Perihélium
A perihélium egy bolygó, aszteroida vagy üstökös pályájának az a pontja, amely a legközelebb van a Naphoz. Ez az aphélium ellentéte, amely a Naptól legtávolabbi pont.
A perihélium szó a görög "peri", azaz közel, és a "Héliosz", azaz a Nap görög istene szavakból származik. Ezért nevezik perihéliumnak. (A hasonló szó, a perigeum, valamilyen objektum Föld körüli pályájának legközelebbi pontjára utal).
Naprendszerünkben minden bolygó, üstökös és aszteroida megközelítőleg elliptikus (egyfajta nem kör alakú) pályán kering. Így mindegyiknek van egy Naphoz legközelebbi és egy Naptól legtávolabbi pontja: a perihélium és az afélium. A pálya excentricitása a pálya laposságát méri. Egy égitestnek a Nap körüli egyetlen keringése csak megközelítőleg elliptikus, mivel a perihélium precessziója miatt a pálya nem lehet egyszerű zárt görbe, például ellipszis. Ez okozza a Milankovich-ciklusokat.
A Föld minden évben január 3. körül kerül a legközelebb a Naphoz. A Föld januárban a legközelebbi és júliusban a legtávolabbi pontja között 3,1 millió mérföld (5 millió kilométer) a távolságkülönbség. A Föld január elején mintegy 147,1 millió kilométerre (91,4 millió mérföldre) van a Naptól, míg július elején mintegy 152 millió kilométerre (94,5 millió mérföldre).
Amikor a Föld a legközelebb van a Naphoz, az északi féltekén tél van, a déli féltekén pedig nyár. Így látható, hogy a Föld Naptól való távolsága nem okoz észrevehető változást az évszakokban; a távolságbeli különbségek viszonylag csekély hatását némileg elfedik a főként óceáni déli félteke és a félig kontinentális északi félteke közötti különbségek. A földi évszakok tehát főként azért jönnek és mennek, mert a Föld nem pontosan függőleges tengellyel forog a Nap körüli pályánk síkjához képest. A Föld tengelyferdülése 23,5 fok. Ezáltal a Nap decemberben és januárban délebbre kerül, így északon tél van, délen pedig nyár. Így a tél a földgömbnek arra a részére esik, ahol a legkevésbé közvetlenül éri a napfény. A nyár a földgömbnek arra a részére esik, ahová a legközvetlenebbül esik a napfény.
1. Bolygó az aphéliumban 2. Bolygó a perihéliumban 3. Nap
Kérdések és válaszok
K: Mi az a perihélium?
V: A perihélium egy bolygó, aszteroida vagy üstökös pályájának az a pontja, amely a legközelebb van a Naphoz. Ez az ellentéte az aféliumnak, amely a Naptól legtávolabbi pont.
K: Mit jelent a "peri" szó?
V: A peri a görög nyelvből származik, és azt jelenti: "közel".
K: Mit jelent a "Helios" kifejezés?
V: Héliosz a Nap görög istenére utal.
K: Miben különbözik a keringési pálya a körtől?
V: A pályák megközelítőleg ellipszis alakúak (egyfajta nem kör alakúak), míg a körök zárt görbék, például ellipszisek.
K: Mikor van a Föld a legközelebb a Naphoz?
V: A Föld minden évben január 3. körül kerül a legközelebb a Naphoz.
A legtávolabb a Naptól minden évben július 4-e körül.
K: Mekkora a különbség a Föld Naphoz legközelebbi és legtávolabbi pontjai közötti távolságban? V: A Föld januárban a Naphoz legközelebbi pontja és júliusban a Naptól legtávolabbi pontja közötti távolságkülönbség 3,1 millió mérföld (5 millió kilométer).
K: A Föld Naptól való távolsága okozza az évszakok változását? V: Nem, a Föld évszakai főként azért jönnek és mennek, mert a Föld nem pontosan függőlegesen forog a tengelyével a Nap körüli pályánk síkjához képest, és nem a Nap és a Föld közötti távolságkülönbségek miatt.
