Fosszília
A kövület egy ősi élőlény maradványa vagy nyoma.
Az állatok, növények vagy őslények fosszíliái üledékes kőzetekben fordulnak elő.
Egy tipikus fosszíliában a test formája megmaradt, de a testet alkotó eredeti molekulák helyébe valamilyen szervetlen anyag, például kalcium-karbonát (CaCO3) vagy szilícium-dioxid (SiO2) lépett. A fosszília olyan, mintha kőzetből készült volna, és olyan is, mintha kőzetből készült volna. Ásványosodott vagy megkövesedett (szó szerint kőzetté vált).
A kövület lehet egy régmúlt korszak megkövesedett iszapjában megmaradt élőlény lenyomata vagy lenyomata is.
Egyes élőlények jól megkövesednek, mások nem. A leggyakoribb fosszíliák a kemény anyagokat termelő szervezetek által hátrahagyott fosszíliák. Ilyen például a puhatestűek (például a kagylók és csigák) és a ma már ritka brachiopodák (más néven lámpaburok) kemény, mészkőből álló héja. Ezek a tengerben élő kagylók számos fosszilis (azaz kövületet tartalmazó) mészkőréteget hoztak létre a földben.
A lágy testű szervezetek különleges körülmények között megkövesedhetnek: az ediakaráni biota jó példa erre.
A nagyközönség számára a legismertebb fosszíliák az óriási, őskori dinoszauruszokéi. Ezeknek a hatalmas, ősi hüllőknek a megkövesedett csontjai és megkövesedett nyomai számos természettudományi és földtudományi múzeumban láthatók.
A kövületek geológusok és biológusok által végzett tanulmányozását paleontológiának nevezik. Ha a vizsgálat az élőlényeket ökológiai összefüggéseikbe helyezi, akkor paleobiológiának nevezik.
Három kis ammonitesz kövület, egyenként kb. 1,5 cm átmérőjűek.
Egy trilobita fosszíliája, amely körülbelül 444 millió évvel ezelőtt élt.
Alsó proterozoikumi sztromatolitok Bolíviából, Dél-Amerikából. Ezeket cianobaktériumok hozták létre. Csiszolt függőleges szelet a kőzetben
Egy szúnyog és egy légy borostyánba zárva
Fosszilis sáska a legkorábbi felső kréta korból, ~95 millió évvel ezelőtt, Santana Formáció, Brazília
Különlegesen védett helyek
Vannak olyan lelőhelyek, ahol figyelemre méltó részletességgel vagy nagy számban találtak fosszíliákat. A paleontológusok ezeket a lelőhelyeket németül Lagerstättennek nevezik. A Los Angeles-i La Brea kátránygödrök ilyen hely. A bajorországi Solnhofen mészkőbányái is ilyenek.
A kövületek típusai
A mikroszkopikus vagy nagyon apró fosszíliákat "mikrokövületeknek" nevezik, míg a nagyobb, makroszkopikus fosszíliákat - például a kagylók és emlősök fosszíliáit - "makrokövületeknek". Az olyan természetes kövületeket, amelyek úgy néznek ki, mint a megkövesedett szervezetek, de egyáltalán nem kövületek, "pszeudofossziliáknak" nevezzük.
Bár a legtöbb fosszília az élőlények kemény részeiből keletkezik, az őskori életnek vannak közvetett jelei is. Az olyan példák, mint egy féreg nyoma vagy egy állat lábnyoma meglehetősen gyakoriak. Ezeket nevezzük nyomkövületeknek. A megkövesedett ürüléket, ürüléket vagy trágyát koprolitnak nevezzük. Az őskori élőlények kémiai nyomait kemofosszilisnak nevezik. Az őskori emberek által készített tárgyakat leletnek nevezzük.
Még ha a puha testű állatok maradványai el is tűntek, maradhatnak lenyomatok, penészgombák vagy szénnyomok, amelyek tartósan megmaradnak. Így különleges esetekben még a kis, puha gerinctelen állatokról is vannak kövületünk.
