Mi a jog? Meghatározás, története és a jogállamiság alapjai

• A szerződési jog szabályokat állapít meg a termékek és szolgáltatások megvásárlására és eladására vonatkozó megállapodásokra vonatkozóan.
• Az orvosi jog szabályokat és iránymutatásokat állapít meg az egészségügyi szakemberek számára, és kimondja a beteg saját orvosi jogait is.

• Az orvos-beteg titoktartás védi a beteg magánbeszélgetéseit az orvossal (orvossal), ez kiterjed az egészségügyi személyzettel megosztott személyes információkra (például elérhetőségeikre) is.

• A vagyonjog meghatározza azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyekkel egy személy rendelkezik, amikor lakást és földet (ingatlan vagy ingatlan), valamint tárgyakat (személyes tulajdon) vásárol, ad el vagy bérel.

• A szellemi tulajdonjog (IP) az emberek által létrehozott dolgokhoz, például a művészethez, a zenéhez és az irodalomhoz fűződő jogokat foglalja magában. Ezt nevezzük szerzői jognak. Az emberek által létrehozott találmányokat is védi egyfajta jog, az úgynevezett szabadalom. Ide tartoznak továbbá a cégnevekhez, illetve a megkülönböztető védjegyekhez vagy logókhoz fűződő jogok is. Ezt nevezik védjegyeknek.

• A bizalmi jog (üzleti jog) határozza meg a befektetési alapba helyezett pénzre vonatkozó szabályokat, mint például a nyugdíjalapok, amelyeket az emberek nyugdíjas éveikre gyűjtenek. Számos különböző jogtípust foglal magában, köztük a közigazgatási és a vagyonjogot.
• A kártérítési jog segít az embereknek kártérítési (visszafizetési) igényt érvényesíteni, ha valaki kárt okoz nekik vagy a tulajdonukat károsítja.
• A büntetőjogot a kormány arra használja, hogy megakadályozza, hogy az emberek megszegjék a törvényeket, és megbüntesse azokat, akik megszegik azokat.
• Az alkotmányjog a kormány fontos jogaival és a kormánynak az emberekkel való kapcsolatával foglalkozik. Elsősorban az alkotmány értelmezését foglalja magában, beleértve olyan dolgokat, mint a különböző hatalmi ágak hatáskörök szétválasztása.

• A bírósági végzés egy bíró hivatalos kihirdetése, amely meghatározza és engedélyezi bizonyos lépések végrehajtását egy vagy több fél számára.

• A közigazgatási jogot azok az átlagpolgárok alkalmazzák, akik a kormányok által hozott döntéseket akarják megtámadni. Olyan dolgokat is magában foglal, mint a rendeletek és a közigazgatási szervek működése.
• A nemzetközi jogot arra használják, hogy szabályokat állapítsanak meg arra vonatkozóan, hogy az országok hogyan cselekedhetnek olyan területeken, mint a kereskedelem, a környezetvédelem vagy a katonai akciók. A nemzetközi jogra példa a hadviselésről szóló genfi egyezmények és a Roerich-paktum.
• A szokások és hagyományok olyan gyakorlatok, amelyeket széles körben elfogadnak és elfogadnak egy társadalomban, és amelyek gyakran nem írásos formában jelennek meg. A szokások és a hagyományok bírósági úton érvényesíthetők, és néha a bíróságok által eldöntött ügyekben a jogi érvelés részének tekintik őket. Egyes társadalmakban és kultúrákban minden jog szokás és hagyomány, vagy volt, bár ez egyre ritkább, bár a világnak vannak olyan részei, ahol a szokások és hagyományok még mindig kötelezőek, vagy akár a jog uralkodó formája, például törzsi területeken vagy bukott államokban.

• A szerződési jog szabályokat állapít meg a termékek és szolgáltatások megvásárlására és eladására vonatkozó megállapodásokra vonatkozóan.
• Az orvosi jog szabályokat és iránymutatásokat állapít meg az egészségügyi szakemberek számára, és kimondja a beteg saját orvosi jogait is.

