Szahara szivattyú elmélet
A szaharai szivattyú elmélet azt próbálja megmagyarázni, hogyan kerültek növények és állatok Afrikából a Közel-Keletre, majd Európába és Ázsiába.
Abban az időben Afrika csapadékosabb volt, mint ma, és a Szahara nedvesebb volt, nagyobb tavakkal és több folyóval.
Az afrikai esős időszakok a "nedves Szahara" fázissal járnak, amely során nagyobb tavak és több folyó van. Ez változást okoz a területen található állatok típusában.
Függetlenül attól, hogy a Szahara nagyobbik része száraz volt, a folyó folyosó mentén történő vándorlás megszakadt, amikor egy 1,8-0,8 millió évvel ezelőtti sivatagi szakasz során a Nílus teljesen megszűnt folyni, és valószínűleg más időszakokban a núbiai hullámtér kiemelkedése miatt csak átmenetileg folyt.
A nedves szaharai időszakokban a Szahara és Arábia szavannává válik, és az afrikai növény- és állatvilág elterjedté válik. Az ezt követő száraz időszak alatt a Szahara sivatagi állapotokba kerül vissza, általában a nyugat-afrikai monszun dél felé való visszavonulása következtében. A párolgás meghaladja a csapadék mennyiségét, a Csád-tóhoz hasonló tavak vízszintje csökken, a folyók pedig kiszáradt wadikká válnak.
A korábban széles körben elterjedt növény- és állatvilág észak felé az Atlasz-hegységbe, dél felé Nyugat-Afrikába, vagy kelet felé a Nílus-völgybe, majd onnan délkelet felé az Etióp-fennsíkra és Kenyába, vagy északkelet felé a Sínai-félszigeten át Ázsiába húzódik. Ez egyes fajok populációit szétválasztja az eltérő éghajlatú területeken, és alkalmazkodásra kényszeríti őket, ami valószínűleg fajkialakuláshoz (fajfelosztáshoz) vezethet.
A szaharai szivattyút az Afrikából való emberi kivándorlás négy hullámának datálására használták, nevezetesen:
Egy művészeti fotó, amely egy olyan állatot ábrázol, amely a Szaharában gyakori volt, amikor az nedves volt. A fotót a Szahara középső részén található Tassiliben találták.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Szahara szivattyú elmélet?
V: A Szahara szivattyú elmélet egy kísérlet arra, hogy megmagyarázza, hogyan kerültek növények és állatok Afrikából a Közel-Keletre, Európába és Ázsiába. Azt sugallja, hogy Afrikában a csapadékosabb időszakokban a folyami folyosók mentén történő vándorlás a területen létező nagyobb tavak és folyók miatt volt lehetséges.
K: Mi okozta a területen található állatok típusának változását?
V: A területen talált állatok típusának változását a "nedves Szahara" fázissal járó afrikai esős időszakok okozták, amelyek lehetővé tették a nagyobb tavak és több folyó létezését.
K: Mikor állt le a folyami folyosók mentén történő vándorlás?
V: A folyami folyosók mentén történő vándorlás akkor állt le, amikor az 1,8-0,8 millió évvel ezelőtti sivatagi szakaszban a Nílus teljesen megszűnt folyni, és valószínűleg csak átmenetileg folyt a Núbiai-hullám kiemelkedése miatt.
K: Hogyan magyarázza ez az elmélet az Afrikából való emberi kivándorlást?
V: Ez az elmélet az Afrikából történő emberi kivándorlást azzal magyarázza, hogy a nedves Szahara nedvesebb időszakaiban a növény- és állatvilág általánossá válik, míg a szárazabb időszakokban északra vagy keletre, más éghajlatra húzódnak vissza, ami alkalmazkodásra kényszeríti őket, és valószínűleg fajkialakuláshoz (fajfelosztáshoz) vezet.
K: Hány emberi kivándorlási hullámra vonatkozott eddig ez az elmélet?
V: Ezt az elméletet az Afrikából való emberi kivándorlás négy hullámának datálására használták.
K: Mi történik, ha a párolgás meghaladja a csapadék mennyiségét?
V: Amikor a párolgás meghaladja a csapadékot, a Csád-tóhoz hasonló tavak vízszintje csökken, a folyók pedig kiszáradt wadikká válnak.
