Homo erectus — a felegyenesedett ember: eredet, leletek, jelentőség
Homo erectus — eredet, fontos leletek és jelentőség: Jávától Kelet‑Afrikáig, fosszilis bizonyítékok, evolúciótörténet és hatás a modern ember kialakulására.
A Homo erectus (latinul: "felegyenesedett ember") a Homo nemzetség kihalt faja. Fosszilis maradványait Jáván (1890-es évek) és Kínában (1921) találták. A második világháború alatt szinte mindegyikük elveszett, de vannak olyan öntvények, amelyeket megbízható bizonyítéknak tekintenek.
A 20. század elején úgy vélték, hogy az első modern ember Ázsiában élt. Az 1950-es és 1970-es években azonban számos kelet-afrikai (kenyai) fosszilis lelet mutatta ki, hogy a legidősebb homininok onnan származnak.
Eredet, időhatárok és elterjedés
Időtartam: A Homo erectus megjelenését általában kb. 1,9 millió évvel ezelőttre teszik; fennmaradása pedig legalább néhány százezer évig tartott. Egyes indonéziai leletek alapján a faj lokális populációi akár 100–120 ezer évvel ezelőttig is jelen lehettek.
Elterjedés: Ez volt az első hominin, amely nagyobb távolságokat tett meg Afrika határain túl: ismert leletek Ázsiában (Jáva, Kína, Indonézia), a kaukázusi térségben (pl. Dmanisi, Grúzia) és Afrikában. Ez a széles földrajzi elterjedés tette lehetővé, hogy különböző környezeti feltételekhez alkalmazkodjon.
Főbb leletek és történet
Jávai és pekingi leletek: Eugène Dubois jávai feltárásai a XIX. század végén hozták előtérbe a Homo erectus fogalmát (a híres "Java-man"). Kínában a Zhoukoudian lelőhelyről előkerült maradványok (a klasszikus "Peking-man") a XX. század elején fontos bizonyítékok voltak; ezek közül sok eredeti csontanyag a második világháború során elveszett, a meglévő öntvények azonban alapvető források.
Dmanisi: Grúziában előkerült, 1,8 millió évnél idõsebb leletek fontosak az emberi kiáramlás korai fázisainak megértéséhez, és mutatják, hogy a Homo erectus-szerű formák már korán elhagyták Afrikát.
Külső és anatómiai jellemzők
Általános felépítés: A Homo erectus koponyája hosszú és alacsony volt, erősen kiemelkedő szemöldökgerinccel és gyakran sagittalis kúpformával vagy "keel"-lel a koponyatetőn. Az agykopa mérete az idővel növekedett: hozzávetőleg 600–1100 cm3 közötti értékeket találunk, ami nagyobb, mint korábbi homininoké, de kisebb a modern Homo sapiens átlagánál.
Testfelépítés: A fajra jellemzőek a modernhez közelebbi végtagarányok: hosszabb lábak és rövidebb karok, ami hatékony járást és futást tett lehetővé. A testmagasság általában kb. 1,5–1,8 m körül mozgott; az izomzat erőteljesebb volt, a csontok vastagabbak, különösen a koponya területén.
Viselkedés, technológia és életmód
Eszközhasználat: A Homo erectus jelentős technológiai előrelépést képvisel: az afrikai leleteken gyakori az Acheulean kultúra (pl. kézfejszék), amely kifinomultabb, szabályosabb kőeszközöket jelent, és összetettebb gyártási eljárást jelez. Ázsiában az eszközkészlet regionálisan eltérő lehetett, gyakran egyszerűbb formákkal.
Tűzhasználat: A kontrollált tűz használatának bizonyítékai egyes helyeken (például Zhoukoudiannál) jelen vannak, de a tűz korai és folyamatos használata vitatott. Ha a tűzhasználat állandóvá vált, az hozzájárult az étrend változásához, a hús főzéséhez és a hideg elleni védekezéshez.
Táplálkozás és társas élet: A Homo erectus étrendje vegyes volt: növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyasztott, és bizonyíték van húsfogyasztásra, csontok törésére a velő kivételéhez. Társas viselkedésük is összetettebb lehetett: kooperáció, csoportos vadászat vagy húsmegosztás szerepel a feltételezések között.
Rendszertan és tudományos viták
Homo ergaster vs. Homo erectus: A szakirodalomban vita folyik arról, hogy az afrikai korai formákat külön fajként (Homo ergaster) vagy a Homo erectus afrikai változataként kell-e kezelni. A különbségtétel a morfológiai sajátosságokon és az evolúciós értelmezésen múlik.
Kapcsolat a későbbi fajokkal: A Homo erectus-t gyakran tekintik a későbbi Homo-csoportok (például a Homo heidelbergensis és közvetve a Homo sapiens, valamint a neandervölgyi ősei) egyik fontos őseként, bár a pontos leszármazási vonalak több helyen vitatottak.
Jelentőség
Fontossága: A Homo erectus kulcsszerepet játszik az emberi evolúció történetében: elsőként terjedt ki széles körben Afrika határain túlra, fejlesztett ki tartósabb kőeszköz-technológiát, és olyan anatómiai változásokat mutatott, amelyek a modern emberi formákhoz vezettek. Tanulmányozása segít megérteni az éghajlati, ökológiai és technológiai alkalmazkodásokat az ember korai történetében.
Összefoglalva, a Homo erectus egy sokoldalú, több százezer éven át létező emberféle volt, amelynek leletei kulcsfontosságúak a korai emberi viselkedés, technológia és vándorlás megértéséhez.