• Az orvos-beteg titoktartás védi a beteg magánbeszélgetéseit az orvossal (orvossal), ez kiterjed az egészségügyi személyzettel megosztott személyes információkra (például elérhetőségeikre) is.

• A vagyonjog meghatározza azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyekkel egy személy rendelkezik, amikor lakást és földet (ingatlan vagy ingatlan), valamint tárgyakat (személyes tulajdon) vásárol, ad el vagy bérel.

• A szellemi tulajdonjog (IP) az emberek által létrehozott dolgokhoz, például a művészethez, a zenéhez és az irodalomhoz fűződő jogokat foglalja magában. Ezt nevezzük szerzői jognak. Az emberek által létrehozott találmányokat is védi egyfajta jog, az úgynevezett szabadalom. Ide tartoznak továbbá a cégnevekhez, illetve a megkülönböztető védjegyekhez vagy logókhoz fűződő jogok is. Ezt nevezik védjegyeknek.

• A bizalmi jog (üzleti jog) határozza meg a befektetési alapba helyezett pénzre vonatkozó szabályokat, mint például a nyugdíjalapok, amelyeket az emberek nyugdíjas éveikre gyűjtenek. Számos különböző jogtípust foglal magában, köztük a közigazgatási és a vagyonjogot.
• A kártérítési jog segít az embereknek kártérítési (visszafizetési) igényt érvényesíteni, ha valaki kárt okoz nekik vagy a tulajdonukat károsítja.
• A büntetőjogot a kormány arra használja, hogy megakadályozza, hogy az emberek megszegjék a törvényeket, és megbüntesse azokat, akik megszegik azokat.
• Az alkotmányjog a kormány fontos jogaival és a kormánynak az emberekkel való kapcsolatával foglalkozik. Elsősorban az alkotmány értelmezését foglalja magában, beleértve olyan dolgokat, mint a különböző hatalmi ágak hatáskörök szétválasztása.

• A bírósági végzés egy bíró hivatalos kihirdetése, amely meghatározza és engedélyezi bizonyos lépések végrehajtását egy vagy több fél számára.

• A közigazgatási jogot azok az átlagpolgárok alkalmazzák, akik a kormányok által hozott döntéseket akarják megtámadni. Olyan dolgokat is magában foglal, mint a rendeletek és a közigazgatási szervek működése.
• A nemzetközi jogot arra használják, hogy szabályokat állapítsanak meg arra vonatkozóan, hogy az országok hogyan cselekedhetnek olyan területeken, mint a kereskedelem, a környezetvédelem vagy a katonai akciók. A nemzetközi jogra példa a hadviselésről szóló genfi egyezmények és a Roerich-paktum.
• A szokások és hagyományok olyan gyakorlatok, amelyeket széles körben elfogadnak és elfogadnak egy társadalomban, és amelyek gyakran nem írásos formában jelennek meg. A szokások és a hagyományok bírósági úton érvényesíthetők, és néha a bíróságok által eldöntött ügyekben a jogi érvelés részének tekintik őket. Egyes társadalmakban és kultúrákban minden jog szokás és hagyomány, vagy volt, bár ez egyre ritkább, bár a világnak vannak olyan részei, ahol a szokások és hagyományok még mindig kötelezőek, vagy akár a jog uralkodó formája, például törzsi területeken vagy bukott államokban.

A polgári jog ma a világ legtöbb országában alkalmazott jogrendszer. A polgári jog az alkotmányokban vagy a kormány által elfogadott jogszabályokban található jogszabályokon alapul. A polgári jog másodlagos része a szokásjog részét képező jogi megközelítések. A polgári jogi kormányokban a bíráknak általában nincs nagy hatalmuk, a legtöbb törvényt és jogi precedenst a parlamenti képviselők hozzák létre.

