Rasszizmus
A rasszizmus az egyik faj természetes felsőbbrendűségébe vetett hit egy másik fajjal szemben. Jelenthet előítéletet, megkülönböztetést vagy ellenségeskedést más emberekkel szemben azért, mert azok más fajhoz vagy etnikumhoz tartoznak.
A holokauszt idején a németországi nácik úgy vélték, hogy egyes fajok nem is érdemlik meg a létezést. Ezek a hiedelmek rasszisták voltak. E hiedelmek miatt sok embert megöltek, akik ezekhez a fajokhoz tartoztak. Azok a cselekedetek, amelyek a rasszista meggyőződésükből fakadtak, szintén rasszisták voltak.
A rasszizmus az emberi történelem során mindig is létezett. Háborúkat, rabszolgaságot, nemzetek és törvények létrejöttét okozta. A rasszizmus azonban soha nem volt a háborúk és a rabszolgaság egyetlen oka. A vezetők gyakran használták a rasszizmust, hogy tetteiket rendben lévőnek tüntessék fel. A nácik például azt az elképzelést használták fel, hogy a szláv népek kevésbé emberiek, hogy úgy tűnjön, rendben van, hogy elfoglalják ezeknek a népeknek az országait.
Egy személy által tartott transzparens egy "White Pride" tüntetésen a kanadai Calgaryban.
Amerikai propaganda a japánok ellen a második világháború alatt
Egy rasszista választási plakát 1866-ban, Georgia államban.
A 19. században általános volt az emberek faji besorolása. Ez egy ilyen osztályozást mutat; Karl Ernst von Baer 1862-es munkája alapján.
Faj és etnikai hovatartozás
Az emberek gyakran kategorizálják magukat faj vagy etnikai hovatartozás szerint. Ezt a származás, valamint az olyan látható tulajdonságok alapján teszik, mint a bőrszín és az arcvonások. Az azonos etnikai csoportba tartozó embereket gyakran összeköti a származás, az azonos nyelvet beszélő, azonos kultúrájú és azonos helyeken élő emberek.
A tudósok szerint azonban az emberek biológiailag nem igazán illenek bele ezekbe a kategóriákba. A különböző fajú emberek DNS-e nagyon hasonló. A genetikai és régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy minden ember a korai emberek egyazon kelet-afrikai csoportjától származik. Ez azt jelenti, hogy a különböző fajok nem különböző időpontokban jelentek meg. Minden ember ugyanabból a fajból származik, és később vált szét különböző fajokra. Mivel a fehér embereknek történelmileg nagyobb hatalmuk volt, egyesek a fehérek elleni rasszizmust fordított rasszizmusnak nevezik.
A rasszizmus történelmi példái
- A Jim Crow törvények az Egyesült Államokban, 1890 és 1960 között
- A nürnbergi törvények és a holokauszt a náci Németországban 1935-45 között
- Az apartheid törvények Dél-Afrikában 1948 után
- A Fehér Ausztrália politika Ausztráliában
- A Ku Klux Klan, a fehér szupererácista guru
Rasszista ideológiák
|
| Ebben a szakaszban nincsenek források. (2012. december) |
Európai rasszizmus
A 18. század végén az európaiak az árja kifejezést kezdték használni az eredeti, őskori proto-indoeurópaiakra és leszármazottaikra egészen napjainkig (azaz az indoeurópai népekre - az indoeurópai nyelveket beszélő kaukázusiakra). Abban az időben azt is feltételezték, hogy az árják kulturálisan felsőbbrendű nép. A 19. század végére egyes európaiak az árja elnevezést csak az európai északi népekre (az indoeurópai népek egyik ágára) kezdték használni, mint "tiszta", "nemes" és fajilag "felsőbbrendű" fajra, amelyről azt állították, hogy az eredeti árja törzsek leszármazottja. Az az elmélet, hogy az árják először Európából érkeztek, különösen Németországban, és kisebb mértékben Ausztriában és Magyarországon vált népszerűvé.
Sok előítélet alapult ezen a világfelfogáson, mivel az európaiak és a keletiek egyaránt felsőbbrendűnek tekintették magukat a többi bőrszínnel szemben, ami az afrikai rabszolgasághoz, az apartheidhez, a Jim Crow-törvényekhez, a nácizmushoz és a japán imperializmushoz vezetett.
A rasszizmus gyarmatosítás
Amikor az európaiak Amerikába jöttek, több ezer amerikai őslakost öltek meg, és amikor az európai telepesek Ausztráliába érkeztek, nagyszámú aborigint kezdtek el gyilkolni.