Néha a fosszília szárazság (kiszáradás), fagyás vagy fenyőgyanta következtében keletkezik. A mumifikálódott állatok, a jéggel borított gyapjas mamutok és a rovarokkal teli borostyán példák az ilyen fosszíliákra.
Az élő kövületek azonban egyáltalán nem kövületek. Ehelyett olyan mai organizmusok, amelyek nagyon hasonlítanak sok millió évvel ezelőtti őseikre. A ginkgo fa, a coelacanth és a patkósrák jó példák erre.
A kövületek korai feljegyzései
A tudomány előtti népek közül sokan felfigyeltek a kövületekre, de nem mindenki gondolta, hogy azok élőlények maradványai. Talán az ókori görög filozófus, Xenophanész (i. e. 570-470 körül) hagyott először feljegyzést gondolatáról. p387 Az ő elképzeléseiről későbbi írók is beszámoltak:
"Kagylók [találhatók] a föld közepén és a hegyeken. A szirakúzai kőfejtőkben hal és hínár lenyomatát találták; Pároszon egy kő mélyén egy babérlevél lenyomatát, Máltán pedig tengeri állatok lapított alakját [találták]. Ezek, mondja, akkor keletkeztek, amikor régen mindent iszap borított, és a lenyomat az iszapban kiszáradt". Guthrie p387
Ezeket az eszméket a 17. században fedezték fel újra Európában. Nicolas Steno Hollandiában és Robert Hooke a londoni Királyi Társaságban egyaránt írt és tartott előadásokat a kövületekről. A 18. században megkezdődött a fosszíliagyűjtés, és a geológiával kapcsolatos komoly gondolkodás is fejlődésnek indult. A 19. században a geológia modern tudománnyá vált, és a kövületek szerepet játszottak az evolúció elméletében.
Kapcsolódó oldalak
- Kihalás
- Evolúció
- Paleontológia
- Földtörténet
- Kihalási események listája
- Lagerstätten
Kérdések és válaszok
K: Mi az a fosszilis anyag?
V: A kövület egy ősi élőlény maradványa vagy nyoma, amely ásványosodott vagy megkövesedett (szó szerint kőzetté vált). Lehetnek csontok, kagylók, exoskeletonok, állatok vagy mikrobák kőbe vésett lenyomatai, borostyánban megőrződött tárgyak, haj, megkövesedett fa, olaj, szén és DNS-maradványok.
K: Hogyan keletkeznek a kövületek?
V: A kövületek akkor keletkeznek, amikor egy ősi élőlény testformája megmarad, de a testet alkotó eredeti molekulák helyébe valamilyen szervetlen anyag, például kalcium-karbonát (CaCO3) vagy szilícium-dioxid (SiO2) lépett.
K: Milyen típusú organizmusok fordulnak elő leggyakrabban fosszíliaként?
V: A leggyakoribb fosszíliák azok, amelyeket olyan szervezetek hagytak hátra, amelyek kemény anyagokat termelnek, mint például a puhatestűek (kagylók és csigák) és a brachiopodák (lámpáshéjak).
K: Van-e példa arra, hogy lágy testű organizmusokat találtak kövületként?
V: Igen. A lágy testű szervezetek különleges körülmények között - például az ediakaráni biota - megkövesedhetnek.
K: Mit tanulmányoznak az emberek, amikor kövületeket vizsgálnak?
V: A kövületeket tanulmányozó embereket paleontológusoknak nevezik. Ha az élőlényeket ökológiai kontextusukba helyezik, azt paleobiológiának nevezik.
K: Vannak híres példái a fosszíliáknak?
V: Igen. A nagyközönség számára a legismertebb fosszíliák az óriási őskori dinoszauruszok fosszíliái - megkövesedett csontjaik és nyomaik a világ számos múzeumában láthatók.
