Winston Churchill

Személyes élet

Winston Churchill 1874. november 30-án született az angliai Oxfordshire-ben található Blenheim Palace-ban, a Marlborough hercegek otthonában. Apja, Lord Randolph Churchill a 7. herceg kisebbik fia volt, és vezető tory politikus. Édesanyja (született Jenny Jerome) amerikai volt.

Churchill kisfiúként a híres Harrow Schoolba járt. Nem ért el jó eredményeket, de azt mondta, hogy jól tudott harcolni.

1893-ban belépett a brit hadseregbe. 1896-ban áthelyezték Bombaybe, az akkori Indiai Birodalomba (Brit India). A mai Pakisztán területén harcolt. Ezt követően 1898-ban a szudáni háborúban harcolt a lovasság tisztjeként. 1899-ben a második búr háborúba ment Dél-Afrikába, újságírónak. A búr fogságba esett, de sikerült megszöknie.

1900-ban a Konzervatív Párt politikusa lett, és beválasztották a parlamentbe. 1904-ben pártot váltott és belépett a Liberális Pártba, de később visszatért a Konzervatív Pártba. 1908-ban feleségül vette Clementine Hozier-t. Öt gyermekük született, akiket Dianának, Randolphnak, Sarah-nak, Marigoldnak és Marynek hívtak.

I. világháború

1910-ben Churchill belügyminiszter lett, a kormány egyik legfontosabb tagja. 1911-ben az Admiralitás első lordja lett, ami a Királyi Haditengerészet irányítását jelentette számára. Amikor kitört az első világháború, ebben a pozícióban maradt. Megszervezte a gallipoli inváziót, amely rosszul sült el, és emiatt távoznia kellett a kormányból. Csatlakozott a hadsereghez, és Franciaországba küldték harcolni, bár még mindig parlamenti képviselő volt. 1917-ben a katonai ellátásért felelős miniszterré (muníciós miniszter) nevezték ki.

A két háború között

Az első világháború után, 1919-ben Churchillt hadügyi államtitkárrá, majd légügyi államtitkárrá (repülőgépek) nevezték ki. 1920-ban ő rendelte el az első légi bombázást Afrikában, amikor bombázta a Darwiish államot, (más néven Daraawiish államot).

1921-ben államtitkárként a gyarmatokért felelt. Nem sokkal később, 1922-ben veszített egy választáson. 1924-ben ismét parlamenti képviselő lett, ezúttal már nem párttagként. 1925-ben ismét belépett a Konzervatív Pártba. 1924-ben lett az államkincstár kancellárja (pénzügyminiszter).

1929 után Churchill sok mindennel nem értett egyet, amiben a Konzervatív Párt hitt. Nem kapott semmilyen munkát a kormányban. Ehelyett könyveket írt. Az egyik címe Marlborough: élete és kora volt, amely híres őséről, John Churchillről, Marlborough 1. hercegéről szólt; egy másik pedig A History of the English Speaking Peoples (Az angol nyelvű népek története), amely csak a 2. világháború után jelent meg.

Amikor Adolf Hitler hatalomra került Németországban, Churchill arra figyelmeztetett, hogy Nagy-Britanniának meg kell erősítenie a hadseregét, és szembe kell szállnia Hitlerrel. Azonban nagyon kevés vezető értett vele egyet.

II. világháború

A második világháború kezdetén Churchillt ismét a haditengerészet élére helyezték. 1940-ben a háború rosszul alakult Nagy-Britannia számára. Neville Chamberlain miniszterelnök május 10-én lemondott, és Churchill kapta meg a feladatot. Néhányan úgy gondolták, hogy Nagy-Britannia nem tudja megnyerni a háborút, és hogy a brit kormánynak békét kellene kötnie Hitlerrel. Churchill biztos volt abban, hogy Nagy-Britannia győzni tud, és megígérte, hogy folytatja a harcot. Híres beszédeket mondott, amelyekre ma is emlékeznek.

