1066 – Hastings és a normann hódítás: Anglia trónváltása

1066 — Hastings és a normann hódítás: Anglia drámai trónváltása, négy király, Harold és Vilmos küzdelme, amely örökre megváltoztatta a sziget történelmét.

1066 olyan év volt, amely nagy változásokat hozott Angliában. Az országnak négy királya volt ebben az évben. Az év az angolszászok uralma alatt kezdődött, és a normannok uralma alatt ért véget. Ez volt az egyetlen alkalom a római Britannia óta, amikor az egész országot sikeresen megszállták.

Az év során négy király volt: Edward, az Inkvizítor (1066. január 5-ig), Harold Godwinson (1066. október 14-ig), Edgar, az Ætheling (1066. december 10-ig), és végül I. Vilmos, Normandia hercege.

Előzmények

1066-ban Anglia belső politikai bizonytalanságban volt: Edward (a forrásokban gyakran „Edward, az Imádkozóként” vagy „Edward the Confessor”-ként említett uralkodó) 1066. január 5-én meghalt utód nélkül. Halála után több erős jelölt lépett fel a trónért. A jelentősebb igénylők közé tartozott Harold Godwinson, aki az angol nagyurak támogatását megszerezve gyorsan királlyá koronáztatta magát; Vilmos, Normandia hercege, aki trónigényét Edward feltételezett ígéreteire és rokoni kapcsolataira alapozta; valamint Harald Hardrada, Norvégiából érkező kihívó, aki szintén trónkövetelést fogalmazott meg. Emellett a fiatal Edgar, az Ætheling (a VII–VIII. századi angolszász királyi család leszármazottja) volt a legközelebbi vér szerinti örökös, de politikai és katonai támogatottsága gyenge volt.

1066 fő eseményei (rövid kronológia)

• 1066. január 5. – Edward halála; Harold Godwinson gyorsan megszerzi a királyi hatalmat és koronáztatja magát.
• 1066. szeptember 20. – A norvégok és a felkelő britek csapatai legyőzik az angol védelmet a Fulfordnál (York közelében), ez megnyitja az északi invázió útját.
• 1066. szeptember 25. – A Stamford Bridge-i csata: Harold Godwinson legyőzi Harald Hardradát és Tostiget; ez jelentős győzelem, de nagy veszteségekkel járt, és elfárasztotta az angol sereget.
• 1066. szeptember vége–október eleje. – Vilmos partra szállt Pevensey környékén, délen, és felkészül a támadásra.
• 1066. október 14. – A Hastings-i csata: Vilmos normannjai döntő vereséget mérnek Harold seregeire; Harold életét veszti a csatában (halála és körülményei részben vitatottak, de a csata William győzelmét eredményezte).
• 1066. december 25. – Vilmost koronázzák I. Vilmos néven Londontól északra, ezzel megszilárdítva hatalmát Anglia felett (a tényleges ellenőrzés kiterjesztése azonban további hadjáratokat és elnyomást igényelt).

Edgar, az Ætheling szerepe

Edgar, az Ætheling rövid ideig formálisan is „királynak” tekinthető volt egyes források szerint, miután a hastingsi vereség után az angol vezetők neki akarták adni a koronát. Mivel azonban katonai és politikai támogatottsága nem volt elég erős, végül nem tudta megtartani a trónt, és később alávetette magát Vilmosnak.

Következmények és hatás

Vilmos győzelme és koronázása alapvetően átalakította Anglia társadalmi, politikai és egyházi szerkezetét:

• Földek újraelosztása: A korábbi angolszász arisztokrácia java részét megfosztották birtokaitól, és ezeket normann hűbéresek kapták meg. Ez gyorsan megváltoztatta a birtokviszonyokat és az elit összetételét.
• Várépítés és katonai rendszer: Sokan építettek motte-and-bailey típusú várakat (fa földvárakat, majd kővárakat) a hatalom megszilárdítására és helyi felkelések elfojtására.
• Egyház és adminisztráció: A normannok vezető pozíciókba normann püspököket és apátokat neveztek ki; a királyi közigazgatás erősödött, és kialakult a királyi hatalom központosítottabb formája.
• Kulturális hatások: A normann hódítás hosszú távon nyelvi és jogi hatásokat hozott: az angol társadalom felső rétegeiben a normann-francia nyelv és szokások terjedtek, ami évszázadokon át hatott az angol nyelv fejlődésére és az angolszász jogrendszer átalakulására.
• Hosszabb távú konszolidáció: Bár 1066-ban Vilmos hatalmát még nem tekinthetjük teljesen megszilárdultnak, a következő években (1070-es évekig) sorra leverte az ellenállásokat; a végleges birtokleltár és adóztatási rendszer egyik fontos lépése volt a Domesday Book elkészítése (1086).

Miért volt történelmi jelentőségű 1066?

1066 meghatározó év volt, mert véget vetett az évszázados angolszász uralomnak, és egy új, normann uralmi réteget hozott létre Angliában. A politikai hatalom központosítása, a földbirtokok újraelosztása és az egyház átszervezése mind olyan változások voltak, amelyek évszázadokra meghatározták Anglia fejlődését. Emiatt a történészek gyakran a normann hódítást tekintik az angol középkor egyik legfontosabb fordulópontjának.

Röviden: 1066 nemcsak királycserét jelentett, hanem egy mélyreható társadalmi és politikai átalakulás kezdetét Angliában.

Keresés betűvel