Korea (Koreai-félsziget): történelme, megosztottsága és kulturális öröksége
Fedezd fel Korea történelmét, a félsziget megosztottságát és gazdag kulturális örökségét — hagyományok, gasztronómia, politika és modern társadalom egy átfogó összefoglalóban.
Korea egy félsziget Északkelet-Ázsiában. A Koreai-félsziget nevű félszigetet foglalja magában. Korea 918-ban vált országgá (vagy állammá). 1948-ban két országra szakadt: Észak-Korea és Dél-Korea. Észak- és Dél-Korea és szövetségeseik egymás ellen harcoltak a koreai háborúban. A félsziget nyugaton a Sárga-tengerrel, keleten a Japán-tengerrel (Dél-Koreában gyakran Keleti-tengernek nevezik) határos; északon Kína és kisebb részen Oroszország határolja. A területhez tartozik több kisebb sziget, közülük a legismertebb a délkeleti partoknál fekvő Jeju. A Koreai-félsziget éghajlata a mérsékelt övbe tartozik, a táj változatos: hegyek, völgyek és termékeny síkságok egyaránt megtalálhatók.
Koreában körülbelül 15 000 éve élnek emberek. A múltban a mai Mandzsúria és Szibéria egy részét Korea kormányozta. Korea a finom selyméről ismert. A 7. században a kínaiak koreai aranyműveseket kerestek. Az európaiaknak egészen a modern korig kevés ismeretük volt Koreáról. A félsziget története több ezer évre nyúlik vissza: legendásan a Gojoseon állammal kezdődik, majd a történeti korszakban a Három Királyság (Goguryeo, Baekje, Silla) kora következett. Később megalakult a Goryeo (amelynek neve adta a „Korea” európai elnevezést) és a Joseon-dinasztia, mely hosszú időn át formálta a koreai társadalmat és kultúrát. A Joseon-korban erős hatást gyakorolt a konfuciánus eszmevilág a közigazgatásra és az oktatásra. A 20. század elején Japán megszállta Koreát (1910–1945), ami mély sebeket hagyott; az 1919-es márciusi mozgalom fontos része a függetlenségi harcnak. A második világháborút követően a félsziget ideiglenesen két megszállási zónára oszlott, ami végül a politikai és társadalmi megosztottsághoz vezetett.
Korea híres hagyományos ételéről, a kimchiről. A koreaiak általában ragadós fehér rizst esznek. A koreaiak hagyományosan hínárlevest esznek a születésnapjukon. Az emberek úgy vélik, hogy a leves a terhes nőknek is jót tesz. A koreai konyha sokoldalú: a kimchi mellett gyakoriak a banchan nevű kis köretek, a bulgogi (marhahús), a japchae (édesburgonya tésztájából készült étel) és a koreai barbecue. A kimchi készítési hagyománya, a kimjang, az UNESCO szellemi kulturális örökségébe is bekerült; a fermentált ízek, a csípős paprikapaszta (gochujang) és a szójaszósz alapú ízesítések sokféle változatot eredményeznek. Ételek és étkezési szokások erősen kötődnek ünnepekhez és családi eseményekhez, a közös étkezés fontos közösségi szerepet tölt be.
Dél-Koreában több mint 50 millió ember él, Észak-Koreában pedig több mint 23 millió. Dél-Korea legnagyobb városa Szöul, Dél-Korea fővárosa. A városnak több mint 10 millió lakosa van, Szöul régiójában pedig több mint 15 millióan élnek. Észak-Korea legnagyobb városa Phenjan, Észak-Korea fővárosa. Kevesebb mint 4 millió lakosa van. A modern Dél-Korea erősen urbanizált: Szöul mellett nagyvárosok még Busan, Incheon, Daegu és Gwangju. Az ország demográfiai kihívásokkal küzd, például az alacsony születési arány és az elöregedő társadalom miatt. Észak-Korea népességadatai kevésbé átláthatók; az ország elszigeteltsége és politikai rendszere miatt életkörülményeik és gazdasági mutatóik jelentősen eltérnek a déli félétől. A megosztottság családokat is érint: a háború óta sok család maradt egymástól elválasztva.
