Fidel Castro – kubai forradalmár és államfő (1926–2016)
Fidel Castro: a kubai forradalom vezetője és 49 évig hatalmon lévő államfő. Életrajz, politikai pálya, örökség és hatalomátadás Raúl Castróra.
Fidel Alejandro Castro Ruz (
audio) (1926. augusztus 13. - 2016. november 25.) kubai forradalmár és politikus. 1959 és 1976 között Kuba miniszterelnöke, 1976 és 2008 között pedig elnöke volt. Átmenetileg átadta a hatalmat testvérének, Raúl Castrónak, amíg 2006 nyarán műtétből lábadozott. 2008. február 19-én bejelentette, hogy nem tér vissza a hatalomba. Összesen 49 évig volt hatalmon.
Korai évek és politikai indulás
Fidel Castro 1926-ban született kubai vidéki családban; apja spanyol bevándorló volt és földbirtokos. Jogot tanult a Havannai Egyetemen, ahol korán bekapcsolódott a politikai életbe és a társadalmi igazságosság ügyének képviseletébe. 1953-ban vezető szerepet vállalt a Moncada laktanya ellen elkövetett sikertelen felkelésben, amelyért letartóztatták; a perbeszédében elhangzott védőbeszéde később világszerte ismertté vált (spanyolul: La historia me absolverá, angolul: “History Will Absolve Me”). Szabadulása után 1955-ben Mexikóba emigrált, ahol a forradalmi mozgalom megszerveződött.
A forradalom és a hatalom megszerzése
1956 decemberében a Granma nevű hajón visszatértek Kubába, és gerillaharcba kezdtek a Batista-rezsim ellen a Sierra Maestrában. A gerillaharc és népszerű tömegtámogatás végül 1959. január 1-jén vezetett a Batista-rezsim bukásához. Castro kormányzata gyorsan szerveződött át, és a következő években radikális reformokat vezetett be.
Kormányzati intézkedések és társadalmi változások
- Földreformok: nagy földtulajdonokat vettek át és osztottak szét a parasztság között.
- Nemzetállamosítás: az ipar, a bankok és sok külföldi tulajdonú vállalat állami irányítás alá került.
- Oktatás és egészségügy: széleskörű állami programok indultak; jelentős javulás következett be az oktatási és egészségügyi mutatókban, amellyel Kubát a régió egyik vezető országává tették ezen a téren.
- Illiteráció elleni harc: országos kampányt folytattak az írástudatlanság felszámolására.
Nemzetközi kapcsolatok és konfliktusok
Castro kormánya hamarosan a Szovjetunióhoz közeledett, ami élesítette a feszültséget az Egyesült Államokkal. A hidegháborús évek fontos eseményei közé tartozik a Disznó-öböli invázió (1961) és a kubai rakétaválság (1962). Kuba a baloldali mozgalmak támogatásával nemzetközi szerepet vállalt, például katonai és politikai segítséget nyújtott afrikai és latin-amerikai szabadságharcosoknak (például Angola).
Kritika, belpolitikai elnyomás és gazdasági nehézségek
Bár sokan elismerik a szociális eredményeket, Castro rendszerét széles körben kritizálták a politikai pluralizmus hiánya, a médiaszabadság korlátozása és az ellenzék elnyomása miatt. Az emberi jogi szervezetek rendszerint kifogásolták az ellenzéki politikusok, újságírók és aktivisták elleni bánásmódot. A Szovjetunió összeomlása után (1991) Kuba súlyos gazdasági válságba került — a “speciális időszak” éveiben drámai mértékben csökkent az életszínvonal és a fogyasztás.
Vezetői stílus, tevékenység és írások
Castro karizmatikus, hosszú beszédeiről és intenzív politikai jelenlétéről volt ismert. Számos cikket és beszédet publikált évtizedeken át; közismert publicisztikái és napi kommentárjai befolyásolták a kubai közéletet. Hivatalosan több évtizeden át ő volt a kubai politikai irányítás központi figurája.
Visszavonulás, halál és örökség
2006-ban egészségi okokból ideiglenesen átadta a hatalmat testvérének, Raúl Castrónak, majd 2008-ban végleg lemondott. Fidel Castro 2016. november 25-én halt meg. Halála után országos gyász volt Kubában, és hamvait később a Santiago de Cuba-i Santa Ifigenia temetőben helyezték el.
