Napfény
A napfény a Napból származó fény és energia. Amikor ez az energia eléri a földfelszínt, azt nevezzük besugárzásnak. Amit mi napfényként tapasztalunk, az valójában napsugárzás. Ez a Napból elektromágneses hullámok formájában érkező sugárzás és hő.
A légkör befolyásolja a beérkező napsugárzás mennyiségét. Amikor a napsugárzás áthalad a légkörön, egy részét (16%-át) elnyeli a légkör. Egy része szétszóródik az űrbe (6%). Egy részét a felhők visszaverik (28%). Körülbelül 47%-a éri el a Föld felszínét.
Napfény nélkül nem lenne élet a Földön. A növényeknek a fotoszintézis folyamatához napfényre van szükségük. A fotoszintézis során a növények a napfény, a víz és a szén-dioxid energiáját felhasználva glükózt (cukrot) állítanak elő. A glükózt később a növény energiaként használhatja fel, vagy az állatok megeszik a növényt és a benne lévő glükózt. A növényeknek napfényre van szükségük ahhoz, hogy zöldek legyenek. Elegendő napfény nélkül, de elegendő vízzel a növény nagyon gyorsan nagyon magasra nő, de sárgának és kiszáradtnak tűnik, bár ha megérintjük, a levelek nagyon nedvesek.
A napsugárzás egyszerre lehet jó és rossz az ember egészségére. A napfényben az emberi szervezet a napfény ultraibolya részét használja fel a saját D-vitamin előállítására. Napvédő nélkül a túl sok ultraibolya fény leégést és bőrrákot okozhat. A nap szöge a Földön az évszakok, valamint a nappal és az éjszaka hossza között is különbséget tesz. A magas szögben a trópusokon meleg van, az alacsony szögben pedig hideg a sarkvidék.
A Nap és sugárzásának képe.
A napfény intenzitása a Naprendszer bolygóin
A Naprendszer különböző égitestjei különböző intenzitású napfényt kapnak. Az alábbi táblázat a Naprendszer egyes bolygói által kapott fénymennyiséget hasonlítja össze:
| Perihélium - Aphélium |
|
| |
| 0.3075 – 0.4667 | 14,446 – 6,272 | 94.6 | |
| 0.7184 – 0.7282 | 2,647 – 2,576 | 2.2 | |
| 0.9833 – 1.017 | 1,413 – 1,321 | 4.7 | |
| 1.382 – 1.666 | 715 – 492 | 21.1 | |
| 4.950 – 5.458 | 55.8 – 45.9 | 6.0 | |
| 9.048 – 10.12 | 16.7 – 13.4 | 5.0 | |
| 18.38 – 20.08 | 4.04 – 3.39 | 2.8 | |
| 29.77 – 30.44 | 1.54 – 1.47 | 0.6 |
Napfény az arizonai Antelope-kanyonban.
A napenergia felhasználása
A napenergiát az emberek a világ minden táján sokféleképpen használják, mind a hagyományos módon fűtésre, főzésre vagy szárításra, mind pedig elektromos áram előállítására ott, ahol más energiaforrások nincsenek, például a Föld távoli helyein vagy az űrben. Néha olcsóbb a napfényből áramot előállítani, mint szénből vagy olajból.
Kérdések és válaszok
K: Hogy hívják a Napból származó energiát?
V: A Napból származó energiát szigetelésnek nevezik.
K: Mennyi napsugárzás éri el a Föld felszínét?
V: A napsugárzás körülbelül 47%-a éri el a Föld felszínét.
K: Mihez van szüksége a növényeknek napfényre?
V: A növényeknek a fotoszintézishez van szükségük napfényre, amely egy olyan folyamat, amelyben a napfény, a víz és a szén-dioxid energiáját felhasználva glükózt (cukrot) állítanak elő.
K: Mi történik, ha egy növény nem kap elég napfényt, de van elég víz?
V: Ha egy növény nem kap elég napfényt, de van elég vize, akkor nagyon gyorsan nagyon magasra nő, de sárgának és kiszáradtnak tűnik, bár ha megérintjük, a levelek nagyon nedvesek.
K: Hogyan lehet a napsugárzás jótékony hatással az ember egészségére?
V: A napsugárzás azért lehet jótékony hatással az ember egészségére, mert a fényben a szervezetünk a napfény ultraibolya részét használja fel a saját D-vitamin előállítására.
K: Hogyan lehet káros számunkra a túl sok ultraibolya fény?
V: A túl sok ultraibolya fény leégést és bőrrákot okozhat, ha nem használunk naptejet.
K: Hogyan befolyásolja a nap szöge az évszakokat a Földön, valamint a nap hosszát?
V: A nap szöge befolyásolja az évszakokat a Földön, valamint a nappal és az éjszaka hosszát. A nagy napszög a trópusokat forróvá, a kis napszög pedig a sarkvidéket hideggé teszi.