A szokásjog a bírák által a múltbeli bírósági ügyekben hozott határozatokon alapul. Angliából származik, és szinte minden olyan ország részévé vált, amely egykor a Brit Birodalomhoz tartozott, kivéve Máltát, Skóciát, az amerikai Louisiana államot és a kanadai Quebec tartományt. Az Egyesült Államokban is ez az uralkodó jogforma, ahol sok törvényt, az úgynevezett statútumokat a Kongresszus írja, de sokkal több jogi szabály létezik a bíróságok döntéseiből. A common law a középkorban kezdődött, amikor János királyt bárói arra kényszerítették, hogy írja alá a Magna Carta nevű dokumentumot.

A polgári jog ma a világ legtöbb országában alkalmazott jogrendszer. A polgári jog az alkotmányokban vagy a kormány által elfogadott jogszabályokban található jogszabályokon alapul. A polgári jog másodlagos része a szokásjog részét képező jogi megközelítések. A polgári jogi kormányokban a bíráknak általában nincs nagy hatalmuk, a legtöbb törvényt és jogi precedenst a parlamenti képviselők hozzák létre.

A szokásjog a bírák által a múltbeli bírósági ügyekben hozott határozatokon alapul. Angliából származik, és szinte minden olyan ország részévé vált, amely egykor a Brit Birodalomhoz tartozott, kivéve Máltát, Skóciát, az amerikai Louisiana államot és a kanadai Quebec tartományt. Az Egyesült Államokban is ez az uralkodó jogforma, ahol sok törvényt, az úgynevezett statútumokat a Kongresszus írja, de sokkal több jogi szabály létezik a bíróságok döntéseiből. A common law a középkorban kezdődött, amikor János királyt bárói arra kényszerítették, hogy írja alá a Magna Carta nevű dokumentumot.

A vallási jog a vallási hiten vagy könyveken alapuló jog. Ilyen például a zsidó halakha, az iszlám saría és a keresztény kánonjog.

Az 1700-as évekig a saría volt a fő jogrendszer az egész muszlim világban. Egyes muszlim országokban, például Szaúd-Arábiában és Iránban a teljes jogrendszer még mindig a saría jogon alapul. Az iszlám jogot gyakran kritizálják, mert gyakran kemény büntetéseket szab ki a bűncselekményekre. Súlyos kritika az Európai Bíróság ítélete, miszerint "a saría összeegyeztethetetlen a demokrácia alapelveivel".

A török Refah párt saría-alapú, "valláson alapuló jogrendszerek sokasága" ellentétes az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel. A Bíróság úgy döntött, hogy a Refah terve "megszünteti az államnak az egyéni jogok és szabadságok garantálójaként betöltött szerepét", és "sérti az egyének közötti megkülönböztetésmentesség elvét a közszabadságok gyakorlása tekintetében, amely a demokrácia egyik alapelve".

A vallási jog a vallási hiten vagy könyveken alapuló jog. Ilyen például a zsidó halakha, az iszlám saría és a keresztény kánonjog.

Az 1700-as évekig a saría volt a fő jogrendszer az egész muszlim világban. Egyes muszlim országokban, például Szaúd-Arábiában és Iránban a teljes jogrendszer még mindig a saría jogon alapul. Az iszlám jogot gyakran kritizálják, mert gyakran kemény büntetéseket szab ki a bűncselekményekre. Súlyos kritika az Európai Bíróság ítélete, miszerint "a saría összeegyeztethetetlen a demokrácia alapelveivel".

A török Refah párt saría-alapú, "valláson alapuló jogrendszerek sokasága" ellentétes az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel. A Bíróság úgy döntött, hogy a Refah terve "megszünteti az államnak az egyéni jogok és szabadságok garantálójaként betöltött szerepét", és "sérti az egyének közötti megkülönböztetésmentesség elvét a közszabadságok gyakorlása tekintetében, amely a demokrácia egyik alapelve".

A jog története szorosan kapcsolódik az emberi civilizációk fejlődéséhez. Az ókori egyiptomi jog i. e. 3000-ben alakult ki. Hammurabi király Kr. e. 1760-ban az ősi babiloni törvényeket rendszerezte és kőbe vésette, hogy a közönség a piactéren láthassa. Ezek a törvények Hammurabi törvénykönyveként váltak ismertté.