A koreaiak koreaiul beszélnek. Dél-Koreában sokan tanulnak angolul és más nyelveket (kínai, japán, ...) az iskolában. A koreai nyelv írásrendszere a Hangul, amelyet a 15. században, II. Sejong király uralkodása alatt dolgoztak ki (kb. 1443–1446). A Hangul célja az volt, hogy a mindennapi emberek számára is könnyen elsajátítható, fonetikus írást biztosítson; ma is különösen fontos eszköze a világi és kulturális kifejezésnek. A nyelvben sok a kínai eredetű szó (szino-koreai szókincs), ugyanakkor számos dialektus létezik, például a jeju-szigeti beszédmód erősen eltérhet az észak- és dél-koreai standardtól.
Dél-Korea fejlett ország, nagyvárosokkal, nagysebességű vasúti vonatokkal, nagysebességű internettel, valamint számos televíziós és rádiós hálózattal. Számos koreai televíziós dráma világszerte népszerű. De még mindig vannak szegény területek, még Dél-Koreában is. A koreai gazdák nem gazdagok, és küzdenek, hogy versenyezzenek a más országokból származó olcsó élelmiszerekkel. Dél-Korea gazdasága a világ élvonalába tartozik számos iparágban: autógyártás, hajóépítés, elektronika, félvezetők és informatikai szolgáltatások. Nagy nemzetközi vállalatok (például autó- és elektronikai gyártók) Dél-Koreát globális szereplővé tették. Az ország erős oktatási rendszere és innovációs kapacitása is hozzájárul a fejlődéshez. Észak-Korea gazdasága ezzel szemben központilag irányított, katonapolitikára és nehéziparra fókuszál, és külföldi szankciók, infrastrukturális hiányosságok, valamint elszigeteltség nehezítik a fejlődését. Az észak-koreai nukleáris program és a rakétakísérletek nemzetközi feszültséget keltenek, és a Koreai-félsziget biztonsági kérdéseinek középpontjában állnak.
A megosztottságot követő évtizedekben a Koreai-félsziget történetében rendre megjelentek a békekísérletek és az ismételt feszültségek egyaránt. A koreai háború (1950–1953) után fegyverszüneti megállapodás született, de formális békeszerződés soha nem köttetett; a két állam között a demilitarizált övezet (DMZ) húzódik, amely a világ egyik leginkább őrzött határa. Időnként voltak együttműködési projektek (például a Kaesongi ipari park), családi találkozók és csúcstalálkozók, de a kapcsolatok a politikai fejleményektől és nemzetközi tényezőktől függően változnak.
A koreai kulturális örökség gazdag: a tradicionális ruházat, a hanbok, a buddhista templomok, konfuciánus rítusok és a népzene mellett a modern koreai kultúra – a Hallyu, azaz a koreai hullám – is világszerte ismert. A k-pop, koreai filmek és drámák (például a nemzetközi sikereket elért alkotások) jelentős kulturális exportot jelentenek. A koreai történelem és művészet számos helyszíne szerepel az UNESCO világörökségi listáján, beleértve ősi templomokat, palotákat és történelmi városokat. A tradicionális harcművészet, a taekwondo, szintén dél-koreai eredetű és világszerte elterjedt sportág.
A félsziget jövője sok kihívást és lehetőséget tartogat: a politikai rendezés, a gazdasági együttműködés, a környezeti fenntarthatóság és a lakosság jólétének biztosítása mind fontos kérdések. A Koreai-félsziget kulturális gazdagsága, történelmi öröksége és a két állam közti nagy különbségek miatt a térség geopolitikai és emberi dimenziói továbbra is nemzetközi figyelem középpontjában állnak.
Korea elhelyezkedése Kelet-Ázsiában
A Koreai-félsziget éjszaka, a fényesen kivilágított Dél-Korea és a többnyire sötét Észak-Korea kontrasztja.
