A január (jan.) az év első hónapja a Julián- és a Gergely-naptárban, amely az előző év decembere és az aktuális év februárja közé esik. A hónap 31 napos, ezért hosszabb bármelyik 30 napos hónapnál, és mindig ugyanannyi napot tartalmaz, függetlenül attól, hogy szökőév van-e vagy sem.
A hónap neve a latin ianuarius szóból származik, amelyet a kétarcú római istenről, Janusról neveztek el; Janus a kezdetek és átmenetek jelképe, ezért a január az év kezdő hónapja.
Hétköznapi naptári kapcsolatok: A január ugyanazon a hét napján kezdődik, mint az október a hétköznapokban; április és a július pedig ugyanazon a napon kezdődnek a szökőévekben. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy a hónapok napjai (31, 30, 28/29) meghatározzák, hogyan „tolódnak” a hónapok kezdőnapjai a hét napjaihoz képest (például 31 nap = 3 napos eltolódás, 30 nap = 2 napos eltolódás, 28 nap = 0 eltolódás).
A hónap vége és más hónapok vége közötti kapcsolat: Nem szökőévekben a január utolsó napja (31.) ugyanazon a hét napon következik be, mint a következő hónap, az február és az október. Szökőévekben viszont a január vége megegyezik a július hónap végének napjával.
Csillagjegyek és megemlékezések: A nyugati csillagjegyek szerint a január eleje a Bak (Capricornus) időszaka (kb. december 22.–január 19.), majd körülbelül január 20-tól kezdődik a Vízöntő (Aquarius). Sok országban a január 1. az újév napja, és világszerte különböző kulturális és vallási ünnepek esnek ebbe a hónapba (például vízkereszt környéke).
Összefoglalva: a január 31 napos, neve a római mitológiából ered, kezdő- és zárónapjainak hétköznapi és szökőévi megfelelései könnyen kiszámíthatók a hónapok napmegoszlása alapján, ezért állandó és előre jelezhető naptári kapcsolatai vannak más hónapokkal.
