Nagyrassz
A faj vagy faji csoport kifejezés az emberi faj csoportokra való felosztására utal. A legszélesebb körben használt emberi faji típusok a vizuális tulajdonságokon (például bőrszín, koponya, arcvonások vagy hajviselet típusa) alapuló típusok.
A hivatalos űrlapokon, például a népszámlálás során általában arra kérik az embereket, hogy írják le etnikai származásukat. Ez egyfajta megfogalmazása annak, hogy "Ön szerint melyik faji csoporthoz tartozik?", bár az "etnikai származás" kisebb csoportokra is vonatkozik, amelyek nem mindegyike tekinthető egymástól különböző fajnak.
Egyes tudósok azzal érvelnek, hogy bár a faj más fajok esetében biztonságos rendszertani fogalom, az emberre nem alkalmazható.
Újabb genetikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a bőrszín akár 100 generáció, azaz körülbelül 2500 év alatt is sokat változhat.
Sokan azt állítják, hogy csak öt faji csoport létezik. Ez azonban csak a nyomtatványokon szerepel, és ezek a faji csoportok országonként változnak. Valójában több tucat faji csoport létezik, egy-egy csoport az emberek minden egyes fizikai jellemzőjének megfelelően.
A versenyek
A 18. és 19. század
Johann Friedrich Blumenbach 1779-ben javasolt osztályozását a 19. században széles körben használták, számos variációval.
- az etióp/fekete faj.
- a kaukázusi faj/fehér faj
- a mongol/sárga faj
- az amerikai/piros faj
- a maláj/barna faj
A 20. század eleje
Az első világháború környékén a tudományos beállítottságú európaiak a "fehér fajt" három vagy négy feltételezett alfajra osztották fel, amelyek a következők voltak:
- Szőke haj, kék vagy szürke szemek = árják/északiak (pl. Észak-Európában Oroszországtól Észak-Britanniáig).
- Sötét hajú, fehér bőrű, barna szemű = alpesi (pl. egyes oroszok, közép-franciák, észak-olaszok, osztrákok, dél-németek, kelet-európaiak és walesiek).
- Sötét hajú, napbarnított/oliva bőrű, barna szemű = mediterrán (pl. dél-olaszok, dél-spanyolok, dél-franciák, görögök és máltaiak).
- Vörös hajú, napbarnított/oliva vagy fehér bőrű, barna szemű, zöld, kék vagy mogyoróbarna szemű = angol-kelta/gael (pl. skótok, írek és hollandok).
Sok előítélet alapult ezen a világszemléleten. Az európaiak és az ázsiaiak egyaránt felsőbbrendűnek tartották magukat a többi bőrszínnel szemben. A rasszizmus, egy nem tudományos elmélet vagy ideológia, azt jelentette, hogy egy adott faj felsőbbrendű vagy alsóbbrendű. Azt állította, hogy az emberi fajt alkotó fajokban mély, biológiailag meghatározott különbségek vannak. Azt is állítja, hogy a fajoknak külön kellene élniük, és nem szabadna házasodniuk. A rasszizmus támogatóját rasszistának nevezik. Ezek az attitűdök viszont támogatták az afrikai rabszolgaság, az apartheid, a Jim Crow-törvények, a nácizmus és a japán imperializmus borzalmait.
Huszadik század közepe
A huszadik század közepén Carleton S. Coon amerikai antropológus faji osztályozása az emberiséget öt fajra osztotta:
- Kaukázusi (fehér) faj
- Negroid (fekete) faj
- Capoid (bozótemberek/hottentották) faj
- Mongoloid (keleti/amerikai) faj
- Australoid (ausztrál aborigin és pápua) faj
The Races of Europe című, mérföldkőnek számító könyvében Coon úgy határozta meg a kaukázusi fajt, hogy az magában foglalja Európát, Közép-Ázsiát, Dél-Ázsiát, a Közel-Keletet, Észak-Afrikát és Északkelet-Afrikát. Munkája néhány kritikus részéről az elavult gondolkodás vagy egyenesen rasszizmus vádját váltotta ki, de az általa használt terminológia egy részét még ma is használják, bár az "-oid" utótagok mára részben negatív jelentéstartalmat kaptak.
A huszonegyedik században Coon szerepe további kritikai vizsgálat alá került, amikor John P Jackon Jr. professzor megjegyezte, hogy az amerikai Coon "aktívan segítette a szegregációs ügyet, megsértve saját tudományos objektivitási normáit".
Meyers (1885-90) térképe a magyarok, finnek, amerikai indiánok (indiánok) és török népek "mongoloid faj" és a szemiták "fehér faj" szerinti megoszlásával.
Stoddard "faji" térképe az 1920-as évekből, amely az emberiséget 4 bőrszíncsoportra osztja (fekete, barna, sárga és fehér).
Huxley meglehetősen bonyolult "faji kategóriák" térképe az Emberiség fő módosulásának földrajzi eloszlásáról 1870-ből. 1: Bozótemberek 2: Négerek 3: Negritók 4: Melanochroi 5: Australoidok 6: Xanthochroi 7: Polinézek 8: Mongoloidok A 8: Mongoloidok B 8: Mongoloidok C 9: Esquimaux Huxley szerint: "A Xanthochroi és Melanochroi fajokra együttesen szokták alkalmazni a "kaukázusiak" abszurd elnevezést".