Barátságban volt az Egyesült Államok elnökével, Franklin D. Roosevelttel. Rábeszélte Rooseveltet, hogy adjon utánpótlást Nagy-Britanniának, és segítse Nagy-Britanniát. Számos találkozója volt Roosevelttel és Joszif Sztálinnal, a Szovjetunió vezetőjével, miután beléptek a háborúba. Őket nevezték a Nagy Hármasnak.

A háború után

1945-ben konzervatív pártja elvesztette a választásokat, és nem volt többé miniszterelnök. Azonban 1951-ben ismét miniszterelnök lett, és ezt a tisztséget 1955-ig töltötte be.

1953-ban lovaggá ütötték, Sir Winston lett, és elnyerte az irodalmi Nobel-díjat is.

1955-ben visszavonult a miniszterelnöki tisztségből. 1964-ben visszavonult a parlamentből.

1963-ban John F. Kennedy elnök az Egyesült Államok díszpolgárává nevezte ki, de mivel túl beteg volt ahhoz, hogy részt vegyen a Fehér Házban rendezett ünnepségen, fia és unokája vette át a kitüntetést.

Sir Winston 1965-ben, 90 éves korában agyvérzésben halt meg. Halálakor felesége, Lady Clementine Churchill és más családtagok is ott voltak az ágya mellett.

Winston Churchillnek az Egyesült Államok díszpolgárává avatási okmánya, amelyet John F. Kennedy elnök ajándékozott neki.

Könyvek

Cím (amerikai cím) (megjelenés éve)

• A malakandi haderő története (1898)
• A folyami háború (1899): Szudán visszafoglalásáról szól, az önjelölt Mahdi, Muhammed Ahmed forradalma után.
• Savrola (1900; 1899-ben folytatásokban jelent meg, majd 1899-ben az USA-ban): regény.
• Londonból Pretorián keresztül Ladysmithbe (1900): a második búr háború és Ladysmith felmentése
• Ian Hamilton's March (1900): Búr háború folytatása
• Mr. Brodrick hadserege (1903)
• Lord Randolph Churchill (1906): apja kétkötetes életrajza.
• A szabad kereskedelemért (1906)
• Afrikai utazásom (1908)
• A liberalizmus és a szociális probléma (1909)
• A nép jogai (1910)
• A világválság (1923-1931)
• Korai életem: (1930): önéletrajz
• India (1931)
• Gondolatok és kalandok (Viharok közepette) (1932)
• Marlborough: élete és kora (1933-1938): négykötetes életrajz legnagyobb elődjéről.
• Nagy kortársak (1937): rövid életrajzok
• Arms and the Covenant vagy While England Slept: A Survey of World Affairs, 1932-1938 (1938): felhívás a fegyverekhez, figyelmeztet Hitlerre, sürgetve az újrafegyverkezést.
• Lépésről lépésre 1936-1939 (1939)
• Az 1940-es évben elhangzott beszédek (1940)
• Közvetítési címek (1941)
• Csatába (Blood Sweat and Tears) (1941)
• A könyörtelen harc (1942)
• A kezdet vége (1943)
• Előre a győzelem felé (1944)
• A felszabadulás hajnala (1945)
• Győzelem (1946)
• Titkos ülések beszédei (1946)
• Háborús beszédek 1940-1945 (1946)
• A második világháború (1948-1954): hat kötet (12 kötettel, kartonkötésben)
• A béke zsinórjai (1948)
• A festészet mint időtöltés (1948)
• Európa egyesüljön (1950)
• Az egyensúlyban (1951)
• A háborús beszédek 1939-1945 (1952)
• A dagály megfékezése (1953)
• A History of the English-Speaking Peoples (1956-1958): négy kötet.
• Az íratlan szövetség (1961)

Esszék és novellák

• "Ember a fedélzeten!" (1899). Először a The Harmsworth Magazine 1899. januári számában jelent meg.
• "Ha Lee nem nyerte volna meg a gettysburgi csatát" (1930). Először a Scribner's Magazine 1930. decemberi számában jelent meg.