Állatok
Az állatok eukarióta szervezetek, amelyeknek sok sejtjük van. Nem használják a fényt az energia kinyeréséhez, mint a növények. Az állatok különböző módon jutnak energiához más élőlényekből. Megehetnek más élőlényeket, bár egyesek élősködnek, vagy szimbiontaként fotoszintetizáló protistákat tartanak.
A legtöbb állat mozgékony, azaz képes mozogni. Az állatok oxigént vesznek fel, és szén-dioxidot adnak le. Ez a sejtlégzés az anyagcseréjük (kémiai működésük) része. Mindkét tekintetben különböznek a növényektől. Az állatok sejtjei más sejtmembránnal rendelkeznek, mint más eukarióták, például a növények és a gombák sejtjei. Az állatok tanulmányozását zoológiának nevezzük.
A növények szintén többsejtű eukarióta szervezetek, de a fény, a víz és az alapelemek felhasználásával élnek, hogy szöveteiket felépítsék.
Állatok csoportosítása
Sokféle állat létezik. A legtöbb ember által ismert közönséges állatok az állatvilágnak csupán 3%-át teszik ki. Amikor a biológusok megvizsgálják az állatokat, találnak olyan dolgokat, amelyek bizonyos állatokban közösek. Ezt arra használják fel, hogy az állatokat biológiai osztályozásba sorolják. Szerintük több millió faj létezik, de csak körülbelül egymilliót azonosítottak.
Az állatok elsősorban két fő csoportra oszthatók: a gerinctelenekre és a gerincesekre. A gerinceseknek gerincük, azaz gerincük van, a gerincteleneknek nincs.
Gerincesek:
Néhány gerinctelen állat:
A tudományos használatban az embereket állatoknak tekintik, a mindennapi, nem tudományos használatban az embereket gyakran nem tekintik állatoknak.
Életmódok
Az állati táplálkozási módot heterotrófnak nevezzük, mivel táplálékukat más élő szervezetektől szerzik. Egyes állatok csak növényeket esznek; ezeket nevezzük növényevőknek. Más állatok csak húst esznek, ezeket húsevőknek nevezik. Azokat az állatokat, amelyek növényeket és húst is esznek, mindenevőknek nevezzük.
A környezet, amelyben az állatok élnek, nagyon eltérő. Az evolúció során az állatok alkalmazkodnak az élőhelyükhöz. A halak a vízben való élethez alkalmazkodtak, a pókok pedig a rovarok fogásához és fogyasztásához. Egy Kelet-Afrika szavannáin élő emlős egészen más életet él, mint egy delfin vagy egy delfin, aki a tengerben halat fog.
Az állatok fosszilis emlékei körülbelül 600 millió évre nyúlnak vissza, az ediakarán időszakig, vagy valamivel korábbra. Ez alatt a hosszú idő alatt az állatok folyamatosan fejlődtek, így a ma a Földön élő állatok nagyban különböznek azoktól, amelyek az ediakarikumban a tengerfenék peremén éltek. Az ősi élet tanulmányozását paleontológiának nevezik.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mik azok az állatok?
V: Az állatok sok sejtből álló élőlények, amelyek más élőlényekből nyerik az energiát, és eukarióták.
K: Mit esznek az állatok?
V: Az állatok általában más élőlényeket esznek, vagy paraziták.
K: Mik a szimbionták?
V: A szimbionták olyan szervezetek, amelyek szoros kapcsolatban élnek egy másik szervezettel.
K: Mi az a zoológia?
V: A zoológia az állatok tanulmányozása.
K: Mi az a paleontológia?
V: A paleontológia az ősi élet tanulmányozása.
K: Miben különböznek az állatok a növényektől?
V: Az állatok mozgékonyak, oxigént vesznek fel, szén-dioxidot adnak le, és más sejtmembránokkal rendelkeznek, mint más eukarióták, például a növények és a gombák.
K: Hogyan jutnak a növények tápanyaghoz?
V: A növények úgy jutnak tápanyaghoz, hogy a fényt, a vizet és az alapelemeket használják fel szöveteik létrehozásához.