Az Ószövetség Tórája egy régi joganyag. Kr. e. 1280 körül íródott. Olyan erkölcsi szabályokat tartalmaz, mint a Tízparancsolat, amely megmondja az embereknek, hogy milyen dolgokat nem szabad tenni. Néha az emberek megpróbálják megváltoztatni a törvényt. Például, ha a prostitúció illegális, megpróbálják legálissá tenni.

A jog története szorosan kapcsolódik az emberi civilizációk fejlődéséhez. Az ókori egyiptomi jog i. e. 3000-ben alakult ki. Hammurabi király Kr. e. 1760-ban az ősi babiloni törvényeket rendszerezte és kőbe vésette, hogy a közönség a piactéren láthassa. Ezek a törvények Hammurabi törvénykönyveként váltak ismertté.

Az Ószövetség Tórája egy régi joganyag. Kr. e. 1280 körül íródott. Olyan erkölcsi szabályokat tartalmaz, mint a Tízparancsolat, amely megmondja az embereknek, hogy milyen dolgokat nem szabad tenni. Néha az emberek megpróbálják megváltoztatni a törvényt. Például, ha a prostitúció illegális, megpróbálják legálissá tenni.

A demokráciákban az emberek általában politikusoknak nevezett személyeket választanak, akik a törvényhozásban képviselik őket. Példaként említhetjük a londoni parlamentet, a washingtoni kongresszust, a berlini Bundestagot, a moszkvai dumát és a párizsi nemzetgyűlést. A legtöbb törvényhozásnak két kamarája vagy háza van, egy "alsóház" és egy "felsőház". A jogszabályok elfogadásához a parlamenti képviselők többségének kell megszavaznia a törvényjavaslatot mindkét házban. A törvényhozás az a kormányzati ág, amely törvényeket ír, és szavaz arról, hogy azokat elfogadják-e.

A demokráciákban az emberek általában politikusoknak nevezett személyeket választanak, akik a törvényhozásban képviselik őket. Példaként említhetjük a londoni parlamentet, a washingtoni kongresszust, a berlini Bundestagot, a moszkvai dumát és a párizsi nemzetgyűlést. A legtöbb törvényhozásnak két kamarája vagy háza van, egy "alsóház" és egy "felsőház". A jogszabályok elfogadásához a parlamenti képviselők többségének kell megszavaznia a törvényjavaslatot mindkét házban. A törvényhozás az a kormányzati ág, amely törvényeket ír, és szavaz arról, hogy azokat elfogadják-e.

A bírói testület a bírák csoportja, akik megoldják az emberek vitáit, és eldöntik, hogy a bűncselekményekkel vádolt személyek bűnösek-e. Egyes jogrendszerekben a bíró nem állapítja meg a bűnösséget vagy az ártatlanságot, hanem az esküdtszéket irányítja, hogyan értelmezzék a tényeket jogi szempontból, de az esküdtszék az eléjük terjesztett bizonyítékok alapján megállapítja a tényeket, és megállapítja a vádlott bűnösségét vagy ártatlanságát. A legtöbb common law és polgári jogi rendszerű országban létezik fellebbviteli bíróságok rendszere, egészen egy legfelsőbb hatóságig, például a Legfelsőbb Bíróságig vagy a Legfelsőbb Bíróságig. A legfelsőbb bíróságok általában jogosultak az alkotmányellenes (az alkotmánnyal ellentétes) törvények eltörlésére.

A bírói testület a bírák csoportja, akik megoldják az emberek vitáit, és eldöntik, hogy a bűncselekményekkel vádolt személyek bűnösek-e. Egyes jogrendszerekben a bíró nem állapítja meg a bűnösséget vagy az ártatlanságot, hanem az esküdtszéket irányítja, hogyan értelmezzék a tényeket jogi szempontból, de az esküdtszék az eléjük terjesztett bizonyítékok alapján megállapítja a tényeket, és megállapítja a vádlott bűnösségét vagy ártatlanságát. A legtöbb common law és polgári jogi rendszerű országban létezik fellebbviteli bíróságok rendszere, egészen egy legfelsőbb hatóságig, például a Legfelsőbb Bíróságig vagy a Legfelsőbb Bíróságig. A legfelsőbb bíróságok általában jogosultak az alkotmányellenes (az alkotmánnyal ellentétes) törvények eltörlésére.

