Mind
Az elme egy általános kifejezés arra, ahogyan egy személy gondolkodik, érvel, érzékel, akar és érez. A tudomány számára az, amit mások elmének neveznek, teljes egészében az agy működése okozza. Gilbert Ryle filozófus az elmét "szellemnek a gépezetben" nevezte. Szerinte az az elképzelés, hogy az agytól elkülönül, téves "hivatalos doktrína". Egyesek azonban úgy gondolják, hogy az elme elkülönül a testtől, és léleknek nevezik (lásd dualizmus).
Sokan vitatkoznak arról, hogy mi alkotja az elmét. Egyesek azt mondják, hogy csak az értelem és az emlékezet tartozik az elméhez, mert ezek tudatosak. E nézet szerint az érzelmek, mint a szeretet, a gyűlölet, a félelem és az öröm nem tartoznak az elméhez. Néhányan, akik ezt a nézetet vallják, azt mondják, hogy az érzelmek a szív részét képezik. Mások azt állítják, hogy racionális és érzelmi állapotaink nem választhatók el egymástól, és mindannyian részei annak, amit elmének nevezünk.
Az emberek gyakran használják az elmét a gondolattal azonos értelemben: ahogyan "a fejünkben" beszélgetünk magunkkal. Innen származnak a "meggondoljuk magunkat", "meggondoljuk magunkat" és a "kétszínű" mondások. Az elme egyik fontos tulajdonsága ebben az értelemben az, hogy magánügy. Senki más nem "ismerheti meg a gondolatainkat".
A szó története
Az óangol gemynd eredeti jelentése emlékezet volt. Ez magyarázza a call to mind, come to mind, keep in mind, to have mind of és így tovább. Az óangolban más szavak is kifejezték azt, amit ma "elmének" nevezünk, mint például a hyge, ami "elme, szellem". Az elme szó a 14. és 15. század folyamán fokozatosan az összes tudatos gondolatot jelentette.
Az elme tanulmányozása
Az elme aspektusai
A gondolkodás az, amikor magunkba szívjuk a körülöttünk zajló eseményeket, hogy aztán terveink és vágyaink szerint hatékonyan tudjunk vele foglalkozni. A gondolkodás az információk felhasználása, például fogalmak alkotása, problémamegoldás, érvelés és döntések meghozatala.
A memória az, amikor információt tárolunk az elménkben, és később vissza tudjuk idézni.
A képzelet az a képesség, hogy az elmében világokat találjunk ki, akár teljesek, akár nem. Az elme ezeket a közös világban szerzett tapasztalatokra támaszkodva alkotja meg.
A tudatosság azt jelenti, hogy tudjuk, hogy létezünk és a világ létezik, és hogy képesek vagyunk megérteni, mi történik körülöttünk.
Mentális egészség
A testhez hasonlóan az elme is lehet egészséges. Ennek mértékét mentális egészségnek nevezzük. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint nem lehet minden embernél egyféleképpen mérni a mentális egészséget, mert a környezetünkben sok olyan dolog van, ami miatt az egyes embereknél eltérő lehet, hogy mi számít mentálisan egészségesnek. Általánosságban a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a "mentális egészség" és a "mentális betegség" nem ellentétes fogalmak. Más szóval az, hogy nincs mentális betegségünk, nem jelenti azt, hogy mentálisan egészségesek vagyunk.
A mentális egészség tanulmányozásának egyik módja az, hogy megvizsgáljuk, mennyire jól él egy személy. A mentális egészség jelei közé tartozik, hogy képesnek és boldognak érzi magát, képes kezelni a stressz normális szintjét, barátokat szerez és megtart, önálló életet él, és képes kilábalni a nehéz helyzetekből.
Filozófia
Az elmefilozófia a filozófia azon ága, amely az elme természetét és a testtel való kapcsolatát vizsgálja. A fő probléma az, hogy az elme hogyan kapcsolódik a testhez, de vannak olyan kérdések is az elme természetéről, amelyek nem a fizikai testtel való kapcsolatáról szólnak.