A franciaországi Tautavelből származó példány rekonstrukciója
kézi fejsze Franciaországból
Néhány jellemző
A H. erectus koponyakapacitása (agymérete) nagyobb volt, mint a korábbi Homo habilisé. A legkorábbi H. erectus maradványok koponyakapacitása 850 cm³, míg a legkésőbbi jávai példányoké akár 1100 cm³ is lehet. Ez átfedésben van a H. sapiensével: a homlokcsont kevésbé lejtős és a fogív kisebb, mint az ausztralopithecináknál. Az arc függőlegesebb (kevésbé kiugró), mint az ausztralopithecináknál vagy a H. habilisnél, nagy szemöldökráncokkal és kevésbé kiemelkedő arccsontokkal.
Ezek a korai homininek körülbelül 1,79 m magasak voltak, a modern embereknek csak 17 százaléka magasabb. Karcsúak voltak, hosszú karokkal és lábakkal.
A hímek és nőstények közötti nemi dimorfizmus valamivel nagyobb volt, mint a mai emberé, a hímek körülbelül 25%-kal nagyobbak voltak, mint a nőstények. A kenyai Turkana-tó közelében 1984-ben Richard Leakey és Kamoya Kimeu által készített KNM-WT 15000, "Turkana fiú" (Homo ergaster) csontváz felfedezése az egyik legteljesebb hominida-csontváz, amelyet felfedeztek, és nagyban hozzájárult az emberi élettani evolúció értelmezéséhez.
Eszközök
Az erectus legjellegzetesebb szerszáma az acheulei kézi fejsze volt, amelyet először 1,8 millió évvel ezelőtt (mya) találtak fel. Ez a kézi fejsze úgy készült, hogy egy alkalmas követ kalapácskővel forgácsoltak. Később a neandervölgyiek szarvasagancscsontból készült puha kalapácsot használtak, hogy jobb szerszámokat készítsenek. Az acheulei kézi fejsze több mint egymillió éven át maradt fenn fő szerszámként. Fő felhasználási területe a hús levágása volt. Ezt onnan tudjuk, hogy a különböző használati módok különböző mikrokopásokat hagynak a kézibalta felületén.
Leszármazottak és alfajok
A Homo erectus a Homo nemzetség egyik legsikeresebb és leghosszabb életű faja. Általánosságban úgy tartják, hogy számos leszármazott faj és alfaj alakult ki belőle. Az ősi ember legrégebbi ismert példányát Dél-Afrikában találták.
- Homo erectus:
Homo ergaster, Homo erectus pekinensis,
- Egyéb rokon fajok:
Homo antecessor, Homo cepranensis, Homo floresiensis, Homo georgicus Homo heidelbergensis, Homo neanderthalensis, Homo rhodesiensis, Homo sapiens,
Egyedi fosszíliák
Néhány fontosabb Homo erectus-fosszília:
- Indonézia (Jáva sziget): Trinil 2 (holotípus), Sangiran gyűjtemény, Sambungmachan gyűjtemény, Ngandong gyűjtemény
- Kína: Lantian (Gongwangling és Chenjiawo), Yunxian, Zhoukoudian, Nanjing, Hexian
- India: Narmada (taxonómiai státusz vitatott!)
- Kenya: WT 15000 (Nariokotome), ER 3883, ER 3733
- Tanzánia: OH 9
- Vietnam: Tham Khuyen, Hoa Binh
- Grúz Köztársaság: Dmanisi gyűjtemény
- Törökország: Kocabas kövület
Újabb kutatások
A Jáván az 1930-as években talált H. erectus fosszilis koponyákat nemrégiben újra datálták. A koponyacsontok 12 koponyasapkát (a koponya felső része) és két alsó lábszárcsontot tartalmaznak. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy Jáván a H. erectus körülbelül 100 000 évvel ezelőttig élt. A kutatás 117 000 és 108 000 évvel ezelőtti végleges kort ad meg. Ez sokkal hosszabb túlélési idő, mint a világ bármely más részén, amennyire ez ismert. A jelentés szerint ez azt jelenti, hogy a H. erectus még akkor is létezett, amikor a mi fajunk már [máshol] a Földön járt. Jáva egy sziget, és feltehetően még nem fedezték fel sem a neandervölgyiek, sem a mi fajunk. A maradványok arra utalnak, hogy saját fajunk csak körülbelül 39 000 évvel ezelőtt érte el Jávát.
Kapcsolódó oldalak
- Australopithecus
- Emberi idővonal
- Az élet idővonala
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Homo erectus?
V: A Homo erectus a Homo nemzetség kihalt faja.
K: Hol találtak fosszilis maradványokat?
V: Fosszilis maradványokat találtak Jáván az 1890-es években és Kínában 1921-ben.
K: Az összes fosszília elveszett a második világháború alatt?
V: Majdnem mindegyik elveszett a II. világháború alatt, de vannak olyan öntvények, amelyek megbízható bizonyítéknak számítanak.
K: Mikor vélték úgy, hogy az első modern ember Ázsiában élt?
V: A 20. század elején úgy vélték, hogy az első modern ember Ázsiában élt.
K: Mikor került elő sok kelet-afrikai fosszilis lelet?
V: Az 1950-es és 1970-es években számos kelet-afrikai (kenyai) fosszilis lelet mutatta ki, hogy a legidősebb homininok onnan származnak.
K: Honnan származnak ezek a fosszíliák?
V: Ezek a kövületek Kelet-Afrikából (Kenyából) származnak.
K: Mit mutatnak ezek a fosszíliák arról, hogy honnan származnak a korai homininusok?
V: Ezek a fosszíliák arra utalnak, hogy a korai homininok Kelet-Afrikából (Kenyából) származnak.
Keres