A végrehajtó hatalom a politikai hatalom kormányzati központja. A legtöbb demokratikus országban a végrehajtó hatalmat a törvényhozásban részt vevő személyek közül választják. A választott emberek e csoportját kabinetnek nevezik. Franciaországban, az Egyesült Államokban és Oroszországban a végrehajtó hatalomnak a törvényhozástól különálló elnöke van.

A végrehajtó hatalom új törvényeket javasol, és más országokkal köt üzleteket. A végrehajtó hatalom általában a hadsereget, a rendőrséget és a bürokráciát is ellenőrzi. A végrehajtó hatalom választja ki a minisztereket vagy államtitkárokat, akik olyan osztályokat irányítanak, mint az egészségügyi vagy az igazságügyi minisztérium.

Számos joghatóságban az államfő nem vesz részt a joghatóság napi szintű irányításában, és nagyrészt ceremoniális szerepet tölt be. Ez a helyzet a Nemzetközösség számos országában, ahol az államfő, általában a kormányzó szinte kizárólag a végrehajtó hatalom vezetőjének (pl. a miniszterelnök, a miniszterelnök vagy a miniszterelnök) "tanácsára" jár el. Ezekben a jogrendszerekben az államfő elsődleges jogi szerepe az, hogy a végrehajtó hatalommal szembeni kontrollt vagy ellensúlyt jelentsen, mivel az államfő ritkán gyakorolja a törvényhozás feloszlatására, a választások kiírására és a miniszterek elbocsátására vonatkozó jogkörét.

A végrehajtó hatalom a politikai hatalom kormányzati központja. A legtöbb demokratikus országban a végrehajtó hatalmat a törvényhozásban részt vevő személyek közül választják. A választott emberek e csoportját kabinetnek nevezik. Franciaországban, az Egyesült Államokban és Oroszországban a végrehajtó hatalomnak a törvényhozástól különálló elnöke van.

A végrehajtó hatalom új törvényeket javasol, és más országokkal köt üzleteket. A végrehajtó hatalom általában a hadsereget, a rendőrséget és a bürokráciát is ellenőrzi. A végrehajtó hatalom választja ki a minisztereket vagy államtitkárokat, akik olyan osztályokat irányítanak, mint az egészségügyi vagy az igazságügyi minisztérium.

Számos joghatóságban az államfő nem vesz részt a joghatóság napi szintű irányításában, és nagyrészt ceremoniális szerepet tölt be. Ez a helyzet a Nemzetközösség számos országában, ahol az államfő, általában a kormányzó szinte kizárólag a végrehajtó hatalom vezetőjének (pl. a miniszterelnök, a miniszterelnök vagy a miniszterelnök) "tanácsára" jár el. Ezekben a jogrendszerekben az államfő elsődleges jogi szerepe az, hogy a végrehajtó hatalommal szembeni kontrollt vagy ellensúlyt jelentsen, mivel az államfő ritkán gyakorolja a törvényhozás feloszlatására, a választások kiírására és a miniszterek elbocsátására vonatkozó jogkörét.

A rendőrség a büntetőjogi törvények betartását a törvénysértéssel gyanúsított személyek letartóztatásával biztosítja. A bürokraták azok a kormányzati dolgozók és kormányzati szervezetek, akik a kormány számára végeznek munkát. A bürokraták szabályrendszerben dolgoznak, és döntéseiket írásban hozzák meg.

Az ügyvédek olyan emberek, akik a törvényekről tanultak. Az ügyvédek tanácsot adnak az embereknek a törvényes jogaikról és kötelességeikről, és képviselik az embereket a bíróságon. Ahhoz, hogy valaki ügyvéd lehessen, el kell végeznie egy két- vagy hároméves egyetemi programot egy jogi egyetemen, és sikeres felvételi vizsgát kell tennie. Az ügyvédek ügyvédi irodákban, a kormánynak, vállalatoknak vagy önállóan dolgoznak.

