Absztrakció (definíció): jelentés, típusok és szemléltető példák
Absztrakció: világos definíció, fő típusok és szemléltető példák, hogy gyorsan megértsd az elvont gondolkodást és alkalmazását a gyakorlatban.
Absztrakció alatt általában azt értjük, hogy egy dologról csak a legfontosabb, a cél szempontjából lényeges jellemzőket tartjuk meg, a többit elhagyjuk vagy elrejtjük, hogy egyszerűbbé és újrafelhasználhatóbbá tegyük a leírást.
Az absztrakció arra vonatkozik, hogy a szó szerinti ("valós" vagy "konkrét") adatok vagy más információk használatából és osztályozásából milyen módon vezethetők le magasabb, kevésbé valós fogalmak. Egy absztrakció kialakítása gyakran annak a következménye, hogy egy fogalom vagy jelenség információtartalmát csökkentjük: csak azt tartjuk meg, ami az adott feladathoz szükséges.
Tömör definíció
Röviden: az absztrakció a részletek elrejtése és a lényeg kiemelése. Célja a komplexitás csökkentése úgy, hogy a legfontosabb viselkedés- vagy szerkezeti elemek továbbra is rendelkezésre álljanak.
Miért hasznos?
- Megkönnyíti a problémák megértését és kezelését.
- Elősegíti az újrafelhasználhatóságot: egy általános leírást több konkrét esetre is alkalmazhatunk.
- Csökkenti a kód vagy a tudás redundanciáját és javítja a karbantarthatóságot.
- Tisztább architektúrát és jobb szétválasztást tesz lehetővé (például felhasználói felület — üzleti logika — adatbázis).
Típusok és példák
- Matematikai és elméleti absztrakció: fogalmak, mint például számok, függvények vagy halmazok — ezek elvonatkoztatják a konkrét mennyiségektől a szerkezetet és törvényszerűségeket.
- Programozási absztrakció:
- Adatabsztrakció: például egy labda helyett egy általános Labda osztályt használunk, amely csak a fontos tulajdonságokat (sugár, anyag, viselkedés) tartalmazza.
- Eljárás- vagy funkcióabsztrakció: egy rendező függvény (sort) használata anélkül, hogy mindig az algoritmus részleteivel foglalkoznánk.
- Interfészek és API-k: elrejtik a belső megvalósítást, és csak a használatra szükséges műveleteket teszik elérhetővé.
- Adatbázis-vélemény (views): csak a releváns mezők és rekordok jelennek meg a felhasználó számára.
- Fogalmi absztrakció: például amikor egy bőrből készült focilabda absztrahálása a labda általánosabb fogalmára csak a labda általános tulajdonságaira és viselkedésére vonatkozó információkat tartja meg, kihagyva az adott labda jellemzőit. Hasonlítsa össze a szóval: általánosítás.
- Művészeti absztrakció: az objektumok, formák és színek elvonatkoztatása a konkrét ábrázolástól — pl. absztrakt festmények, melyek nem törekszenek a valóság hű leképezésére.
- Filozófiai és lingvisztikai absztrakció: általános fogalmak létrehozása és nyelvi kategóriák alkalmazása a világ leegyszerűsítésére.
Gyakorlati példák
- Telefonos névjegyzék: nem tárolunk minden részletet a kapcsolatról (például munkáltató belső jegyzeteit), csak a név és telefonszám mezőket, ha csak hívni akarjuk őket.
- Autó vezérlése: a vezető számára elég, ha a kormány és pedálok működnek — nem kell ismernie a motor belső égésének minden részletét.
- Szoftvertervezés: egy modul egy egyszerű interfészt kínál, a belső implementációt a felhasználó nem látja és nem is érdekli.
- Általánosítás: a „madár” fogalma elvonatkoztatja a „galamb”, „harkály” vagy „sirály” konkrét tulajdonságait, kiemelve a közös jellemzőket (szárnyak, tollazat, repülés lehetősége — ahol releváns).
Előnyök és hátrányok
- Előnyök: egyszerűbb gondolkodás, moduláris tervezés, újrafelhasználhatóság, könnyebb karbantartás.
- Hátrányok: túlzott absztrakció vezethet információvesztéshez, téves általánosításokhoz vagy olyan megoldásokhoz, amelyek nem felelnek meg minden konkrét esetre. Fontos megtalálni az egyensúlyt a részletesség és az egyszerűség között.
