Angol nyelv
Az angol egy nyugat-germán és indoeurópai nyelv, amelyet először az angolszász Angliában beszéltek a korai középkorban. A világ számos országában beszélik. Az angol nyelvű országok közé tartozik az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Írország, Új-Zéland és számos karibi ország. Körülbelül 375 millió anyanyelvi beszélője van (olyan emberek, akik az angolt első nyelvként használják), ami a mandarin és a spanyol után a legnagyobb szám. Körülbelül 220 millióan használják második nyelvként. Gyakran használják a munka és az utazás során, és legalább egymilliárd ember tanulja. Ezzel az angol a második leggyakrabban beszélt nyelv, és a világ legnemzetközibb nyelve.
Az angol nyelv az idők során változott és fejlődött. A legszembetűnőbb változás a latinból és franciából átvett számos szó. Az angol nyelvtan is nagyon különbözött a többi germán nyelvtől, anélkül, hogy nagyon hasonlóvá vált volna a román nyelvekhez. Mivel a szókincs közel 60%-a a latinból származik, az angolt néha a germán nyelvek leglatinosabbikának nevezik, és gyakran tévesen a romanisztikus nyelvek közé sorolják.
EN nyelvi kód (ISO 639-1)
Történelem
Ahogy a neve is mutatja, az angol nyelv Angliából indult. A germán törzsek (szászok, angolok és jütek) Kr. u. 449 körül érkeztek Nagy-Britanniába. A sziget déli és keleti részén telepedtek le, kiszorítva az előttük ott élő kelta briteket, illetve a régi kelta nyelvek helyett az angol nyelvet beszéltették velük. Néhányan ma is beszélnek kelta nyelveket, Walesben (walesi) és máshol. A gael a skót kelta nyelv, amelyet néhányan még mindig beszélnek a skót felföldön és a skót szigeteken. A "skót" az angol nyelv egyik dialektusa (bár egyesek külön nyelvnek nevezik). Az ír gael nyelvet ma már nagyon kevesen beszélik.
E különböző törzsek germán nyelvjárásaiból alakult ki az, amit ma óangolnak nevezünk. Az angol szó az angolok nevéből származik: Englas. A régi angol nem sokban hasonlított a ma beszélt angolhoz. Ha a mai angolul beszélők hallanának vagy olvasnának egy óangol nyelvű szöveget, csak néhány szót értenének.
Az angolhoz legközelebb álló, ma is használt nyelv a fríz, amelyet körülbelül 500 000 ember beszél Hollandiában, Németországban és Dániában. Nagyon hasonlít az angolhoz, és sok szó azonos. A két nyelv még közelebb állt egymáshoz, mielőtt az óangolból középangol lett). Ma a két nyelv beszélői nem tudnák megérteni egymást. A hollandot több mint 20 millió ember beszéli, és még távolabb áll az angoltól. A német még nagyobb, és még távolabb van. Mindezek a nyelvek ugyanabba a nyugat-germán nyelvcsaládba tartoznak, mint az angol.
Később sok más ember is érkezett Angliába különböző időpontokban, különböző nyelveken beszélve, és ezek a nyelvek további szavakkal egészítették ki a mai angol nyelvet. Például Kr. u. 800 körül sok dán és északi kalóz, más néven viking, érkezett az országba, megalapították Danelaw-t. Így az angol sok északi kölcsönszót kapott. Az ő nyelvük germán nyelv volt, mint az óangol, de egy kicsit más. Ezeket nevezik északi germán nyelveknek.
Amikor Hódító Vilmos Kr. u. 1066-ban elfoglalta Angliát, magával hozta nemeseit, akik a franciával szorosan rokon nyelvet, a normann nyelvet beszélték. Az angol nyelv sokat változott, mert körülbelül 300 évig többnyire beszélték, nem pedig írták, mivel minden hivatalos dokumentumot normann franciául írtak. Az angol sok szót kölcsönzött a normann nyelvből ebben az időben, és elkezdte elhagyni a régi szóvégződéseket is. Az ebből az időből származó angol nyelvet középangolnak nevezik. Geoffrey Chaucer a középangol nyelv egyik legismertebb írója. További hangváltozások után a középangolból lett a modern angol.
Az angol továbbra is átvett új szavakat más nyelvekből, például elsősorban a franciából (a szavak mintegy 30-40%-a), de a kínai, a hindi és az urdu, a japán, a holland, a spanyol, a portugál stb. nyelvekből is. Mivel a különböző országok tudósainak beszélgetniük kellett egymással, a tudományos dolgoknak olyan neveket választottak, amelyeket mindannyian ismertek: görögül és latinul. Ezek a szavak az angolba is átkerültek, például a fényképezés ("foto-" jelentése "fény", "-graph" pedig "kép" vagy "írás", görögül. A fénykép a fény segítségével készült kép), vagy a telefon. Az angol tehát óangol, dán, északi és francia nyelvekből áll, és megváltoztatta a latin, görög, kínai, hindi, japán, holland és spanyol, valamint néhány szó más nyelvekből.
Az angol nyelvtan is megváltozott, egyszerűbbé és kevésbé germán jellegűvé vált. A klasszikus példa erre az esetek elvesztése a nyelvtanban. A nyelvtani eset egy főnév, melléknév vagy névmás mondatban betöltött szerepét mutatja. A latinban (és más indoeurópai nyelvekben) ez utótagok hozzáadásával történik, az angolban azonban általában nem. Az angol nyelv stílusa az, hogy a jelentést inkább a szövegkörnyezet és a szintaktika teszi egyértelművé.
