Súly

Egy tárgy súlya (vagy egy anyagmennyiség súlya) a helyi gravitációs mező által a tárgyra kifejtett erő intenzitásának a mértéke. A súly nem tévesztendő össze a tömeg rokon, de attól teljesen eltérő fogalmával. A Földön lévő kis tárgyak esetében a súlyerő a bolygó középpontja felé irányul. Nagyobb objektumok, például a Föld körül keringő Hold esetében az erő a kombinált rendszer tömegközéppontja felé irányul.

A köznyelvben valaminek a súlya alatt általában a Föld felszínén vagy annak közelében mért értéket értik. Sajnos a tárgy súlyának leírására használt általános kifejezések olyan tömegegységek, mint a kilogramm vagy a font. Az emberiség történelme során szinte végig a súlyt a Föld felszínén mérték. Itt a súly arányos a tömeggel. Az azonos tömegű tárgyaknak azonos a súlyuk. Egy olyan tárgynak, amelynek kétszer akkora a tömege, mint egy másiknak, kétszer akkora a súlya is. Ennek következtében a két szót, a tömeget és a súlyt úgy használják, mintha ugyanazt jelentenék, és a kilogrammot és a fontot használják a tömeg és a súly egységeként. Az azonos kifejezések használata a két különböző tulajdonság leírására és mérésére a két tulajdonság, a tömeg és a tömeg közötti zavarhoz vezetett. A tömeg és a súly nem ugyanaz a dolog.

Súlyegységek

A nemzetközi mértékegységrendszerben a súly egysége a newton, amelyet az "N" jel jelöl.

A múltban más mértékegységek is használatosak voltak, de már nem használják őket, mint például a dyne (a régi CGS-rendszerben az erő mértékegysége) vagy a kilogramm-erő, amely a "szabványos" Föld által egy kilogramm anyagra kifejtett erő: egy 1 kg tömegű testnek tengerszinten körülbelül 9,81 N a súlya.

Súlymérés

Egy tárgy vagy anyagmennyiség súlyát általában egy műszerrel, például rugós mérleggel mérik. A mérleg egy rugót tartalmaz, amely a mérendő tárgyra ható gravitációs erővel szemben erőt fejt ki. A gravitációs erő lefelé húz, a rugó pedig felfelé nyomja vagy húzza. A mérleg jellemzően olyan kijelzővel rendelkezik, amely nem a súlyt (amely egy erő), hanem a tárgy tömegét adja meg. A rugós mérlegek azzal a feltételezéssel készülnek, hogy a Föld felszínén használják őket. Ha egy rugós mérleget a Holdra vinnénk, félrevezető értéket adna.

A mérleg stílusú mérleg olyan eszköz, amely összehasonlítja két tárgy súlyát ugyanabban a gravitációs mezőben: meghatározza, hogy az egyik tárgy nehezebb vagy könnyebb-e a másiknál.

A súly változó

A súly nem az anyag inherens tulajdonsága, mert a helyi gravitációs mező, amely a súlynak nevezett erőt létrehozza, térben és időben változó:

Mivel a Föld vonzása a középponttól mért távolság négyzetével csökken, egy tárgy súlya valamivel kisebb nagy magasságban (pl. egy hegy tetején), mint a tengerszinten, vagy az Egyenlítőn, mint a sarkokon (mivel a Föld kissé domború).
Egy tetszőleges földi tárgyat minden más égitest is vonz, például a Hold. Ezért a súlya kisebb lesz, ha a Hold a Föld felett van, mint ha a Hold a Föld másik oldalán van.
A súlyt nem kizárólag a Földhöz kötik: Egy űrhajós a Hold felszínén hatszor kevesebbet nyom, mint a Föld felszínén.
A súlytalanság egy bolygó körüli pályán keringő űrhajósok vagy műholdak által tapasztalt látszólagos állapot. A valóságban a súlyuk (gravitációs vonzás) az az erő, amely pályán tartja őket. A pályán keringő tárgyak nagyon nagy sebességgel haladnak. A Föld felett 300-500 kilométeres magasságban keringő műholdak esetében ez a sebesség körülbelül 27 000 km/h. A Föld gravitációs vonzása nélkül egyenes vonalban repülnének el. A gravitációs vonzás miatt a bolygó felé zuhannak. A nagy oldalirányú sebesség és a Föld középpontja felé irányuló állandó vonzás kombinációja meggörbíti pályájukat, így a pályán maradnak.

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mi a súlya egy tárgynak?

V: Egy tárgy súlya a helyi gravitációs mező által a tárgyra kifejtett erő intenzitásának a mértéke.

K: Miben különbözik a tömeg a tömegtől?

V: A súly nem tévesztendő össze a tömeggel, mivel a súly a tárgyra ható gravitációs erő mértéke, míg a tömeg a tárgyban lévő anyag mennyisége.

K: Hová irányul a súlyerő a Földön lévő kis tárgyak esetében?

V: A Földön lévő kis tárgyak esetében a súlyerő a bolygó középpontja felé irányul.

K: Hová irányul a súlyerő a nagyobb tárgyak, például a Föld körül keringő Hold esetében?

V: Nagyobb objektumok, például a Föld körül keringő Hold esetében a súlyerő a kombinált rendszer tömegközéppontja felé irányul.

K: Mi vezetett a tömeg és a tömeg közötti keveredéshez?

V: A két különböző tulajdonság leírására és mérésére ugyanazokat a kifejezéseket használjuk, ami a tömeg és a tömeg közötti zavarhoz vezetett.

K: A tömeg és a súly ugyanaz a dolog?

V: A tömeg és a súly nem ugyanaz a dolog.

K: Az azonos tömegű tárgyaknak azonos a súlyuk?

V: Az azonos tömegű tárgyaknak azonos a súlyuk. Egy olyan tárgynak, amelynek kétszer akkora a tömege, mint egy másiknak, kétszer akkora a súlya is.