Háború
A háború olyan helyzet vagy időszak, amikor országok vagy népcsoportok között harcok folynak. A háború általában fegyverek, katonai szervezet és katonák használatával jár. A háború olyan helyzet, amelyben egy nemzet erő alkalmazásával érvényesíti jogait. Nem minden fegyveres konfliktus háború. Az egyének közötti, bandák, drogkartellek stb. közötti harc nem tekinthető háborúnak. A legtöbb háborút azonban fegyveres konfliktusnak nevezik. A nemzetközi humanitárius jog egy olyan szabályrendszer, amely megpróbálja korlátozni a háborúk hatásait. A nemzetközi humanitárius jog kétféle háborút ismer. Ezek a következők:
- "Nemzetközi fegyveres konfliktusok" két vagy több állam között.
- "Nem nemzetközi fegyveres konfliktus": egy kormány és egy olyan csoport között, amely nem kormány, vagy két ilyen csoport között zajlik.
Karlvon Clausewitz a háborúról című klasszikus könyvében azt írta, hogy "a háború a politika puszta folytatása más eszközökkel". Clausewitz a háborút politikai eszköznek tekintette. A katonai filozófiáról szóló könyve máig a háború történetének és stratégiájának legnagyobb hatású műve. A háború korábbi szaktekintélye Sun Tzu volt. A háború művészete című könyvében Sun Tzu a háborút szükséges rossznak tekintette. Ez olyasvalami, amit az emberek csinálnak.
Háborúk a természeti erőforrások feletti ellenőrzésért, vallási vagy kulturális okokból, valamint a politikai hatalmi egyensúlyért folytak. Vívtak bizonyos törvények legitimitásáért (helyességéért). Vívták őket a földdel vagy pénzzel kapcsolatos viták rendezéséért, és sok más kérdésben. A háborúk mögött álló okok gyakran nagyon összetettek. Bár egy háború szinte bármilyen okból kitörhet, általában több ok is áll mögötte. A háború is szörnyű véletlen, hogy keresztül kell menni rajta
Pier Gerlofs Donia és Wijerd Jelckama festménye, amint népének szabadságáért küzd
A háború és a nemzetek kezdete
A legkorábbi időktől fogva az egyes államok vagy politikai csoportok háborúval igyekeztek szuverenitást szerezni a régiók felett. A történelem egyik legkorábbi civilizációjában, Mezopotámiában szinte állandóan háborúban álltak. Az ókori Egyiptom a korai dinasztikus korszakban háborúval jött létre, amikor Alsó- és Felső-Egyiptomot egy országgá egyesítették, i. e. 3100 körül. Az ókori Kínában uralkodó Zhou-dinasztia 1046-ban háború révén került hatalomra. Scipio Africanus (i. e. 236-183) legyőzte Karthágót, ami az ókori Rómát az ismert világ meghódításához vezette. II. makedón Fülöp (i. e. 382-336) egyesítette a városállamok egy csoportját, és így alakult ki az ókori Görögország.
A háború fajtái
Néha az emberek nem látják a különbséget az országok vagy népek közötti harcok és a hadiállapot hivatalos kihirdetése között. Azok, akik látják ezt a különbséget, általában csak azokra a harcokra használják a "háború" szót, ahol az országok kormányai hivatalosan hadat üzentek egymásnak. A kisebb fegyveres konfliktusokat gyakran nevezik zavargásoknak, lázadásoknak, puccsoknak stb.
Egy ország különböző okokból küldhet erőket egy másik országba. Néha azért, hogy segítsen fenntartani a rendet, vagy hogy megakadályozza ártatlanok meggyilkolását vagy más, az emberiség elleni bűncselekményeket. Lehet, hogy egy baráti kormányt kell megvédeni egy felkeléstől. Ilyenkor háború helyett rendőri akciónak vagy humanitárius beavatkozásnak nevezhetjük. Egyesek szerint ez akkor is háború.
Egy másik fajta háború 1947-től 1991-ig létezett, amelyet hidegháborúnak neveztek. Ez akkor kezdődött, amikor megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Mindkét ország rendelkezett atomfegyverekkel, és mindkettő készen állt arra, hogy a másik ellen használja őket. De tényleges háború nem volt a kettő között. A Szovjetunió 1991-es bukásával ért véget. A hidegháborút megfékezésnek is nevezték, amikor az Egyesült Államok megpróbálta megakadályozni a kommunizmus terjedését más országokban. A hidegháború alatt a nagyhatalmak nem maguk harcoltak, hanem gyakran támogattak harmadik feleket az úgynevezett proxy-háborúban. A vietnami háborút gyakran hozzák fel példaként a proxy-háborúra. A proxy-háborúk azonban már jóval a hidegháború előtt is folytak és folynak.