Birodalmaik megszületésével sok más őslakos törzs is szenvedett Kanadában, Új-Zélandon, Kínában, Pakisztánban, Bangladesben és Indiában.
Japán is hasonlóan vélekedett a gyarmatain élő kínaiakról és koreaiakról.
Angol-francia rasszizmus
Az Egyesült Királyságban, Írországban és Franciaországban a rasszizmus általában a zsidók, romák és kisebbségek, például a francia baszkok jogainak korlátozására irányult.
Az 1950-es évek után, amikor az országok függetlenné váltak, sokan vándoroltak az Egyesült Királyságba és Franciaországba, de ott dekrétumokkal sújtották őket. Egyes brit kávézók és szállodák nem fogadták a karibi vendégeket, és a franciák miatt az arabok sem érezték magukat szívesen látott vendégnek egyes francia városokban. Az 1960-as évek óta indiaiak, pakisztániak és bangladesiek költöztek az Egyesült Királyságba, és áldozattá váltak, és "paki-bashed". A 2001. szeptember 11. fokozta a francia és brit félelmeket az iszlámmal és általában az arabokkal szemben. A lengyel és brazil vendégmunkásokat is diszkriminálják egyes helyeken. Az olyan rasszista pártok, mint az Egyesült Királyságban a Brit Nemzeti Párt és a Nemzeti Front, ezekre a félelmekre építenek, hogy szavazatokat szerezzenek.
Rasszizmus a nácizmusban
A faji különbségekre vonatkozó állítólagos tudományos eredményeket a náci Németország a "Nagy-Németország" (Nagy-Németország) koncepciójával és az északi faj eszméjével a faji politika igazolására használta fel. A nácik zsidókkal szembeni hozzáállása antiszemita volt, és tévesen őket okolták Németország első világháborús vereségéért és a nagy gazdasági világválságért. A nácik és néhány antiszemita szövetségesük, mint például Magyarország, népirtást követtek el a zsidók ellen a második világháborús holokauszt során.
A nácik és a román Vasgárda is üldözte a romákat, akiket az állítólagosan alacsonyabb rendű "indián" fajhoz tartozónak tekintettek. A második világháború alatt a nácik szisztematikus népirtási kísérletet indítottak a romák ellen, akiket Porajmos néven ismertek. A nácik tudatosan meggyilkoltak több ezer szlávot, leszbikusokat, kommunistákat, liberálisokat és melegeket is.
Rasszizmus Olaszországban
A fasiszta Benito Mussolini, a fasiszta Benito Mussolini, egy 1919 Szovjet-Oroszországot elítélő beszédében azt állította, hogy a londoni és New York-i zsidó bankárokat a faji láncok Moszkvához kötik, és azt állította, hogy a szovjet vezetők 80 százaléka zsidó.
Sok olasz fasiszta szlávellenes nézeteket vallott, különösen a szomszédos jugoszláv nemzetekkel szemben, akiket a Jugoszláviához tartozó Dalmácia területére igényt tartó Olaszországgal vetélytársnak tekintettek.
Mussolini azt mondta, hogy Olaszország a saját útját fogja járni, és hajlandó volt erőszakot alkalmazni a viták rendezésére. Ennek egyik korai példája volt Olaszország bombázása a görög Korfu szigetén, a 1923. Nem sokkal később sikerült bábkormányt felállítania Albániában, és levert egy lázadást Líbiában, amely olasz gyarmat volt azóta. 1912.
Olaszország Németországhoz, Ausztriához és Magyarországhoz hasonlóan minden szlávot és romát ostobának, a szociáldarwinizmus hatásai miatt fajilag alsóbbrendűnek és az alapvető jogaikra méltatlannak tekintett. Líbia egyes részein is alkalmazták az arabellenes megkülönböztetést.
Rasszizmus Romániában
A Vasgárda egy antiszemita fasiszta mozgalom és politikai párt volt Romániában 1927 és 1941 között. Megvetették és elítélték mind a zsidókat, mind a romákat.
Rasszizmus Amerikában
Az amerikai rasszizmus már az ország alapítása előtt is komoly problémát jelentett az országban. A történelmileg a fehér telepes társadalom által dominált faj mint fogalom az Egyesült Államokban más csoportokkal kapcsolatban vált jelentőssé. Általában a rasszista attitűdök az országban a legsúlyosabban az amerikai őslakosokkal, az afroamerikaiakkal és néhány "idegennek tűnő" intézkedéssel többek között a mexikói bevándorlókkal szemben jelentkeztek. A kínaiaknak, a japánoknak és az íreknek a 19. században voltak gondjaik Amerikában, a feketék azonban a Jim Crow-törvények miatt estek áldozatul, amelyek egykor faji alapon elválasztották Amerika egyes részeit a feketék és a fehérek között. Ezek először a 19. század végén jelentek meg, és egészen az 1960-as évek közepéig, az 1965-ös szavazati jogról szóló törvényig tartottak.