A Brit Birodalom történelme hozzájárult az angol nyelv elterjedéséhez. Az angol ma sok helyen fontos nyelv. Többek között Ausztráliában, Kanadában, Indiában, Pakisztánban, Dél-Afrikában és az Egyesült Államokban (például a Nemzetközösségben) az angol a fő nyelv. Mivel az Egyesült Királyság (az az ország, ahol Anglia van) és az Egyesült Államok történelmileg erősek voltak a kereskedelemben és a kormányzatban, sokan hasznosnak találják az angol nyelv elsajátítását a tudományos, üzleti és diplomáciai kommunikációhoz. Ezt angol mint kiegészítő nyelv, angol mint második nyelv (ESL) vagy angol mint idegen nyelv (EFL) tanulásnak nevezik.
Az angol irodalom számos híres történetet és színdarabot tartalmaz. William Shakespeare híres angol költő volt, aki verseket és színdarabokat írt. Az ő angolja kora újkori angol, és nem egészen olyan, mint amit ma beszélnek vagy írnak az emberek. A kora újkori angol másképp hangzott, részben azért, mert a nyelvben megkezdődött a "nagy magánhangzóváltás". Később sok novella és regény is az angol nyelvet használta. A regény, ahogyan mi ismerjük, először a 18. századi angolban jelenik meg. Ma sok híres dal és film (mozifilm) használja az angol nyelvet.
Helyesírási különbségek
Az írott angolban furcsa írásmódot használnak. Különböző szavak ugyanazokat a betűket és kombinációkat használhatják nagyon különböző hangok kifejezésére. Például az "-ough" valaha gutturális volt, de mára más lett a "through" (throw), "rough" (ruff), "dough" (doe) vagy "cough" (coff). Ez nehezen tanulhatóvá teheti a nyelvet.
Sok angol nyelvű országban másképp írják a szavakat. Az Egyesült Államokban néhány szót másképp írnak, mint az Egyesült Királyságban és sok más olyan országban (például a Brit Nemzetközösség országaiban), ahol az angol a fő nyelv. Ezeket az eltérő helyesírási módokat néha "amerikai angolnak" és "brit angolnak" nevezik. Például a "colour" szót az USA-ban "color"-nak, a "programme"-t pedig "program"-nak írják. Még a "spelled" szó is másképp hangzik a brit angolban, ahol "spelt".
Vocabulary
Az angol nyelv szókincsének közel 60%-a a latin és újlatin nyelvekből (főként a franciából) származik:
- Langue d'oïl (francia): 29.3%
- Latin, beleértve a modern tudományos és technikai latin nyelvet és a frank (germán) nyelvet: 28,7%.
- Germán nyelvek: Nem számítva a román nyelvekből kölcsönzött germán szavakat): 24% (óangol/angolszász, protogermán, óészaki stb. örökség)
- Görög: 5.32%
- Olasz, spanyol és portugál: 4,03%.
- A tulajdonnevekből származtatott: 3,28%
- Minden más nyelv: kevesebb mint 1%
A leggyakoribb szavakban azonban sokkal nagyobb a germán eredetű szavak aránya. Emellett az egyszerű szókincs mellett vannak olyan kifejezések és tipikus rövid mondatok is, amelyek közül sok germán eredetű.
Az angol szókincsre gyakorolt hatások
Kapcsolódó oldalak
- Indiai angol
- Amerikai angol
- Ausztrál angol
- Brit angol
- Kanadai angol
- Jamaikai angol
- Új-zélandi angol
- Pakisztáni angol
- Skót angol
Kérdések és válaszok
K: Milyen nyelvből származik az angol nyelv?
V: Az angol eredetileg az angol-fríz és az ószász nyelvjárásokból származik.
K: Hány anyanyelvi beszélője van az angolnak a világon?
V: A világon körülbelül 375 millió anyanyelvi beszélő van (olyan emberek, akik első nyelvként használják).
K: Milyen nyelvek voltak hatással az angol nyelv szókincsére?
V: Az angol nyelv szókincsére a korai középkorban más germán nyelvek, később pedig a román nyelvek, különösen a francia nyelvek voltak hatással.
K: Mely országokban hivatalos nyelv vagy a hivatalos nyelvek egyike az angol?
V: Az angol az egyetlen hivatalos nyelv vagy a hivatalos nyelvek egyike közel 60 országban. A világ több országának is ez a fő nyelve, mint bármely másé, többek között, de nem kizárólagosan, az Egyesült Királyságnak, Írországnak, az Egyesült Államoknak, Kanadának, Ausztráliának és Új-Zélandnak. Szingapúr, India, Hongkong és Dél-Afrika hivatalos nyelve is.
K: Hányan beszélnek angolul második nyelvként?
V: Körülbelül 220 millió ember használja második nyelvként.
K: Mi alkotja az angol szókincs nagy részét?
V: A szókincs mintegy 60%-a latin eredetű.
K: Mikor kezdődtek változások a mai angol nyelv ismeretében?
V: A változások akkor kezdődtek a mai angol nyelvvel kapcsolatban, amikor a latinból és az ófrancia nyelvből szavakat vettek át, amelyek aztán átkerültek az óangolba, majd a ma használt modern angolba.
