Mozgás (fizika)
A mozgás vagy mozgás az az állapot, amikor valami megváltoztatja a helyzetét - vagyis megváltoztatja azt, hogy hol van valami. Egy repülő madár vagy egy sétáló ember mozog, mert egyik helyről a másikra változtatja a helyét. A mozgáshoz sokféle tudomány és matematika kapcsolódik.
Például Galileo Galilei és AlbertEinstein tudósok munkájának köszönhetően tudjuk, hogy a helyzet és a mozgás relatív. Ez azt jelenti, hogy minden dolog helyzete attól függ, hogy hol van más dolgokhoz képest. Például egy labda 5 lábnyira van egy doboztól, 3 lábnyira egy széktől, és egy lábnyira egy asztaltól. Einstein szerint a labda helyzete azt jelenti, hogy milyen messze van a labda más dolgoktól, tehát azzal, hogy megmondtam, milyen messze van a labda más dolgoktól, megmondtam a helyzetét. Egy tárgy mozgása is relatív. A mozgása attól függ, hogy hol van más dolgokhoz képest, és hová tart más dolgokhoz képest.
A mozgásban sok minden szerepet játszik, például a sebesség, a sebesség, a gyorsulás, a gravitáció, a mágneses vonzás és taszítás, a súrlódás és a tehetetlenség. A mozgás létrehozásához munkára is szükség van. A fény másodpercenként körülbelül 300 000 kilométerrel, azaz 186 000 mérfölddel mozog.
Egy bogár mozog a levegőben
Állatok mozgása
Az állatoknál a mozgást az idegrendszer, különösen az agy és a gerincvelő irányítja.
A szemet irányító izmokat a középagyban található látóideg irányítja. A test összes akaratlagos izmát a gerincvelőben és a hátsó agyban található motoros neuronok irányítják. A gerincvelői motoros neuronokat a gerincvelő idegpályái és az agyból érkező bemenetek irányítják. A gerincvelői áramkörök számos reflexreakciót végeznek, és ritmikus mozgásokat is, mint például a járás vagy az úszás. Az agyból érkező leszálló összeköttetések kifinomultabb irányítást biztosítanak.
Az agyban számos olyan motoros terület található, amely közvetlenül a gerincvelőbe vetül. A legmagasabb szinten az elsődleges motoros kéreg található, egy szövetcsík a homloklebeny hátsó szélén. Ez a szövet közvetlenül a gerincvelőbe, a piramispályán keresztül masszív projekciót küld a gerincvelőbe. Ez teszi lehetővé a mozdulatok finom részleteinek pontos, akaratlagos irányítását. Vannak más agyterületek is, amelyek a mozgást befolyásolják. A legfontosabb másodlagos területek közé tartozik a premotoros kéreg, a bazális ganglionok és a kisagy.
| A mozgás irányításában részt vevő főbb területek | ||
| Terület | Helyszín | Funkció |
| Ventralis szarv | Gerincvelő | Motoros neuronokat tartalmaz, amelyek közvetlenül aktiválják az izmokat. |
| Okulomotoros magok | Középagy | Motoros neuronokat tartalmaz, amelyek közvetlenül aktiválják a szemizmokat. |
| Kisagy | Hindbrain | Kalibrálja a mozgások pontosságát és időzítését |
| Előagy | A cselekvés kiválasztása a motiváció alapján | |
| Motoros kéreg | Homloklebeny | A gerincvelői motoros áramkörök közvetlen agykérgi aktiválása |
| Premotoros kéreg | Homloklebeny | Az elemi mozgásokat összehangolt mintákba csoportosítja |
| Kiegészítő motoros terület | Homloklebeny | A mozgások időbeli mintákba rendezése |
| Homloklebeny | Tervezés és egyéb végrehajtó funkciók | |
A fentiek mellett az agy és a gerincvelő kiterjedt áramköröket tartalmaz a vegetatív idegrendszer irányítására, amely hormonok kiválasztásával és a bél "sima" izmainak modulálásával működik. A vegetatív idegrendszer befolyásolja a szívritmust, az emésztést, a légzésszámot, a nyálelválasztást, az izzadást, a vizelést, a szexuális izgalmat és számos más folyamatot. A legtöbb funkciója nem áll közvetlen akaratlagos kontroll alatt.
Kapcsolódó oldalak
- Newton mozgástörvényei
- Szállítás
- Navigáció
Kérdések és válaszok
K: Mi az a mozgás?
V: A mozgás az az állapot, amikor valami megváltoztatja a helyzetét, vagy megváltoztatja azt, hogy hol van valami.
K: Ki az a Galilei és Newton?
V: Galilei és Newton tudósok voltak, akik a mozgást tanulmányozták, és munkájuk segített megérteni, hogy a helyzet relatív, vagyis egy tárgy helyzete attól függ, hogy hol van más tárgyakhoz képest.
K: Mit tanulmányoz a kinematika?
V: A kinematika egy tárgy mozgását vizsgálja, anélkül, hogy figyelembe venné annak okát. Olyan kifejezésekkel foglalkozik, mint a sebesség, a sebesség és a gyorsulás.
K: Mit tanulmányoz a dinamika?
V: A dinamika a mozgás okait és hatásait tanulmányozza. Az erővel, tehetetlenséggel, munkával, energiával és lendülettel foglalkozik.
K: Hogyan segítenek a referenciapontok meghatározni egy tárgy helyzetét?
V: A referenciapontok segítenek meghatározni egy tárgy helyzetét azáltal, hogy a megfigyeléshez referenciakeretet biztosítanak. Ha például megmondjuk valakinek, hogy egy labda milyen messze van más tárgyaktól, például egy doboztól, széktől vagy asztaltól, akkor meg tudja határozni a labda relatív helyzetét ezekhez a tárgyakhoz képest.
K: Hogyan lehet a mozgást másképp megfigyelni a vonatkoztatási kerettől függően?
V: A mozgást attól függően lehet másképp megfigyelni, hogy milyen vonatkoztatási keretet használunk a megfigyelés során. Ha például két vonat ugyanabba az irányba néz, de az egyik visszafelé mozog, míg a másik mozdulatlan marad, akkor az A vonat belsejéből úgy tűnik, hogy a B vonat felé mozognak, miközben a valóságban egyáltalán nem mozdultak - ez csak akkor látható, ha van egy másik referenciapont, például egy oszlop a két vonat mellett, amely azt mutatja, hogy az A vonat mozdulatlan maradt, míg a B vonat hátrafelé mozdult.