Afrikaiak millióit ölték meg, miközben az európaiak és az arabok rabszolgaként vagy rabszolgaként tartották őket. Az afroamerikaiak és mások ezt "fekete holokausztnak" nevezik.
Az Egyesült Államok jogrendszerét rasszizmussal vádolják. A börtönlakók 40%-a fekete. Az általános lakosság 12%-a fekete. A New York-i Rendőrség megállítás és motozás programját rasszista profilalkotással vádolják.
A To Kill A Mockingbird című könyv egy jól ismert amerikai regény, amely nagyrészt a Jim Crow-korszak faji kérdéseit járja körül.
A 21. században a nem fehérek bizonyos csoportjai úgy gondolják, hogy minden fehér embernek a bőrszíne alapján előnyei vannak velük szemben, figyelmen kívül hagyva a családi hátteret, a személyes történelmet vagy a jelenlegi helyzetet.
Rasszizmus az Egyesült Királyságban
Az Egyesült Királyságban a két legnépszerűbb nacionalista politikai párt a Brit Nemzeti Párt (BNP) és az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP). Létezik egy csoport is, az Angol Védelmi Liga (EDL). Őket sokan rasszistának tartják. Ellenzik a korlátlan bevándorlást és a gyarmatosítást az iszlám tanítványai által. Bár a muszlimok bármilyen fajúak lehetnek, általában dél-ázsiaiak. A muszlimok hagyományosan a saría törvényt gyakorolják és rendelik el (amely hagyományosan nyilvános amputálással és megkövezéssel bünteti a bűnözőket). Egy 2013-as felmérésben 1000 18 és 24 év közötti brit 27%-a mondta azt, hogy nem bízik a muszlimokban. Az Egyesült Királyságban a legtöbb ember fehér bőrű. 7% ázsiai és 3% fekete. A brit lakosság 4,83%-a muszlim.
Apartheid
A dél-afrikai apartheid törvények egy olyan rendszer voltak, amelyet arra használtak, hogy megtagadják a nem fehér emberek számos jogát. Ezek 1948-ban kezdődtek. A törvények lehetővé tették a fehér kisebbség számára, hogy a fekete többséget távol tartsa bizonyos területekről. A feketéknek különleges papírokkal (igazolványokkal) vagy engedéllyel kellett rendelkezniük ahhoz, hogy bizonyos területeken élhessenek és dolgozhassanak. A fehérek ellenezték a nem fehérekkel való házasodást, és a színesbőrűeket is diszkriminálták, de nem olyan súlyosan, mint a nem fehéreket. Az 1949. évi vegyes házasságok tilalmáról szóló törvény megtiltotta a különböző fajú személyek közötti házasságkötést, az 1950. évi erkölcstelenségről szóló törvény pedig bűncselekménynek minősítette a más fajú személyekkel való szexuális kapcsolatot. A feketék sokat szenvedtek, és egy időben még a szavazástól is eltiltották őket. Nelson Mandela 1994-ben lett Dél-Afrika első fekete elnöke. Mandela véget vetett az apartheidnek. Jelenleg a faji kvótatörvények diszkriminálják a fehéreket Dél-Afrikában. A dél-afrikai fekete elnök, Zuma nyilvánosan énekli a "Kill The Boer"-t, ami azt jelenti: "Öljétek meg a fehér [gazdát]". A Genocidewatch.org jelentése szerint a fehér dél-afrikaiakat népirtás fenyegeti.
A Japán Császári Szabályzat Segítségnyújtó Egyesület
A Császárságot Segítő Szövetség (Taisei Yokusankai) Japán fasiszta és nacionalista politikai mozgalmainak, például a Császári Út Frakciónak (Kōdōha) és a Kelet Társaságának (Tōhōkai) a szövetsége volt. Fumimaro Konoe japán miniszterelnök vezetésével alakult meg Az IRAA létrehozása előtt Konoe már hatékonyan államosította a stratégiai iparágakat, a hírközlést és a szakszervezeteket, hogy felkészüljön a Kínával vívott totális háborúra. Japánnak több földre, ásványkincsekre és gyarmatokra volt szüksége, ezért annektálta Koreát, Mandzsúriát és Kína egy részét. A japánok a kínaiakat, koreaiakat és európaiakat alsóbbrendű fajnak tekintették, akiket le kell gyűrni és ki kell zsákmányolni.