A civil társadalom azok az emberek és csoportok, amelyek nem részei a kormánynak, és amelyek megpróbálják megvédeni az embereket az emberi jogok megsértésétől, valamint a szólásszabadságot és más egyéni jogokat. A civil társadalom részét képező szervezetek közé tartoznak a politikai pártok, vitaklubok, szakszervezetek, emberi jogi szervezetek, újságok és jótékonysági szervezetek.

"A vállalatok azon szervezetek közé tartoznak, amelyek a jogrendszert használják céljaik előmozdítására. A többiekhez hasonlóan olyan eszközöket használnak, mint a kampányadományok és a reklámok, hogy meggyőzzék az embereket arról, hogy nekik van igazuk. A vállalatok is részt vesznek a kereskedelemben, és olyan új dolgokat gyártanak, mint az autók, a párologtatók/e-cigaretták és a pilóta nélküli légi járművek (azaz a "drónok"), amelyekkel a régi törvények nem igazán tudnak mit kezdeni. A vállalatok egy sor szabályt és szabályozást is alkalmaznak annak biztosítására, hogy alkalmazottaik lojálisak maradjanak hozzájuk (általában jogi szerződésben szerepelnek), és hogy az e szabályokkal szembeni engedetlenséget civilizálatlannak tekintik, és ezért azonnali elbocsátásra adnak okot.

A rendőrség a büntetőjogi törvények betartását a törvénysértéssel gyanúsított személyek letartóztatásával biztosítja. A bürokraták azok a kormányzati dolgozók és kormányzati szervezetek, akik a kormány számára végeznek munkát. A bürokraták szabályrendszerben dolgoznak, és döntéseiket írásban hozzák meg.

Az ügyvédek olyan emberek, akik a törvényekről tanultak. Az ügyvédek tanácsot adnak az embereknek a törvényes jogaikról és kötelességeikről, és képviselik az embereket a bíróságon. Ahhoz, hogy valaki ügyvéd lehessen, el kell végeznie egy két- vagy hároméves egyetemi programot egy jogi egyetemen, és sikeres felvételi vizsgát kell tennie. Az ügyvédek ügyvédi irodákban, a kormánynak, vállalatoknak vagy önállóan dolgoznak.

A civil társadalom azok az emberek és csoportok, amelyek nem részei a kormánynak, és amelyek megpróbálják megvédeni az embereket az emberi jogok megsértésétől, valamint a szólásszabadságot és más egyéni jogokat. A civil társadalom részét képező szervezetek közé tartoznak a politikai pártok, vitaklubok, szakszervezetek, emberi jogi szervezetek, újságok és jótékonysági szervezetek.

"A vállalatok azon szervezetek közé tartoznak, amelyek a jogrendszert használják céljaik előmozdítására. A többiekhez hasonlóan olyan eszközöket használnak, mint a kampányadományok és a reklámok, hogy meggyőzzék az embereket arról, hogy nekik van igazuk. A vállalatok is részt vesznek a kereskedelemben, és olyan új dolgokat gyártanak, mint az autók, a párologtatók/e-cigaretták és a pilóta nélküli légi járművek (azaz a "drónok"), amelyekkel a régi törvények nem igazán tudnak mit kezdeni. A vállalatok egy sor szabályt és szabályozást is alkalmaznak annak biztosítására, hogy alkalmazottaik lojálisak maradjanak hozzájuk (általában jogi szerződésben szerepelnek), és hogy az e szabályokkal szembeni engedetlenséget civilizálatlannak tekintik, és ezért azonnali elbocsátásra adnak okot.

• Alkotmány
• Etika
• Jogok
• Parlament
• Fizikai törvény
• Politikai gazdaságtan

• Alkotmány
• Etika
• Jogok
• Parlament
• Fizikai törvény
• Politikai gazdaságtan