Föld

Orbitális pálya és forgás

A Föld része annak a nyolc bolygónak és sok ezer kis égitestnek, amelyek a Nap körül mozognak, mint a Naprendszer. A Naprendszer most is a Tejútrendszer galaxis Orion-karján halad keresztül, és még körülbelül 10 000 évig fog is.

A Föld körülbelül 150 000 000 kilométerre vagy 93 000 000 mérföldre van a Naptól (ezt a távolságot nevezik "csillagászati egységnek"). Pályáján átlagosan körülbelül 30 km/s (19 mi/s) sebességgel mozog. A Föld körülbelül 365 ¹⁄ ₄alkalommal fordul körbe az alatt az idő alatt, amíg a Föld végigmegy a Nap körül. Ahhoz, hogy ezt a plusz egy napot minden évben pótoljuk, négyévente egy plusz napot használunk fel. Ezt nevezik "szökőévnek".

A Hold átlagosan 400 000 kilométerre, azaz 250 000 mérföldre kerüli meg a Földet. A Hold a Földhöz van rögzítve, így mindig ugyanaz a fele néz a Föld felé; a másik felét "a Hold sötét oldalának" nevezik. Körülbelül 27 ¹⁄ ₃nap alatt járja körbe a Hold a Földet, de mivel a Föld ugyanakkor a Nap körül is mozog, körülbelül 29 ¹⁄ ₂nap alatt a Hold sötétből világosba és újra sötétbe kerül. Innen származik a "hónap" szó, bár a legtöbb hónap ma már 30 vagy 31 napos.

A Föld a Nap körüli pályájához képest szögben ("tengelyferdeség") fordul el.

A Föld története

Lásd még: A Föld kora, óriásbecsapódás-hipotézis és Nagy oxigénes esemény.

A Föld és a többi bolygó körülbelül 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett. A Napot alkotó ködből visszamaradt gázból keletkeztek. A Hold valószínűleg a korai Föld és egy kisebb bolygó (néha Theia) ütközése után keletkezhetett. A tudósok úgy vélik, hogy mindkét bolygó egy-egy része leszakadt - és (a gravitáció révén) a Holddá vált.

A Föld vize különböző helyekről származik. A vízgőz kondenzálódása, valamint a Földbe becsapódó üstökösök és aszteroidák alkották az óceánokat. Egymilliárd éven belül (vagyis körülbelül 3,6 milliárd évvel ezelőtt), az archeai korszakban alakult ki az első élet. Néhány baktérium kifejlesztette a fotoszintézist, amelynek segítségével a növények a Nap fényéből és a vízből táplálékot állítanak elő. Ezáltal sok oxigén szabadult fel, amelyet először a vas oldatban vett fel. Végül a szabad oxigén bekerült a légkörbe vagy a levegőbe, így a Föld felszíne alkalmassá vált az aerob élet számára (lásd Nagy Oxigénesemény). Ez az oxigén képezte az ózonréteget is, amely megvédi a Föld felszínét a Napból érkező rossz ultraibolya sugárzástól. Az ózonréteg előtt nem létezett összetett élet a földfelszínen.

A Föld szárazföldje és éghajlata a múltban nagyon eltérő volt. Körülbelül 3-3,5 millió évvel ezelőtt szinte az egész szárazföld egy helyen volt. Ezt nevezik szuperkontinensnek. A legkorábbi ismert szuperkontinenst Vaalbarának hívták. Sokkal később volt egy időszak (a kriogén), amikor a Földet szinte teljes egészében vastag jégtakarók (gleccserek) borították. Ezt a hógolyóföld-elméletként tárgyalják.

Emberek

A Földön körülbelül hétmilliárd ember él. Körülbelül 200 különböző országban, úgynevezett országban élnek. Egyesek, például Oroszország, nagyok, sok nagyvárossal. Mások, például Vatikánváros, kicsik. A legtöbb emberrel rendelkező öt ország Kína, India, az Egyesült Államok, Indonézia és Brazília. Az emberek mintegy 90%-a a világ északi felén él, ahol a legtöbb földterület található. A tudósok szerint az emberek eredetileg Afrikából érkeztek. Ma már az emberek 70%-a nem Afrikában, hanem Európában és Ázsiában él.

Az emberek sokféleképpen változtatják meg a Földet. Körülbelül tízezer éve képesek növényeket termeszteni élelemnek és ruházatnak. Amikor elegendő élelem állt rendelkezésre, képesek voltak városokat és településeket építeni. E helyek közelében a férfiak és nők képesek voltak megváltoztatni a folyókat, vizet vinni a gazdaságokba, és megállítani az árvizeket (emelkedő víz), hogy a földjükre ne jussanak. Az emberek hasznos állatokat találtak, és tenyésztették őket, hogy könnyebb legyen őket tartani.

A világ népességének eloszlása 2018-ban

Kapcsolódó oldalak