A dualizmus és a monizmus az a két fő mód, ahogyan az emberek megpróbálják megoldani a test és elme problémáját. A dualizmus az, amikor az emberek úgy gondolják, hogy az elme és a test valamilyen módon elkülönül egymástól. Platónhoz, Arisztotelészhez, valamint a hindu filozófia szamkhya és jóga iskoláihoz vezethető vissza, de legpontosabban René Descartes fogalmazta meg a 17. században.
A monizmus az a meggyőződés, hogy az elme és a test nem fiziológiailag és ontológiailag különböző entitások. Ez a nézet a nyugati filozófiában először Parmenidésznél jelent meg az i. e. 5. században, később pedig a 17. századi racionalista Baruch Spinoza vallotta. Spinoza szerint az elme és a test egy nagyobb létező két része.
Az idealisták úgy gondolják, hogy az elme minden, ami létezik, és hogy a külvilágot valójában az elme alkotja. A fizikalisták úgy gondolják, hogy minden kifejezhető azzal, ami fizikai. A semleges monisták úgy vélik, hogy minden lehet mentális vagy fizikai, attól függően, hogy hogyan látjuk. Például egy piros folt a falon fizikai, mert a fizikai faltól függően egy tényleges dolog, de mentális, mert az agyunk reagál a színre. A 20. és 21. században a leggyakoribb monizmusok mind a fizikalizmus különböző fajtái voltak, beleértve a behaviorizmust is.
Pszichológia
A pszichológia a gondolkodásunk, érzéseink és cselekedeteink tanulmányozása. Olyan folyamatok tudományos vizsgálatát foglalja magában, mint az érzékelés, a megismerés, az érzések, a személyiség, valamint a körülöttünk lévő dolgok, amelyek befolyásolhatják gondolkodásunkat. A pszichológusok e tanulmányok alapján próbálnak szabályokat alkotni arra vonatkozóan, hogy miért cselekszünk úgy, ahogyan cselekszünk. A pszichológiához tartozik az is, hogy ezt a tudást felhasználja a mindennapi élet problémáinak megoldására és a mentális egészségügyi problémák kezelésére.
Szociálpszichológia és csoportviselkedés
A szociálpszichológia annak tanulmányozása, hogyan gondolkodunk, érzünk és cselekszünk más emberek csoportjaiban. A szociálpszichológiát tanulmányozó emberek többsége pszichológus vagy szociológus.
Az elme szeme
Az Elme szeme kifejezés arra a képességre utal, hogy az elmével látjuk a dolgokat.
Kapcsolódó oldalak
- Trance
- Megismerés
Kérdések és válaszok
K: Mi az elme?
V: Az elme egy általános kifejezés arra, ahogyan egy személy gondolkodik, érvel, érzékel, akar, elképzelései vannak és érez.
K: Mit mond a tudomány az elméről?
V: A tudomány úgy véli, hogy amit mások elmének neveznek, azt teljes egészében az agy működése okozza.
K: Mit mondott Gilbert Ryle az elméről?
V: Gilbert Ryle az elmét "szellemnek a gépezetben" nevezte. Azt mondta, hogy az az elképzelés, miszerint az agytól elkülönül, téves "hivatalos doktrína".
K: Mit hisznek egyesek az elméről és a testről?
V: Egyesek úgy vélik, hogy az elme különálló a testtől, és léleknek nevezik (lásd dualizmus).
K: Egyesek szerint mi alkotja az elmét?
V: Egyesek azt állítják, hogy racionális és érzelmi állapotaink nem választhatók el egymástól, és mindannyian részei annak, amit elmének nevezünk.
K: Az elme magánügy?
V: Igen, az elme egyik fontos tulajdonsága, hogy magánügy. Senki más nem "ismerheti az elménket".
K: Mit jelent az elme abban az értelemben, hogy "a fejünkben" beszélgetünk magunkkal?
V: Az emberek gyakran használják az elmét ugyanazt jelenteni, mint a gondolatot: azt, ahogyan "a fejünkben" beszélgetünk magunkkal. Innen származnak a "meggondoljuk magunkat", "meggondoljuk magunkat" és a "két lélekkel" mondások.