Az "elvont" melléknév ellentéte általában a "konkrét" szó: az absztrakció mindig egy olyan skálán helyezkedik el, ahol a túlságosan absztrakt modell kevés információt ad, a túl konkrét modell pedig nem skálázható vagy nehezen újrafelhasználható.
Összefoglalva: az absztrakció eszköz a komplexitás csökkentésére és az újrafelhasználhatóság növelésére. Helyes alkalmazása hatékonyabb tervezést, könnyebb karbantartást és tisztább fogalmi struktúrákat eredményez.
Origins
Az emberek absztrakt gondolkodásának első szimbólumai az 50 000 és 100 000 évvel ezelőtt Afrikában talált fosszilis tárgyakra vezethetők vissza.
Gondolatmenet
A filozófiai terminológiában az absztrakció az a gondolkodási folyamat, amelynek során az eszmék eltávolodnak a tárgyaktól.
Az absztrakció az egyszerűsítés stratégiáját alkalmazza, ahol a korábban konkrét részleteket kétértelművé, homályossá vagy meghatározhatatlanná teszik; így az elvont dolgokról szóló hatékony kommunikációhoz intuitív vagy közös tapasztalatra van szükség a kommunikátor és a kommunikáció címzettje között.
Például sokféle dolog lehet piros színű. Hasonlóképpen, sok dolog ül a felületeken (mint az 1. képen, jobbra). A vörös szín tulajdonsága és a ráülés reláció tehát ezeknek a tárgyaknak az absztrakciója. Konkrétan, az 1. fogalmi diagram grafikonja csak három dobozt, két ellipszist és négy nyilat (és ezek hat címkéjét) azonosítja, míg az 1. kép sokkal több képi részletet mutat, a képen implicit módon implikált kapcsolatok pontszámaival, nem pedig a grafikon kilenc explicit részletével.
Az 1. ábra részletezi a diagram objektumai közötti néhány egyértelmű kapcsolatot. Például az ágens és a CAT:Elsie közötti nyíl az is-a kapcsolatra mutat példát, akárcsak a hely és a MAT közötti nyíl. A gerundium SITTING és a főnevek agent és location közötti nyilak a diagram alapvető kapcsolatát fejezik ki; "az agent SITTING a location-on"; Elsie a CAT egy példánya.
Bár a ráülős leírás (1. grafikon) absztraktabb, mint a szőnyegen ülő macska grafikus képe (1. kép), az absztrakt dolgok és a konkrét dolgok elhatárolása némileg kétértelmű; ez a kétértelműség vagy homályosság az absztrakció jellemzője. Így valami olyan egyszerű dolog, mint egy újság, hat szintre specifikálható, ahogyan Douglas Hofstadter illusztrálja ezt a kétértelműséget, az absztraktól a konkrétig tartó fejlődéssel a Gödel, Escher, Bach (1979) című könyvben:
(1) egy kiadvány
(2) újság
(3) The San Francisco Chronicle
(4) a Chronicle május 18-i száma
(5) a Krónika május 18-i számának egy példánya.
(6) a Krónika május 18-i számának példánya, ahogyan először kézbe vettem (ellentétben a pár nappal későbbi példányommal: a kandallómban, égve).
Egy absztrakció így az általánosság elvesztése nélkül képes a részletesség minden egyes szintjét magába foglalni. De lehet, hogy egy nyomozó vagy egy filozófus/tudós/mérnök arra törekszik, hogy egy bűntény vagy egy rejtély megoldása érdekében egyre mélyebb részletességgel megismerjen valamilyen dolgot.
Macska a szőnyegen (1. kép)
Fogalmi grafikon a következőhöz: A Cat sitting on the Mat (1. grafikon)
Referenciák
Az absztrakcióknak néha kétértelmű referenciái vannak; például a "boldogság" (ha absztrakcióként használjuk) annyi dologra utalhat, ahány ember és esemény vagy létállapot boldoggá teszi őket. Hasonlóképpen, az "építészet" nemcsak a biztonságos, funkcionális épületek tervezésére utal, hanem az alkotás és az innováció olyan elemeire is, amelyek az építési problémák elegáns megoldására, a térhasználatra, valamint az építtetőkben, tulajdonosokban, nézőkben és felhasználókban érzelmi reakció kiváltására irányuló kísérletre irányulnak.