Történelem
Gojoseon az első állam a koreai történelemben. Kr. e. 2333-ban alapították. Valódi neve Csoszun, de Gochosunak hívják, hogy megkülönböztessék a koreai történelemben szereplő többi Csoszuntól. A go egy koreai előtag, amelynek jelentése 'régi'. Gojoseon alapítója állítólag Dangun volt. A koreaiak úgy vélik, hogy Dangun október 3-án alapította az országot, és még ma is ezt a napot ünneplik. Koreában október 3. nemzeti ünnep, amelyet Gaecheonjeolnak (Az égbolt megnyílt) neveznek. Állítólag ez az a nap, amikor Dangun apja, akinek a neve Hwan-ung, i. e. 2457. október 3-án, i. e. október 3-án leszállt az égből. Gochosunt a kínai Han-dinasztia pusztította el Kr. e. 108-ban.
Miután Gojoseon elpusztult, a Koreai-félszigeten és Mandzsúriában számos szövetség alakult: Mahan, Byeonhan, Jinhan, Buyeo, Dongye, Okjeo, Goguryeo és így tovább. Az ősi konföderációs országok később három erősebb királysággá és egy fejlett konföderációs országgá egyesültek.
Három királyság
Kr. e. 57 és 668 között három királyság létezett a Koreai-félszigeten és Mandzsúriában. A királyságok neve a következő volt: Silla, Goguryeo és Baekje. A 372. évben a buddhizmus vallás Kínából érkezett Koreába. A buddhizmus nagyon fontos volt Koreában.
660-ban a Silla királyság megszállta a Baekje királyságot. 668-ban a Silla királyság megszállta a Goguryeo királyságot. Goguryeo népe elmenekült, és új királyságot alapított Barhae néven. Kis idő múlva a Balhae királyságot a Liao dinasztia szállta meg.
Amikor Szilla volt az egyetlen ország, az Egyesült Szilla nevet viselte. A Silla királyságban a buddhizmus nagyon fontos volt.
| Év | Esemény |
| KR. E. 57 | Silla megalakult. Az első vezető Hyeokgeose. |
| I. E. 37 | Goguryeo királyságként jött létre. Az első vezetője Dongmyeong király. |
| KR. E. 18 | Baekje megalakult. Az első vezető Onjo. Megkezdődött a Koreai Három Királyság kora. |
| Gaya-t néhány Gimhae környéki állam alapította. | |
| 562 CE | Gaya elpusztult és beolvadt Sillába. |
| 660 CE | Baekje-t a Tang-dinasztia elpusztította és beolvasztotta Silla-ba. |
| 668 CE | Goguryeót a Silla-Tang szövetség elpusztította. A koreai Három Királyság kora véget ért. |
| 935 CE | Silla elpusztult és egyesült Goryeóval. |
Az északi és a déli királyság
698-ban Balhae-t Goguryeo szövetségesei alapították. Azt az időszakot, amikor az egyesült Silla és Balhae együtt létezett (698∼926), az északi és déli királyságok időszakának nevezzük.
Goryeo (Korea)
918-ban kezdődött a Goryeo királyság. Korea neve a Goryeo-ból származik. A Goryeo királyság 1392-ig volt hatalmon.
Goryeo királysága könyvekben írta a törvényeket, és nagy kormánya volt. A buddhizmus nagyon fontos volt a Goryeo királyságban. A Goryeo-dinasztia idején találták fel a bronztípusú nyomtatási technológiát. Ez a világ legrégebbi bronztípusú nyomtatási technológiájaként ismert.
Joseon
1392-ben egy koreai katona Kínába ment. A neve Yi Seonggye volt. Yi feladata az volt, hogy megtámadja Kínát. De Yi anélkül tért vissza, hogy ezt megtette volna. Amikor Yi visszatért Koreába, megváltoztatta a királyságot. Yi lett a király.
A királyság neve Csoszun volt. 1394-ben Csoszon népe Szöulba tette át a fővárost. A buddhizmus vallása nem volt fontos. Egy új vallás, a konfucianizmus volt fontos. A konfucianizmus Kínából érkezett.
1443-ban Sejong király uralkodott. Ő találta fel a koreai ábécét, a Hangeult.
