Biológiai besorolás
A biológiai osztályozás a biológusok csoportosítása.
Az osztályozás Arisztotelész munkásságában gyökerezik, aki egy többrendszerű rendszert talált ki. Nagy hatással volt rá Carolus Linnaeus, aki népszerűsítette a binomiális nómenklatúra gondolatát, amely két részből álló, a nemzetséget és a fajt jelölő nevet használ. Az emberi faj neve Homo sapiens. A fajok nevét gyakran dőlt betűvel írják, bár ez nem kötelező (ez vonatkozik a nemzetségek nevére is, stb., stb.).
A biológiai osztályozást taxonómiának is nevezik. Ez egy tudomány, és a legtöbb tudományhoz hasonlóan az idők során fejlődött. Különböző korokban különböző elveket fogadtak el, és nem ritka, hogy a különböző tudósok különböző módszereket alkalmaznak. A 20. század eleje óta a csoportosításoknak a közös leszármazás darwini elvének kell megfelelniük. Napjainkban a molekuláris evolúciós vizsgálatok népszerűek, amelyek a DNS-szekvenciák elemzését használják adatokként. Ezt gyakran "filogenetikának" nevezik, ami a kladizmus egyik ága vagy formája. Ez a megközelítés egy evolúciós életfát (biológia) hoz létre, és karakterek (tulajdonságok) segítségével dönt a rendszertani ágakról.
Néha az azonos csoportba (taxonba) sorolt szervezetek hasonlóak; ez a hasonlóság nem feltétlenül véletlen egybeesés. Lehet, hogy egy közös őstől való közös leszármazás eredménye.
A fontos rangok hierarchiája
Homológia
A homológ tulajdonságok a közös ősök által okozott hasonlóságok. Ezek különböznek az analóg tulajdonságoktól. Például a madarak és a denevérek egyaránt rendelkeznek a repülés képességével, de ez nem használható fel a közös besorolásukra, mivel nem egy közös őstől örökölték.
A köztük lévő összes egyéb különbség ellenére az a tény, hogy a denevérek és a bálnák egyaránt tejjel táplálják kicsinyeiket, az egyik olyan jellemző, amely alapján mindkettőjüket az emlősök közé sorolják, mivel ezt egy közös őstől örökölték.
Amikor az élőlények elnevezésének jelenlegi rendszerét kidolgozták, a latin volt a legszélesebb körben használt nyelv a világon. Ezért az ilyen nevek még mindig latinul vannak. Az új taxonok latin nyelvű hivatalos leírásai és diagnózisai is latinul íródtak és íródnak. A zoológusok az állatok leírásához bármilyen nyelvet megengednek. 2012. január 1-jétől az algák, gombák és növények új taxonjait angolul vagy latinul is le lehet írni.
A nevek megszüntetése
A nemzetségszint feletti taxonoknak gyakran a "típusnemzetség" alapján adnak nevet, egy standard utótaggal. Az e nevek kialakításakor használt utótagok a királyságtól, és néha a törzstől és osztálytól függnek, amint azt az alábbi táblázat tartalmazza.
Rangsor | Alga | |||
Osztály/törzs | -phyta | -mycota | ||
Alosztály/alcsoport | -phytina | -mycotina | ||
Osztály | -opsida | -phyceae | -mycetes | |
Alosztály | -idae [sic] | -phycidae | -mycetidae | |
Szuperrend | -anae | |||
Megrendelés | -ales | |||
Alrend | -ineae | |||
Infraorder | -aria | |||
Szupercsalád | -acea | -oidea | ||
Család | -aceae | -idae [sic] | ||
Alcsalád | -oideae | -inae | ||
Törzs/család | -eae | -ini | ||
Altörzs | -inae | -ina |
Kapcsolódó oldalak
- Binomiális nómenklatúra
- Taxonómia
- Rendszertan
- Kladisztika
- Molekuláris evolúció
- Molekuláris óra
- Filogenetika
- Hulladékkosár taxon
- Evolúciós fokozat
Kérdések és válaszok
K: Mi a biológiai osztályozás?
V: A biológiai osztályozás az a mód, ahogyan a biológusok csoportosítják a szervezeteket. Taxonómiának is nevezik, és különböző elvek alkalmazásával a fajokat közös jellemzőik alapján csoportba sorolják.
K: Ki találta ki a többrendű osztályozási rendszert?
V: A többrendű osztályozási rendszert Arisztotelész találta ki.
K: Ki népszerűsítette a binomiális nómenklatúra ötletét?
V: A binomiális nómenklatúra ötletét Carolus Linnaeus népszerűsítette, aki a nemzetség és a faj megjelölésére két részből álló nevet használt.
K: Hogyan nyomtatják általában a fajok nevét?
V: A fajneveket általában dőlt betűvel nyomtatják, bár ez nem kötelező (ez vonatkozik a nemzetségek stb. stb. nevére is).
K: Milyen típusú vizsgálatok népszerűek manapság a molekuláris evolúcióban?
V: Napjainkban népszerűek a molekuláris evolúciós vizsgálatok, amelyek a DNS-szekvenciaelemzést használják adatként. Ez a megközelítés gyakran létrehoz egy evolúciós életfát (biológia), és karakterek (tulajdonságok) segítségével dönt a rendszertan ágairól.
K: Miért lehetnek hasonlóak az azonos csoportba sorolt szervezetek?
V: Az azonos csoportba helyezett szervezetek nem a véletlen, hanem a közös őstől való közös leszármazás miatt lehetnek hasonlóak.