Amikor Konoe utódja, Hideki Tōjō átvette az IRAA-t, megpróbálta magát Japán abszolút vezetőjeként, azaz sógunná tenni, a japán császár alatt.
Egyes japánok még mindig úgy vélik, hogy nem követtek el annyi mészárlást, mint amennyit a nyugati világ és Kína állított.
A Birodalmi Szabályzat Segítségnyújtó Egyesület logója.
Dél-afrikai jel az apartheid idején.
Egy szegregációpárti (szegregációs) tábla egy étteremben az ohiói Lancasterben 1938-ban. Nyilvánvalóan csak fehérek ehetnek itt, míg a feketék és a keletiek nem voltak kívánatosak.
A Vasgárda jelképe .
Romák a deportálás előtt Németországban, 1940. május 22.
Az ausztrálok most erőfeszítéseket tesznek, hogy segítsenek az aborigineken, akiket egykoron, réges-régen diszkrimináltak.
Egy fekete rabszolga, akit nagyon csúnyán megvertek. Aki megütötte, a tulajdonosának dolgozott.
Változó világ
A holokauszt leleplezésével, valamint a világméretű antirasszista erőfeszítésekkel a fajról alkotott régi elképzelések megváltoztak, és lassabban, de elhalványultak egyes faji előítéletek. A polgárjogi mozgalom megpróbálta felszabadítani az afrikai származású személyeket a rasszista fehér felsőbbrendűségi uralom alól Dél-Afrikában és az USA déli részén. Dél-Afrikában a feketék 50 éves tilalom után szavazhattak.
Egyes esetekben a pozitív diszkrimináció és a politikai korrektség az ellenkező végletbe vitte a helyzetet, ami az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Ausztráliában a fordított rasszizmus vádjához vezetett, vagyis az etnikai kisebbségek javára, nem pedig ellenük irányuló rasszizmushoz. A "politikai korrektség" kifejezés olyan nyelvezetre, eszmékre, politikára vagy viselkedésre vonatkozik, amely a nemi, faji, kulturális, fogyatékos, idős vagy más identitású csoportok sérelmének minimalizálására törekszik. Ezzel szemben a "politikailag inkorrekt" kifejezést olyan nyelvezetre vagy eszmékre használják, amelyek sértőek lehetnek, vagy amelyeket nem korlátoznak az ortodoxia vagy a jó modor (pl. rasszisták és iszlamofóbok).
A spanyolajkú népesség növekedése a Mexikóból és máshonnan érkező bevándorlás révén, valamint a magas születési arányszámok együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az Egyesült Államok népessége az elmúlt negyedszázadban nőtt. A 2000. évi népszámlálás szerint az amerikai őslakosok/amerikai indiánok száma az USA 1776-os alapítása óta a legmagasabb, 4,5 millió fő.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi a rasszizmus?
V: A rasszizmus az egyik faj természetes felsőbbrendűségébe vetett hit egy másik fajjal szemben. Előítéletet, megkülönböztetést vagy ellenségeskedést jelenthet a más fajhoz vagy etnikumhoz tartozó emberekkel szemben.
K: Hogyan nyilvánult meg a rasszizmus a holokauszt során?
V: A holokauszt idején a németországi nácik úgy vélték, hogy egyes fajok nem is érdemlik meg a létezést, és ezt a rasszista meggyőződést használták fel arra, hogy igazolják sok olyan ember megölését, akik e fajokhoz tartoztak.
K: Mióta létezik a rasszizmus?
V: A rasszizmus az emberi történelem során végig jelen volt.
K: Milyen következményei vannak a rasszizmusnak?
V: A rasszizmus háborúkat, rabszolgaságot, nemzetek és törvények létrejöttét okozta.
K: Hogyan használták a vezetők a rasszizmust tetteik igazolására?
V: A vezetők gyakran használják a rasszizmust arra, hogy tetteiket rendben lévőnek tüntessék fel azzal, hogy azt sugallják, hogy bizonyos csoportok kevésbé emberiek. A nácik például ezt az elképzelést használták arra, hogy elfoglalják a szláv országokat, míg az amerikai fehérek arra, hogy az afroamerikaiakat tulajdonként kezeljék.
K: A rasszizmuson kívül vannak más okai is a háborúknak és a rabszolgaságnak?
V: Bár a rasszizmus szerepet játszott a háborúk és a rabszolgaság okozásában, nem ez az egyetlen ok.