1592-ben és 1598-ban a japánok harcoltak Korea ellen. Egy katonaember nagyon erős hajókat készített, köztük a híres teknőshajót. A férfi neve Yi Sun-sin volt. Az erős hajókkal a koreaiak győztek.
Csoszun népe barátságban állt Kína népével.
Ma az észak-koreaiak a Joseon (hivatalosan Chosŏn) elnevezést használják Koreára.
19. század
A 19. században a koreaiak nem akartak kereskedni más népekkel. Az emberek Koreát remetekirályságnak nevezték.
Az Egyesült Államok és Japán népei kereskedni akartak Koreával. 1876 előtt az emberek kudarcot vallottak, amikor megpróbáltak erőszakkal kereskedni Koreával. 1876-ban a japán hadsereg harcolt Korea ellen. Korea és Japán szerződést kötött a kereskedelemről.
1895-ben Japán megnyerte az első kínai-japán háborút a Koreai-félszigeten. Ez véget vetett a kínai befolyásnak Koreában. Myeongseong császárnő, más néven Min királynő azt akarta, hogy az Orosz Birodalom barátként segítse Koreát Japán ellen. A japán nagykövet ügynökei 1895 októberében megölték őt.
1905-ben Japán megnyerte az orosz-japán háborút. Az 1910-es évben a japán császár Koreát Japán gyarmatává tette.
Japán gyarmata a mai napig
Korea 1910 és 1945 között Japán megszállása alatt állt.
A második világháború kitörésekor a japán kormány politikája megváltozott. A kormány a japán vallást (sintó) tette Korea vallásává.
1945-ben Japán elvesztette a második világháborút. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió szerződést kötött. Az Egyesült Államok megszállta Korea déli részét, a Szovjetunió pedig Korea északi részét.
Korea népe függetlenséget akart. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió egyetértett abban, hogy Korea népe szabad és független legyen. De hamarosan az Egyesült Államok és a Szovjetunió nem lett barátok, és elkezdődött a hidegháború. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió nem volt hajlandó megegyezni. 1948-ban a délen élő emberek Dél-Korea néven (más néven Koreai Köztársaság) független országot hoztak létre. Az Egyesült Államok segített nekik. 1948-ban az északon élő emberek szintén létrehoztak egy országot, Észak-Koreát (más néven KNDK vagy Koreai Népi Demokratikus Köztársaság). A Szovjetunió segített Észak-Koreának.
1950-ben háború kezdődött Koreában. A háború neve koreai háború volt. A háború 1953-ban ért véget, de békeszerződés aláírására nem került sor. Az Észak és Dél közötti határvonal végül majdnem ugyanaz volt, mint a háború előtt.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Korea?
V: Korea egy félsziget Északkelet-Ázsiában, más néven a Koreai-félsziget.
K: Mikor vált Korea országgá?
V: Korea 918-ban vált országgá (vagy állammá).
K: Mióta élnek emberek Koreában?
V: Az emberek körülbelül 15 000 éve élnek Koreában.
K: Melyik Dél-Korea legnagyobb városa?
V: Dél-Korea legnagyobb városa Szöul, Dél-Korea fővárosa. A városban több mint 10 millió ember él, Szöul régiójában pedig több mint 15 millióan laknak.
K: Milyen nyelvet beszélnek a koreaiak?
V: A koreai emberek a koreai nyelvet beszélik. Dél-Koreában sokan tanulnak angolul és más nyelveket, például kínait és japánt az iskolában.
K: Melyek a mai Dél-Korea néhány jellemzője?
V: Dél-Korea fejlett ország, nagyvárosokkal, nagysebességű vasúti vonatokkal, nagysebességű internettel, valamint számos televíziós és rádiós hálózattal. Számos koreai televíziós dráma népszerű az egész világon.
K: Hogyan boldogulnak gazdaságilag a gazdák a mai Dél-Koreában? V: A koreai gazdák nem gazdagok, és nehezen tudnak versenyezni a más országokból származó olcsó élelmiszerekkel.
Keres