Instanciálás
Azokat a dolgokat, amelyek nem léteznek egy adott helyen és időben, gyakran absztraktnak tekintik. Ezzel szemben egy ilyen absztrakt dolog példányai vagy tagjai számos különböző helyen és időben létezhetnek. Ezeket az absztrakt dolgokat ekkor többszörösen instanciáltnak mondjuk, a fentebb bemutatott 1. kép, 2. kép stb. értelmében.
Nem elegendő azonban, ha az absztrakt eszméket úgy határozzuk meg, hogy azok instanciálhatók, és az absztrakciót az instanciálással ellentétes irányú mozgásként definiáljuk. Ha így tennénk, akkor a "macska" és a "telefon" fogalmak absztrakt ideák lennének, mivel eltérő megjelenésük ellenére egy adott macska vagy egy adott telefon a "macska" vagy a "telefon" fogalmának példánya. Bár a "macska" és a "telefon" fogalmak absztrakciók, nem absztraktak a fenti 1. ábrán szereplő objektumok értelmében.
Megnézhetünk más grafikonokat is, a macskától az emlősön át az állatig, és láthatjuk, hogy az állat absztraktabb, mint az emlős; másrészt viszont az emlős nehezebben kifejezhető fogalom, minden bizonnyal az erszényes vagy az egylábúakhoz viszonyítva.
Testiség
Egy fizikai tárgy (egy fogalom vagy szó lehetséges referense) akkor tekinthető konkrétnak (és nem absztraktnak), ha egy konkrét személyről van szó, aki egy adott helyen és időben tartózkodik.
Az absztrakt dolgokat néha úgy határozzák meg, mint olyan dolgokat, amelyek a valóságban nem léteznek, vagy csak érzékszervi tapasztalatként léteznek, mint például a piros szín. Ez a meghatározás azonban szenved attól a nehézségtől, hogy nehéz eldönteni, mely dolgok valóságosak (azaz mely dolgok léteznek a valóságban). Például nehéz megegyezni abban, hogy az olyan fogalmak, mint Isten, a hármas szám és a jóság valósak, absztraktak vagy mindkettő.
Az ilyen nehézségek megoldásának egyik megközelítése az, hogy a predikátumokat általános kifejezésként használjuk arra, hogy a dolgok különbözőképpen valósak, absztraktak, konkrétak vagy egy bizonyos tulajdonsággal rendelkeznek (pl. jó). A dolgok tulajdonságaira vonatkozó kérdések ekkor a predikátumokra vonatkozó állítások, mely állításokat a vizsgálónak kell értékelnie. A fenti 1. ábrán a grafikus kapcsolatok, mint például a dobozokat összekötő nyilak és az ellipszisek predikátumokat jelölhetnek. Az absztrakció különböző szintjeit jelölhetik a dobozokat vagy ellipsziseket több sorban összekötő nyilak, ahol a nyilak egyik sorból a másikba mutatnak, egy sor más gráfban, mondjuk a 2. gráfban stb.
A filozófiában használt absztrakció
Az absztrakció a filozófiában az a folyamat (vagy egyesek szerint az állítólagos folyamat) a fogalomalkotás során, amelynek során az egyénekben felismerjük a közös vonások bizonyos halmazát, és ennek alapján fogalmat alkotunk az adott vonásról. Az absztrakció fogalma fontos az empirizmust és az univerzálék problémáját övező néhány filozófiai vita megértéséhez. A közelmúltban a formális logikában is népszerűvé vált a predikátum-absztrakció alatt. Az absztrakció tárgyalásának másik filozófiai eszköze a gondolattér.
Ontológiai státusz
A fizikai tárgyak, például a sziklák és a fák létezésének módja különbözik attól, ahogyan az absztrakt fogalmak vagy viszonyok tulajdonságai léteznek. Például az 1. képen látható konkrét, konkrét, egyének létezésének módja különbözik az 1. ábrán ábrázolt fogalmak létezésének módjától. Ez a különbség magyarázza az "absztrakt" szó ontológiai hasznosságát. A szó a tulajdonságokra és relációkra vonatkozik, hogy jelezze azt a tényt, hogy ha léteznek, akkor nem térben vagy időben léteznek, hanem hogy példányaik létezhetnek, potenciálisan sok különböző helyen és időben.
Talán zavarba ejtő, hogy egyes filozófiák a trópusokat (tulajdonságok példányait) absztrakt partikulumokként említik. Például egy adott alma sajátos vörössége egy absztrakt partikulum. Hasonló a qualia és a sumbebekóhoz.