Örökség
Fidel Castróhoz vegyes emlékek kötődnek: sokan dicsérik az ingyenes egészségügyi és oktatási rendszert, a szociális biztonság növelését és a nutális függetlenség eszméjét; mások pedig a politikai szabadságjogok korlátozását és a központi gazdasági irányítás okozta tartós nehézségeket róják fel neki. Öröksége ma is vitatott, és Kuba történetében döntő szerepet játszott a XX. század második felétől kezdve.
Korai élet
Castro 1926. augusztus 13-án született a kubai Biránban. A Havannai Egyetemen szerzett jogi doktorátust. Katonai jogásznak képezték ki. Azután került hatalomra, hogy gerillakatonáival megdöntötte Fulgencio Batista tábornok diktatúráját.
Háttér:
Castro kommunista volt, és Kubát az amerikai kontinens első szocialista országává tette. A hidegháború idején a Szovjetunió barátja volt, és a Szovjetunió összeomlásáig a segítségükre támaszkodott. A hidegháború fontos pillanata volt az 1962-es kubai rakétaválság. 1962 októberében az Amerikai Egyesült Államok felfedezte, hogy a Szovjetunió rakétákat helyezett el Kubában, az Egyesült Államokhoz közel. Nagyon feszült tárgyalások után sikerült elkerülni egy nagy atomháborút a Szovjetunió és az USA között.
Egyesek Castrót diktátornak nevezik. Azért bírálják, mert szerintük figyelmen kívül hagyott bizonyos emberi jogokat, például a kínzásokat, a gyilkosságokat és a szólásszabadság elnyomását, mind otthon, mind az afrikai országokban, ahová kubai katonákat küldött a kommunizmus terjesztésére. Mások szerint ez nem igaz. Nelson Mandela például kiállt Castro mellett, és köszönetet mondott neki az Afrikának nyújtott segélyekért. Az Amnesty International 2002 júliusában bírálta Kuba emberi jogi helyzetét, de lassú előrelépést állapított meg. Castro támogatói azt mondják, hogy Kubának adta a legjobb egészségügyi ellátást és oktatást Latin-Amerikában, és egyenlőséget teremtett a szegények és a gazdagok között.
Személyes élet
Castro első felesége Mirta Díaz - Balart volt. Házasságukat 1948 októberében kötötték. Egy fiuk született, Fidel Ángel "Fidelito" Castro Díaz-Balart, aki 1949 szeptemberében született. Díaz-Balart és Castro 1955-ben elváltak. Castro 1980-ban feleségül vette Dalia Soto del Valle-t. Házasságuk Castro 2016-ban bekövetkezett halálával ért véget.
Halál
2016. november 25-én Castro 90 éves korában természetes halált halt a kubai Havannában. Fidel halálát testvére, Raúl Castro elnök jelentette be az állami televízióban. Földi maradványait később, 2016. november 26-án elhamvasztották.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Fidel Castro?
V: Fidel Castro kubai forradalmár és politikus volt.
K: Mennyi ideig volt hatalmon Fidel Castro?
V: Fidel Castro 49 évig volt hatalmon.
K: Milyen szerepet töltött be Fidel Castro kubai miniszterelnökként?
V: Fidel Castro 1959 és 1976 között volt Kuba miniszterelnöke.
K: Kinek adta át ideiglenesen a hatalmat Fidel Castro 2006-ban?
V: Fidel Castro 2006 nyarán átmenetileg átadta a hatalmat testvérének, Raúl Castrónak, miközben műtétből lábadozott.
K: Mikor jelentette be Fidel Castro, hogy nem tér vissza a hatalomba?
V: Fidel Castro 2008. február 19-én jelentette be, hogy nem tér vissza a hatalomba.
K: Mi volt Fidel Castro szerepe kubai elnökként?
V: Fidel Castro 1976 és 2008 között volt Kuba elnöke.
K: Mikor született és mikor halt meg Fidel Castro?
V: Fidel Castro 1926. augusztus 13-án született, és 2016. november 25-én halt meg.
Keres