Császár – a birodalom uralkodója: definíció, történet és példák

Ismerd meg a császár fogalmát, történetét és híres példáit: Róma, Bizánc, Kína, Japán és más birodalmak uralkodói egy áttekintő, érthető cikkben.

Szerző: Leandro Alegsa

A császár hagyományosan olyan férfi, aki egy birodalom felett uralkodik. A cím neve a latin imperator szóból ered; maga a szó a nyelvből származik, és a legtöbbször történelmi vagy ceremoniális kontextusban használjuk. Gyakran a cím nagybetűvel jelenik meg a név előtt vagy a hivatal megnevezéseként (nagybetűvel írják).

Nemek, titulussal kapcsolatos megnevezések

Ha az uralkodó nő, általában császárnőnek nevezik, míg a császár feleségét császárné-nak hívják. A címet viselők szerepe és jogköre historikusan nagyban eltérhet: egyes császárok abszolút hatalommal rendelkeztek, mások inkább szimbolikus, vallási vagy ceremoniális vezetők voltak.

Öröklés és választás

A császári cím öröklődhet: sok birodalomban az uralkodó halálakor a trónt a meghaló uralkodó leszármazottja vagy más rokon kapta meg. Így a császár gyakran örökletes uralkodó. Ugyanakkor vannak olyan történelmi példák is, amikor az új császárt nem automatikusan örökölték, hanem rituálisan vagy politikai megállapodással választották (jelöltek közül választanak új császárt).

Modern példa: a japán császár

A világ mai állapotában a legismertebb és ma is létező császári cím egyik példája a japán császár (tennō). Napjainkban a japán uralkodó személye elsősorban ceremoniális és szimbolikus szerepet tölt be: neki nincs politikai hatalma, mert Japán parlamentáris alkotmányos monarchia, és az ország vezetését a parlament és a miniszterelnök gyakorolja.

Történeti eredet és hatalmi szerepek

Az angol szó a latinból jön: a régi Római Birodalom idején az imperator kezdetben egy jelentős hatalommal bíró hadvezér (hadseregvezető) címe volt. Később, különösen Augustus után, a cím fokozatosan az államfői tekintély megnevezésévé vált, és a legfőbb uralkodók sajátították ki maguknak (leghatalmasabb uralkodóik).

Számos utódállam és utódkultúra igyekezett a római örökségre hivatkozni vagy annak jogfolytonosságát állítani. Így történhetett, hogy különböző helyeken a birodalmak vezetőit a nyugati nyelvekben császárként említették:

  • a Bizánci Birodalom vezetői gyakran basileus vagy autokrator címet viseltek;
  • a Szent Római Birodalom uralkodója több forrásban imperator vagy Kaiser néven szerepelt;
  • az Orosz Birodalom uralkodóját gyakran cár-nak hívták;
  • az Oszmán Birodalom vezetői pedig olyan címeket használtak, mint szultán, padisah, khagan vagy kaysar, és rendre igyekeztek a római örökségre vagy a keleti császári hagyományra utalni.

Címek és fordítások — hasonlóságok és különbségek

Az, hogy egy uralkodót egy adott nyelv császárnak nevez-e, sokszor nyelvi és kulturális döntés kérdése. Például olyan, helyi jellegű uralkodói címeket, amelyek a saját kultúrájukban legmagasabb rangúak voltak, nyugati forrásokban gyakran "császár"-nak fordítottak:

  • Kína uralkodóit angolul általában huangdi-ként említik, amit sok esetben császárnak fordítanak;
  • Etiópia tradicionális uralkodói pedig a forrásokban negusa negast címen szerepelnek (’királyok királya’), amit szintén császári rangként értelmeznek.

Példák európai és más modern kori császárságokra

Történelmileg több európai és világállam is viselt császári címet rövidebb-hosszabb ideig:

Mi különbözteti meg a császárt a királytól?

Általánosságban egy császár egy nagyobb, több népet vagy több királyságot tömörítő állam — egy birodalom — felett uralkodik, míg a király általában egyetlen királyság vezetője. A gyakorlatban azonban a két fogalom átfedhet, és sok történelmi esetben a címek politikai és diplomáciai okokból váltak hangsúlyossá (például a „királyok királya” vagy a „császár” cím használata egyedülálló tekintélyt sugallt).

Összegzés

A „császár” tehát olyan uralkodót jelent, aki egy birodalom felett áll, és a cím története a római imperator fogalmától a világ számos részén kialakuló, egymástól eltérő császári hagyományokig ível. Egyes helyeken a cím ma is létezik és főként ceremoniális, máshol történetileg az uralkodó legmagasabb hatalmi pozícióját jelölte. A pontos szerep, hatalom és rang mindig az adott korszak és kultúra politikai, vallási és jogi környezetétől függött.

Kapcsolódó oldalak

  • Király
  • Czar
  • Kaiser
  • Sultan
  • Vezető

Kérdések és válaszok

K: Mi az a császár?


V: A császár egy férfi, aki egy birodalom felett uralkodik.

K: Honnan származik a "császár" szó?


V: A "császár" szó a latin imperator nyelvből származik.

K: Hogyan hívják azt a nőt, aki egy birodalomban hatalomra jut?


V: Azt a nőt, aki egy birodalomban hatalomra kerül, császárnőnek hívják.

K: Hogyan lesz valakiből császár vagy császárné?


V: Egy császár vagy császárné gyakran örökösödés útján válik császárrá, amikor valamelyik szülője vagy rokona meghal, bár egyes országok jelöltek közül választanak új császárokat.

K: Ki az egyetlen ma élő császár?


V: Az egyetlen ma élő császár Japán császára (tennō), bár politikai hatalommal nem rendelkezik.

K: Milyen más vezetőket neveztek még "császároknak" angolul?


V: Olyan országok vezetőit, mint a Bizánci Birodalom, a Szent Római Birodalom, az Orosz Birodalom, Szerbia és Bulgária, az Oszmán Birodalom, Kína, Irán és Etiópia vezetőit nevezték angolul "császároknak". Voltak Franciaország, Brazília és Mexikó császárai is, valamint az Egyesült Királyság uralkodói, akiket egy ideig India császárainak és császárnéinak neveztek.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3