Adolf Hitler

Családi háttér

Hitler családja az alsó-ausztriai Waldviertelben született. Ebben a régióban a Hitler név akkoriban többször is változott a Hüttler, Hiedler, Hittler és Hitler között. A név a 19. században Európa német nyelvterületein általánosan elterjedt volt. A szakirodalom szerint ez a név a cseh Hidlar vagy Hidlarcek névből származik.

Gyermekkor és korai felnőttkor

Adolf Hitler 1889. április 20-án született hat gyermek közül negyedikként Braunau am Innben. Ez egy Linz melletti kisváros Felső-Ausztria tartományban. Közel van a német határhoz, az akkori Ausztria-Magyarország területén. Szülei Klara Pölzl és Alois Hitler voltak. Apja munkája miatt Hitler Braunauból Passauba, később Lambachba, végül Leondingba költözött. Több népiskolába is járt.

Hitler édesanyja, Klara Pölzl, apja harmadik felesége és egyben unokatestvére volt. Hitler apja 1903-ban halt meg.

Hitler kétszer is megbukott a linzi érettségin. 1905-ben otthagyta az iskolát. Érdeklődni kezdett Leopold Poetsch professzor antiszemita (zsidóellenes), pángermán tanításai iránt. 1907 szeptemberében Bécsbe ment, és felvételi vizsgát tett. Október 1-jén és 2-án a második vizsgán megbukott. Hitler október végén visszament Linzbe. 1907 decemberében meghalt Hitler édesanyja, és emiatt depressziós lett. Hitler édesanyja katolikus volt, Hitler azonban gyűlölte a kereszténységet. ^{[] A} zsidókat is gyűlölte^.

1909-ben Hitler ismét Bécsbe ment művészetet tanulni. Megpróbált a Művészeti Akadémia hallgatója lenni, de az első felvételi vizsgán megbukott. Hitler azt mondta, hogy Bécsben vált először antiszemitává. Ennek a városnak nagy zsidó közössége volt.

1913-ban Hitler 24 éves volt. Abban az időben minden osztrák fiatalembernek be kellett vonulnia a hadseregbe. Hitlernek nem tetszett az osztrák hadsereg, ezért elhagyta Ausztriát és Németországba ment. A németországi Münchenben élt.

Hitler 1889-90 körül

I. világháború

1914. augusztus 16-án Hitler belépett a bajor hadseregbe. Az első világháborúban Németországért harcolt. Hitler Belgiumban és Franciaországban szolgált a 16. bajor tartalékos ezredben. Szinte az egész időt a nyugati fronton töltötte. Futó volt, az egyik legveszélyesebb munkakör a fronton. Ez azt jelenti, hogy egyik állásból a másikba futott, hogy üzeneteket vigyen. Hitler 1914. november 1-jén lett Gefreiter (ami olyan, mintha az Egyesült Államok hadseregében első osztályú közlegény, vagy a brit hadseregben őrvezető lett volna). A kormány 1914. december 2-án adományozta neki a másodosztályú Vaskeresztet.

1916. október 5-én Hitlert egy golyó ütötte gránát sebesítette meg. Október 9. és december 1. között a belitz-i katonai kórházban feküdt. 1917 márciusában visszatért a frontra. Ott harcolt egy ütközetben, és a Militärverdienstkreuz harmadosztályú karddal tüntették ki.

1918 márciusában Hitler részt vett a tavaszi offenzívában. 1918. augusztus 4-én Hitlert a zsidó Hugo Gutmann első osztályú Vaskereszttel tüntette ki. Németország kapitulációja után Hitler megdöbbent, mert a német hadsereg 1918 novemberében még mindig ellenséges területet tartott.

Hitler más német katonákkal az I. világháborúban

Belépés a politikába

Az első világháború után Hitler a hadseregben maradt, és visszatért Münchenbe. Ott részt vett a megölt bajor miniszterelnök, Kurt Eisner gyászmenetén. 1919-ben június 5. és 12. között, valamint június 26. és július 5. között részt vett egy propagandaszónok-képzésen.

Még abban az évben Hitler belépett a Német Munkáspárt nevű kis politikai pártba. Az 555. számú tag lett. Hamarosan elnyerte a párt tagjainak támogatását. Két évvel később ő lett a párt vezetője. A pártot átnevezte Nemzetiszocialista Német Munkáspártra. A párt a Náci Párt nevet kapta.

Hitler tagsági igazolványa a Nemzetiszocialista Német Munkáspártban (NSDAP).

