézirat gyakori típusa volt a tekercs, amely egy hosszú, feltekert lap volt. A lap készülhetett papiruszból (az egyiptomiak a papirusz növény belső szárának fonásával, majd összeütésével készítették), pergamenből vagy pergamenből (nagyon vékony állati bőr, amelyet először az ókori görögök használtak). Később a növényi rostokból készült papírt a kínaiak találták fel). A 16. századig a tekercsek voltak a szokásos formák. A kézirat könyvvé alakítása több fejlesztést igényelt.
A kódex
A rómaiak voltak az első emberek, akik különálló kéziratdarabokat helyeztek a borítók közé, hogy kódexet alkossanak. Ezt kényelmesebb volt kezelni és tárolni, mint a tekercseket, de még nem volt könyv az általunk ismert értelemben.
Nyomtatás
A tekercseket és kódexeket kézzel írták és másolták. A kínaiak találták fel a fametszetnyomtatást, amelynek során egy fadarabból alakzatokat faragtak ki, majd a faragott oldalra tintát vittek fel, és a tömböt papírra nyomták. Ez a fametszési módszer lassú volt, mivel a szimbólumok és képek a környező fa kivágásával készültek.
Johannes Gutenberg volt az első, aki a 15. században feltalálta a nyomdagépet, a nyomdagépet. Ez egy borsajtón alapuló présgépet és a gépi eljárásra alkalmas, mozgatható fémtípust kombinált.
Kezdetben a gépek lassúak voltak, és a nyomdászok erejére volt szükségük ahhoz, hogy működőképesek legyenek. Az ipari forradalom hozta el a gőzüzemet, majd később a villamosítást.
Papír és tinta
A papírt már a 8. században feltalálták Kínában, de sokáig titokban tartották. Európában a kézzel készített papír körülbelül 1450-től volt kapható. Olcsóbb volt, mint a pergamen, de még mindig drága, és a korai nyomtatás lassú folyamat volt. Ezért a könyvek ritkák maradtak. 1800-ban feltalálták az első gépeket, amelyekkel fapépből papírt lehetett készíteni. Újfajta festékeket is feltaláltak különböző célokra, és a gépeket gőzgépekkel, később pedig villanymotorokkal hajtották.
A közös olcsó papírkészlet táplálta a gyorsabb nyomdagépeket, és a könyvek olcsóbbá váltak. Ezzel egyidejűleg Amerikában, Nagy-Britanniában és a kontinentális Európában egyre többen tanultak meg olvasni. Így a 19. században sok átlagember megengedhette magának, hogy könyveket vásároljon, és ténylegesen el is tudta olvasni azokat. Szintén a 19. században jöttek létre a közkönyvtárak, így a szegényebb emberek is hozzáférhettek a legjobb könyvekhez.
Kötelező
A nyomtatás nagyméretű papírlapokra történt, amelyeket aztán összehajtogattak, guillotine-oltak (vágtak) és a borítóba varrtak. A könyvkötést és az összes többi műveletet a 19. század óta gépek végzik.
Ma
Mára néhány technológia megváltozott, különösen az illusztráció és a tipográfia területén. A könyvek azonban nagyjából ugyanúgy néznek ki, mint régen, több színes illusztrációval, de alapvetően ugyanúgy. Ez azért van így, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az olvasóknak bizonyos dolgokra van szükségük az élvezetes olvasáshoz. A grafikai tervezés és a tipográfia azok a gyakorlati művészetek, amelyekkel a könyveket vonzóvá és hasznossá lehet tenni az olvasók számára.
A Tóra egyfajta tekercs, amelyet ma is használnak.
Kapcsolódó oldalak
- Irodalom
- Olvasás
Kérdések és válaszok
K: Mi az a könyv?
V: A könyv két borító között összefogott, nyomtatott papírlapok összessége, amelyekbe szavakat írtak és illusztrációkat rajzoltak.
K: Hogyan kezdődött a tekercsekről a könyvekre való áttérés?
V: A tekercsekről a könyvekre való áttérés a Római Birodalomban kezdődött, és sok évszázadot vett igénybe, mire teljes lett.
K: Kik a szerzők és az illusztrátorok?
V: A szerző az, aki megír egy könyvet, míg az illusztrátor az, aki képeket rajzol hozzá.
K: Milyen példák vannak olyan szövegekre, amelyeket az egész írásgyűjtemény elolvasása nélkül is meg lehet érteni?
V: Ilyen például az Iliász, az Odüsszeia, a Biblia, a Korán és a Tóra - ezek mindegyike a szónak ebben az értelmében vett "vallásos könyvekből" áll.
K: Mi az a keményfedeles és a papírkötéses könyv?
V: A keményfedeles könyvek kemény kartonpapírból készült borítóval rendelkeznek, amelyet szövet vagy bőr borít, és össze van varrva, míg a papírkötéses könyvek borítója merev papírból készült, amelyet összeragasztanak.
K: Hogyan lehet saját könyvet készíteni?
V: Az emberek saját könyveket készíthetnek úgy, hogy írnak bele, és családi fényképeket, rajzokat adnak hozzá.
K: Milyen típusú könyvek vannak a gyermekek számára?
V: A gyerekeknek szóló könyvek közé tartoznak a szórakoztató könyvek, valamint az iskolai tanulmányokhoz, például a matematikához vagy a történelemhez szükséges tankönyvek.