A szociáldarwinizmus és a faj
A szociáldarwinizmus különböző ideológiákra utal, amelyek azon a felfogáson alapulnak, hogy a verseny minden egyén, vagy akár egész nemzetek között aktív, mint az emberi társadalmak társadalmi evolúciója.
Ez a Charles Darwin által javasolt természetes szelekció elméletének társadalmi adaptációja. A természetes szelekció a különböző állatpopulációk sikerét az egyes szervezetek közötti, a korlátozott erőforrásokért folytatott versengés eredményeként magyarázza. Ez az elképzelés a köznyelvben "a legerősebbek túlélése" néven ismert, és ezt a kifejezést először Herbert Spencer használta, nem pedig Darwin.
A fasiszta mozgalmak általában szociáldarwinista nézeteket vallottak a nemzetekről, a fajokról és a társadalmakról A náci Németországban a nácik a szociáldarwinizmust használták arra, hogy a német nemzet az árja faj része volt, és hittek a fajok versenyében. A nácik az általuk alsóbbrendűnek tartott emberek meggyilkolásával próbálták megerősíteni az "árja fajt" Németországban. Ez alatt a zsidókat, szlávokat, romákat, homoszexuálisokat és fogyatékosokat értették.
Faj és intelligencia (IQ)
Az intelligenciateszteket (a standardizált tesztek pontszámai formájában) először a 20. század elején fejlesztették ki. Az akkori elképzelés az volt, hogy azonosítsák azokat a tanulókat, akiknek valószínűleg több segítségre van szükségük az iskolai környezetben. Számos intelligenciateszt arra támaszkodik, hogy a vizsgált személy bizonyos kulturális háttérrel rendelkezik. Tanulmányok megállapították, hogy az intelligenciatesztek bizonyos embercsoportokkal szemben elfogultak. A különböző kultúrákra vonatkozó különböző tesztek eredményeinek összehasonlítása problematikus. A kutatók azzal érveltek, hogy a kulturális különbségek miatt a standard IQ-tesztek sok közösségben nem használhatók.
Képek és térképek
· 
Egy fajilag szegregált buszpályaudvar az észak-karolinai Durhamben, 1940. A Jim Crow-törvények fajilag elkülönítették Amerika egyes részeit a feketék és a fehérek között.
· 
Egy kizárólag afroamerikaiaknak fenntartott biliárdterem Memphisben, Tennessee államban, 1939.
· 
A kávézónak két bejárati ajtaja van két teremhez: az egyik csak a "fehérek", a másik csak a "színesbőrűek" számára.
· 
Egy afroamerikai fiatal egy "csak színesbőrűeknek" fenntartott ivókútnál a bírósági épület gyepén, az észak-karolinai Halifaxban, 1938.
· 
Fehér emberek egy csoportja, akik a fehér büszkeségre szavaznak.
· 
A norvégokat "árjáknak" minősítették.
· 
A portugálokat a "mediterránok" közé sorolták.
· 
Az oroszországi Togliatti polgármestere, Anatolij Puskov úr az "alpesi" kategóriába sorolható. Őt 2008-ban választották meg.
· 
Az arabokat "közel-keleti" kategóriába sorolták.
· 
Az ujgurokat "keletieknek" minősítették.
· 
Az indiánokat, mint például az apacsokat, a "keleti népek" közé sorolták.
· 
A szibériai komikat feltételezett "keletieknek" vagy keleti és árja keveréknek minősítették.
· 
Az azerieket vagy a "keletiek" vagy a "közel-keletiek" közé sorolták volna.
· 
Az indiaiakat "indiánoknak" nevezték.
· 
A gambiaiakat "négereknek" minősítették.
· 
Az inuitokat egykor tévesen az emberi faj "korai ivadékának" minősítették.
· 
A szaámikat egykor szintén az emberi faj feltételezett korai ivadékának minősítették.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi a meghatározása a faj vagy faji csoport kifejezésnek?
V: A faj vagy faji csoport kifejezés arra utal, hogy az emberi fajt vizuális jellemzők, például bőrszín, koponya, arcvonások vagy a haj típusa alapján csoportokra osztjuk.
K: Melyek a legelterjedtebb emberi faji típusok?
V: A legszélesebb körben használt emberi faji típusok azok, amelyek olyan vizuális tulajdonságokon alapulnak, mint a bőrszín, a koponya, az arcvonások vagy a haj típusa.
K: Mit mond a modern biológia az emberi fajok létezéséről?
V: A modern biológia szerint csak egyetlen emberi faj létezik.
K: Mit jelent a faj szó a szociológiában?
V: A szociológiában a faj szó arra utal, hogy az emberek különbözőképpen reagálnak az egyénekre azok vizuális jellemzői, például bőrszínük alapján.
K: Miért kérik néha a népszámlálási űrlapokon az embereket etnikai származásuk leírására?
V: A népszámlálási űrlapok néha megkérdezik az embereket etnikai származásuk leírására, hogy megkérdezzék: "Ön mit gondol, melyik faji csoportba tartozik?".
K: Helyes-e az embereket vizuális jellemzők alapján fajokra osztani?
V: Nem, a modern biológia szerint csak egyetlen emberi faj létezik, és az emberek vizuális jellemzők alapján történő felosztása nem pontos.
K: Miért reagálnak az emberek különbözőképpen az egyénekre a vizuális tulajdonságaik, például a bőrszínük alapján?
V: Az emberek különböző módon reagálnak az egyénekre a vizuális jellemzőik, például a bőrszínük alapján, olyan társadalmi tényezők miatt, mint a sztereotípiák és előítéletek.