A nyelvészetben
Ha egy absztrakt fogalmat, mint például a "társadalom" vagy a "technológia", úgy kezelünk, mintha konkrét tárgy lenne, az tévedés (hiba). A nyelvészetben előfordulhat, hogy absztrakt fogalmakat úgy használnak, mintha konkrét tárgyakat jelölő főnevek lennének:
1805: Nelson (trafalgari csata) - "Anglia elvárja, hogy minden ember tegye a kötelességét."
Ezt nevezik metonímiának. Elmoshatja a különbséget az elvont és a konkrét dolgok között.
Tömörítés
Az absztrakció olyan folyamatnak tekinthető, amely több különböző alkotó adatot egyetlen absztrakt adatra képez le az alkotó adatok hasonlóságai alapján, például sok különböző fizikai macska a "CAT" absztrakcióra képezhető le. Ez a fogalmi séma hangsúlyozza a konstitutív és az absztrakt adatok eredendő egyenlőségét, így elkerülhetők az "absztrakt" és a "konkrét" közötti különbségtételből eredő problémák. Ebben az értelemben az absztrakció folyamata a tárgyak közötti hasonlóságok azonosítását és e tárgyak absztrakcióhoz (amely maga is egy tárgy) való társításának folyamatát foglalja magában.
A fenti 1. kép például a "Macska ül a szőnyegen" konkrét összefüggést szemlélteti.
Ezért absztrakciós láncok építhetők fel, amelyek az érzékszervi észlelésből származó idegi impulzusoktól az olyan alapvető absztrakciókig, mint a szín vagy az alak, a tapasztalati absztrakciókig, mint egy konkrét macska, a szemantikai absztrakciókig, mint a macska "gondolata", a tárgyak osztályaiig, mint az "emlősök", sőt olyan kategóriákig, mint a "tárgy", szemben a "cselekvéssel".
A fenti 1. grafikon például a "az ügynök a helyszínen ül" absztrakciót fejezi ki.
Ez a fogalmi séma nem tartalmaz konkrét hierarchikus taxonómiát (mint például az említett macskák és emlősök esetében), csak a részletek fokozatos kizárását.
Az absztrakció neurológiája
Egy nemrégiben készült metaanalízis szerint a verbális rendszer nagyobb mértékben vesz részt az absztrakt fogalmak feldolgozásában, amikor a perceptuális rendszer jobban részt vesz a konkrét fogalmak feldolgozásában. Ennek oka, hogy az absztrakt fogalmak nagyobb agyi aktivitást okoznak az alsó homlokgyrusban és a középső temporális gyrusban, szemben a konkrét fogalmakkal, amikor a konkrét fogalmak nagyobb aktivitást okoznak a hátsó cinguláris, a prekuneus, a fusiform gyrus és a parahippokampális gyrusban.
Más, az emberi agyra vonatkozó kutatások azt sugallják, hogy az agy bal és jobb féltekéje eltér az absztrakció kezelésében. Például egy metaanalízis, amely emberi agyi elváltozásokat vizsgált, bal féltekei torzítást mutatott ki az eszközhasználat során.
Absztrakció a művészetben
Az absztrakciót a művészetekben általában az absztrakt művészet szinonimájaként használják. Szigorúan véve olyan művészetre utal, amely nem foglalkozik a látható világ dolgainak szó szerinti ábrázolásával - utalhat azonban olyan tárgyra vagy képre is, amelyet a valós világból, vagy akár egy másik műalkotásból desztilláltak. Az olyan műalkotásokat, amelyek kifejezési céllal átformálják a természeti világot, absztrakciónak nevezzük; azt, amely egy felismerhető tárgyból származik, de nem azt utánozza, nem tárgyi absztrakciónak nevezzük. A 20. században az absztrakció felé mutató tendencia egybeesett a tudomány és a technológia fejlődésével, valamint a városi élet változásával, és végül a pszichoanalitikus elmélet iránti érdeklődést tükrözte. Később az absztrakció még inkább tisztán formai szempontból nyilvánult meg, mint például az objektív kontextustól megszabadított színek és a forma alapvető geometriai mintákra való redukálása.
A zenében az absztrakció kifejezés az értelmezés improvizatív megközelítéseinek leírására használható, és néha a tonalitás elhagyására utalhat. Az atonális zenében nincs hangnem, és a belső numerikus kapcsolatok feltárása jellemzi.