Az egyazon országon belüli népek és csoportok közötti háborút polgárháborúnak nevezzük. Általánosan elfogadott, hogy két dolog teszi a háborút polgárháborúvá. Ugyanazon ország vagy állam csoportjai között a politikai irányításért folytatott harcnak kell lennie, vagy a kormány politikájának jelentős megváltoztatását kell kikényszerítenie. A második kritérium, hogy több mint 1000 embernek kell meghalnia, és mindkét oldalról legalább 100-nak kell meghalnia. Az amerikai polgárháború példa a polgárháborúra. Bár a számadatok csupán becslések, az összes áldozatot körülbelül 750 000-re becsülik.
A háború törvényei
Csak az elmúlt körülbelül 150 évben állapodtak meg az államok a háborúk korlátozására vonatkozó nemzetközi törvényekben. Ez elsősorban humanitárius okokból történt. A genfi és a hágaiegyezmények két példa a háborúkra vonatkozó törvényeket létrehozó megállapodásokra. Ezeket együttesen általában nemzetközi humanitárius jognak (IHL) nevezik. Mivel ezek megállapított törvények, a fegyveres konfliktusokban részt vevőket a nemzetközi humanitárius jog betartására korlátozzák. Emellett egy országnak nemcsak tiszteletben kell tartania a törvényt, hanem arról is gondoskodnia kell, hogy más országok is tiszteletben tartsák azt. Nem hunyhatnak szemet (vagyis nem tehetnek úgy, mintha semmit sem látnának) azon országok felett, amelyek nem tartják be a nemzetközi humanitárius jogot. Az első ilyen egyezmény az 1864-es genfi egyezmény volt. Ez 100 ország aláírásával vált nemzetközi joggá.
Statisztikai elemzés
A háborúk statisztikai elemzését Lewis Fry Richardson kezdte el az első világháborút követően. A háborúk újabb adatbázisát a Correlates of War Project és Peter Brecke állította össze.
Kapcsolódó oldalak
- Béke, a szó, amelynek ellentétes jelentése - ahol béke van, ott nincs háború.
- Háborúk listája
- A csaták listája
Kérdések és válaszok
K: Mi az a háború?
V: A háború országok vagy embercsoportok közötti harci helyzet vagy időszak, amely általában fegyverek, katonai szervezet és katonák használatával jár. Olyan helyzet, amelyben egy nemzet erő alkalmazásával érvényesíti jogait.
K: Minden fegyveres konfliktus háborúnak minősül?
V: Nem, nem minden fegyveres konfliktus tekinthető háborúnak. Az egyének, bandák, drogkartellek stb. közötti harc nem tekinthető háborúnak. A legtöbb háborút azonban fegyveres konfliktusnak nevezik.
K: Mit próbál elérni a nemzetközi humanitárius jog?
V: A nemzetközi humanitárius jog úgy próbálja korlátozni a háborúk hatásait, hogy kétféle háborút ismer el: a két vagy több állam közötti nemzetközi fegyveres konfliktusokat és a nem nemzetközi fegyveres konfliktusokat, amelyek egy kormány és egy olyan csoport között zajlanak, amely nem kormány, vagy két ilyen csoport között.
K: Ki írta a Háborúról?
V: Karl von Clausewitz írta az On War (A háborúról) című klasszikus katonai filozófiai könyvet, amely a mai napig a háború történetének és stratégiájának legnagyobb hatású műve.
K: Milyennek tekintette a háborút Sun Tzu?
V: Sun Tzu a háborút szükséges rossznak tekintette; olyasvalaminek, amit az emberek azért tesznek, hogy elérjék céljaikat.
K: Milyen okok miatt folytak háborúk a történelem során?
V: A történelem során számos okból folytak háborúk, többek között a természeti erőforrások feletti ellenőrzés, vallási vagy kulturális különbségek, politikai erőviszonyok, bizonyos törvények legitimitása (helyessége), a föld vagy a pénz feletti viták és sok más kérdés miatt.
K: Egy adott háború mögött általában több ok húzódik meg?
V: Igen, bár bármelyik háború szinte bármilyen okból kezdődhet, általában több ok áll mögötte.
