Középső kőkorszak

Jellegzetes jellemzők

Az eszköz típusa a diagnosztikai tényező. A mezolitikumban a kis csorba kőeszközökkel készült eszközök voltak jellemzőek. A neolitikumban ezt a módot többnyire elhagyták a csiszolt, nem csorba kőeszközök javára.

A mezolitikus kultúra a következőkben különböztethető meg a paleolitikus kultúrától:

1. a szerszámkészlet változatosabb, mint a paleolitikumban használt eszközök.
2. a hangsúly a korábban használt nagyobb eszközök helyett a kis, sőt, apró eszközökön van. Ezeket az apró szerszámokat mikrolitoknak nevezik. A mezolitikumban a fából készült szerszámnyelek használata is elterjedt.
3. a csákányt használták, egy ácsszerszámot, amelynek fából készült nyele derékszögben áll a pengével.
4. megkezdődött az állatok háziasítása. A háziasítás talán legkorábbi egyértelmű kulturális bizonyítéka az első kutya, amelyet 12 000 évvel ezelőtt Palesztinában, az emberrel együtt eltemetve találtak.

A termékeny félhold

A termékeny félhold volt a világ első olyan része, amely kilépett a paleolitikumból.

Egyes területeken, például a Közel-Keleten, a pleisztocén végére már megkezdődött a földművelés, és ott a mezolitikum rövid. Azokon a területeken, ahol a jégkorszak hatása korlátozott, néha az "epipaleolitikum" kifejezést részesítik előnyben.

Azokban a régiókban, ahol az utolsó jégkorszak végével nagyobb környezeti hatásokat tapasztaltak, a mezolitikum kora sokkal nyilvánvalóbb. Ez évezredekig tartott. Észak-Európában a társadalmak jól tudtak élni a mocsarak gazdag élelmiszerkészleteiből. Ezek a körülmények jellegzetes emberi viselkedési formákat eredményeztek, amelyeket jellegzetes leletek őriznek. Ezek a körülmények késleltették a neolitikum eljövetelét Észak-Európában egészen Kr. e. 4000-ig (6000 évvel a jelenkor előtt).

Mezolitikus emberek Európában

Genetikai kutatásokat végeztek egy 7000 éves északnyugat-spanyolországi férfi csontvázán. Kiderült, hogy kék szeme és sötét bőre volt. Az elemzés kimutatta, hogy több bőrpigmentációs génben is rendelkezett ősi alléllal. Ez azt jelenti, hogy sötét haja és barna bőre volt.

A kutatók meglepődtek, mert azt hitték, hogy az európai népességekben elég gyorsan fejlődött ki a világos bőr. Az alacsonyabb földrajzi szélességeken a sötét bőr véd a napfény UV-sugarai ellen. Az északi szélességi fokokon ez nem jelent akkora problémát, de a D-vitamin-ellátás gondot jelent. A D-vitamin a napfény bőrre gyakorolt hatására szintetizálódik. Ezért Európa nagy részén előnyös, ha az embernek világos a bőre.

A korábbi kutatások 185 különböző populációból származó 2196 minta felhasználásával készültek. Ez azt mutatta, hogy legalább három ősi csoport járult hozzá a mai európaiakhoz.

Thèviec temetése - Toulouse-i Múzeum