Absztrakció a pszichológiában
Carl Jung definíciója az absztrakciót a gondolkodási folyamaton túlmenően pontosan négy egymást kizáró, egymással szemben álló, egymást kiegészítő pszichológiai funkcióra terjesztette ki: az érzékelésre, az intuícióra, az érzésre és a gondolkodásra. Ezek együtt alkotják a differenciáló absztrakciós folyamat strukturális összességét. Az absztrakció akkor működik ezen ellentétes funkciók egyikében, ha kizárja a többi funkció és más irreleváns dolgok, például az érzelem egyidejű hatását. Az absztrakció megköveteli a képességeknek e strukturális felosztásának szelektív használatát a pszichében. Az absztrakció ellentéte a konkrétizmus. Az absztrakció egyike Jung 57 definíciójának a Pszichológiai típusok XI. fejezetében.
Van absztrakt gondolkodás, ahogyan van absztrakt érzés, érzékelés és intuíció is. Az absztrakt gondolkodás a racionális, logikus tulajdonságokat emeli ki ... Az absztrakt érzés ugyanezt teszi ... az érzés-értékeivel. ... Az absztrakt érzéseket egy szintre helyezem az absztrakt gondolatokkal. ... Az absztrakt érzés esztétikai lenne, szemben az érzéki érzéssel, és az absztrakt intuíció szimbolikus lenne, szemben a fantasztikus intuícióval. (Jung, [1921] (1971):1971. par. 678).
Absztrakció az informatikában
Az informatikusok absztrakciót használnak a problémák megértéséhez és megoldásához, például az adatbázisban tárolt adatok rendszerezéséhez.
Absztrakció a matematikában
Az absztrakció a matematikában egy matematikai fogalom mögöttes lényegének kivonása, a valós világbeli objektumoktól való függőség megszüntetése, amelyekhez eredetileg kapcsolódhatott, és általánosítása, hogy szélesebb körű alkalmazást vagy egyezést találjon az egyenértékű jelenségek más absztrakt leírásai között.
Az absztrakció előnyei a matematikában a következők:
- mély kapcsolatokat tár fel a matematika különböző területei között
- az egyik területen elért ismert eredmények feltételezésekre utalhatnak egy kapcsolódó területen.
- az egyik terület technikái és módszerei alkalmazhatók egy kapcsolódó terület eredményeinek bizonyítására
Az absztrakció fő hátránya, hogy az erősen elvont fogalmakat nehezebb megtanulni, és bizonyos fokú matematikai érettséget és tapasztalatot igényel, mielőtt elsajátíthatók lennének.
Kapcsolódó oldalak
- Absztrakt művészet
- Ontológia
- Platonikus realizmus
Kérdések és válaszok
K: Mi az az absztrakció?
V: Az absztrakció egy fogalom vagy jelenség leegyszerűsítésének folyamata azáltal, hogy annak információtartalmát egy adott cél szempontjából csak a legfontosabb szempontokra redukáljuk.
K: Mi a célja az absztrakciónak?
V: Az absztrakció célja, hogy megkönnyítse az adott cél szempontjából legfontosabb információk újrafelhasználását.
K: Mire vonatkozik az absztrakció?
V: Az absztrakció magasabb, kevésbé valós fogalmak levezetésére vonatkozik a szó szerinti vagy konkrét adatokból vagy más információkból.
K: Mi az ellentéte az "absztrakt" jelzőnek?
V: Az "elvont" jelző ellentéte a "konkrét".
K: Tudna példát mondani az absztrakcióra?
V: Igen, például egy bőrből készült focilabda absztrahálása a labda általánosabb fogalmára csak a labda általános tulajdonságaira és viselkedésére vonatkozó információkat tartja meg, kihagyva az adott labda jellemzőit.
K: Miben különbözik az absztrakció az általánosítástól?
V: Az absztrakció abban különbözik az általánosítástól, hogy a fogalom információtartalmának csökkentésére összpontosít, míg az általánosítás a fogalom hatókörének vagy jelentésének kiterjesztését jelenti.
K: Miért fontos az absztrakció?
V: Az absztrakció azért fontos, mert lehetővé teszi az információk alkalmazkodóbb és rugalmasabb újrafelhasználását, ezáltal növelve a hatékonyságot és az eredményességet.
Keres