A Weimari Köztársaság idején

1923-ban Hitler összefogott a náci párt több száz másik tagjával, és a Sörcsarnok-puccs keretében megpróbálta átvenni a weimari köztársasági kormány (1918-34) irányítását. A puccs kudarcot vallott. A kormány 13 emberét megölte (a 13 halottat később a náci ideológia szentté nyilvánította). Hitlert is a landsbergi börtönbe zárták. Azt mondták, hogy öt évig marad a börtönben, de kilenc hónap után kiengedték.

Mein Kampf

Amíg Hitler börtönben volt, közeli barátja, Rudolf Hess segítségével könyvet írt. Hitler eleinte a könyvnek a Négy és fél év harc a hazugság, az ostobaság és a gyávaság ellen címet akarta adni. Végül a könyvnek a "Mein Kampf" ("Az én harcom") címet adta.

A Mein Kampf Hitler különböző eszméit gyűjtötte össze, és megmagyarázza, honnan származnak:

• Az életről mint harcról alkotott elképzelése: Ezt az elképzelést a szociáldarwinizmusból merítette, amelyre Charles Darwin angol evolúcióbiológus volt hatással.
• Az az elképzelése, hogy az "árja faj" jobb, mint mindenki más: Ez Arthur de Gobineau Az emberi fajok egyenlőtlensége című könyvéből származik.
• A keleti birodalomra vonatkozó tervei: Ezek a tervek abból eredtek, ahogyan Németország az első világháborúban mezőgazdasági területeket foglalt el.
• Az a gondolat, hogy a judaizmus és a kommunizmus összefügg: Ezt az ötletet Alfred Rosenberg náci írótól kapta.

Hitlerre hatással lehetett Luther Márton A zsidókról és hazugságaikról című műve is. A Mein Kampfban Hitler azt mondja, hogy Luther Márton "nagy harcos, igazi államférfi és nagy reformer" volt.

A diktatúra kezdete

1933-ban Hitlert beválasztották a német kormányba. Véget vetett a szólásszabadságnak, ellenségeit börtönbe záratta vagy megölte. A náci párton kívül nem engedett meg más politikai pártot. Hitler és propagandaminisztere, Joseph Goebbels szélsőséges nacionalizmust terjesztett Németországban. Minden médiumnak dicsérnie kellett a nácikat. Emellett több ember született, mert Hitler több embert akart a "mesterfajtából" (akiket "árjáknak" nevezett). Németországot totalitárius náci állammá tette.

A második világháború és a holokauszt

Annak ellenére, hogy Lengyelországot a korábbi német területekből faragták ki, Hitlernek tulajdonítják a II. világháború kirobbantását azzal, hogy a német hadseregnek parancsot adott Lengyelország lerohanására. Hadserege elfoglalta Lengyelországot és Európa nagy részét, beleértve Franciaországot és a Szovjetunió nagy részét.

A háború alatt Hitler utasította a nácikat, hogy sok embert, köztük nőket és gyerekeket is öljenek meg. A holokauszt során a nácik mintegy hatmillió zsidót öltek meg. A nácik megöltek még romákat (cigányokat), homoszexuálisokat, szlávokat, például oroszokat és lengyeleket, valamint politikai ellenfeleit.

Végül a világ más országai közül néhányan összefogtak Németország legyőzése érdekében. Hitler elvesztette az összes földet, amit elfoglalt. Németek milliói haltak meg a háborúban. A második világháború végén Hitler minden Führerbunkerben tartózkodó embernek engedélyt adott, hogy elhagyja azt. Sokan megtették, és Berchtesgaden vidékére költöztek. Repülőgépekkel és teherautó-konvojokkal mentek.

Hitler, a Göbbels család, Martin Bormann, Eva Braun és a személyzet néhány tagja a bunkerben maradt. Hitler 1945. április 29-én kötött házasságot Eva Braunnal.

A horogkereszt volt Németország zászlaja 1935-1945 között, amelyet Hitler használt.

Halál

Ez a szakasz több információt igényel.

Negyven órával azután, hogy Hitler és Eva Braun Berlinben összeházasodott, mindketten mérget használtak öngyilkossághoz, majd Hitler pisztolyával fejbe lőtte magát. Ezt megelőzően Hitler elrendelte, hogy holttestüket elégessék. Ez megakadályozta, hogy a Vörös Hadsereg katonái, akik a nyomában voltak, élve elfogják.

A The Stars and Stripes című amerikai újság címlapja 1945. május 2-án.

Kapcsolódó oldalak

• Nácizmus
• Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei
• Fasizmus
• Rasszizmus
• II. világháború
• Mein Kampf