Törvényhozás: jogalkotás, felépítés és működés röviden
Törvényhozás röviden: hogyan születnek a törvények, a parlament felépítése, működése, egy- és kétkamarás rendszerek és helyi tanácsok érthetően.
A törvényhozás szó a latin nyelvből származik, jelentése "azok, akik a törvényeket írják". A törvényhozás tehát olyan emberek csoportja, akik új törvényeket szavaznak meg például egy államban vagy országban.
A törvényhozás minden egyes tagját általában vagy megválasztják, vagy kinevezik. Az adott állam vagy ország alkotmánya általában megmondja, hogyan kell működnie a törvényhozásnak.
Sok országban a törvényhozást parlamentnek, kongresszusnak vagy nemzetgyűlésnek nevezik. Néha a törvényhozásban a képviselőknek két csoportja van. Ezt nevezik "kétkamarás" törvényhozásnak. Az egykamarás törvényhozásnak csak egy tagcsoportja van.
Egy országnak, kerületnek, városnak vagy más kis területnek is lehet valami olyasmi, mint a törvényhozás. Ezeket gyakran tanácsoknak nevezik, és kisebb törvényeket hoznak a területükre vonatkozóan.
A jogalkotás folyamata röviden
A törvényalkotás általában több lépésben történik. Ezek a lépések országonként eltérhetnek, de gyakran hasonló elemekből állnak:
- Javaslat (kezdeményezés): törvényjavaslatot tehet be a kormány, egy képviselőcsoport vagy néhány országban a polgárok egy bizonyos számú aláírás után.
- Előzetes vizsgálat és bizottsági munka: a javaslatot részletesen megvizsgálják szakbizottságok, ahol módosításokat javasolhatnak és szakértőket hallgathatnak meg.
- Nyilvános vita: a törvényjavaslatot a törvényhozás plenáris ülésén megvitatják; a képviselők érveket hoznak fel mellette vagy ellene.
- Szavazás: a végső szövegről szavaznak. Kétkamarás rendszerben mindkét kamarának jóvá kell hagynia a szöveget, vagy egyeztető eljárásra kerül sor.
- Elfogadás és kihirdetés: ha a törvény elfogadott, az ország szabályai szerint kihirdetik (például közzéteszik a hivatalos közlönyben), majd hatályba lép.
Felépítés és szerepek
Parlamenti tagok lehetnek képviselők, szenátorok vagy más elnevezésű képviselők. Feladatuk a törvényhozás mellett az, hogy képviseljék választóik érdekeit, részt vegyenek bizottsági munkában, és ellenőrizzék a végrehajtó hatalmat.
Bizottságok fontos szerepet játszanak: szakmai szempontból részletesen vizsgálják a javaslatokat, előkészítik a vitákat, és javaslatokat tesznek módosításokra.
Két- vagy egykamarás rendszer: a kétkamarás rendszerben általában az egyik kamara (pl. alsóház) képviseli a népet, míg a másik (pl. felsőház) területi vagy más speciális érdeket képvisel. Az egykamarás rendszer egyszerűbb és gyorsabb döntéshozatalt tesz lehetővé, míg a kétkamarás rendszer további ellenőrzést és kiegyensúlyozást adhat.
Ellenőrzés, jogbiztonság és alkotmányosság
A törvényhozás munkáját több mechanizmus is ellenőrzi:
- Parlamenti ellenőrzés: kérdések, bizottsági vizsgálatok, bizalom- vagy bizalmatlansági szavazások.
- Jogalkotás jogi felülvizsgálata: sok országban van alkotmánybíróság vagy más bíróság, amely megvizsgálhatja, hogy a törvények összhangban állnak-e az alkotmánnyal.
- Nyilvánosság és sajtó: a törvényhozás nyitottsága és a médiavisszhang segít nyomon követni a döntéseket.
Miért fontos a törvényhozás?
A törvényhozás szabja meg egy ország alapvető szabályait: meghatározza a jogokat és kötelességeket, rendezi a gazdasági és társadalmi viszonyokat, és határozza meg az állami intézmények működését. A jól működő törvényhozás átlátható, elszámoltatható és a polgárok érdekeit figyelembe veszi.
Összefoglalva: a törvényhozás nem csak törvények megalkotásából áll, hanem képviseletből, szakértői munkából, vitából és ellenőrzésből is. Minden országban ezeket a folyamatokat az adott alkotmány és egyéb jogszabályok szabályozzák.
Nincs törvényhozás.}ii}
A törvényhozók címeinek listája
Nemzeti
- Parlament
- Kongresszus
- Diéta
- Nemzetgyűlés
- Althing - Izland
- Assembleia da República - Portugália
- Bundestag - Németország
- Riksdag - Svédország
- Cortes Generales - Spanyolország
- Eduskunta - Finnország
- Szövetségi Közgyűlés - Oroszország, Svájc
- Folketing - Dánia
- Stortinget - Norvégia
- Knesszet - Izrael
- Albán Képviselőház - Albánia
- Törvényhozó jüan - Kínai Köztársaság/Tajwan
- moganane - Irán[]
Sub-National
- Az Egyesült Államok állami törvényhozásainak listája - Egyesült Államok
- Közgyűlés / Közgyűlés
- Nagy- és Törvényszék / Törvényszék
- Képviselőház
- Landtag - Németország, Ausztria
- Kanada
- Törvényhozó gyűlés - Minden tartomány és terület, kivéve:
- Nemzetgyűlés - Québec
- Képviselőház - Új-Skócia, Új-Fundland és Labrador
- Ausztrália
- Törvényhozó gyűlés - Minden állam és terület, kivéve:
- Képviselőház - Dél-Ausztrália és Tasmánia
- Törvényhozó tanács - Minden állam, kivéve Queenslandet
- Egyesült Királyság
- Skót parlament - Skócia
- Észak-Írország Közgyűlése - Észak-Írország
- Walesi Nemzetgyűlés - Wales
Kérdések és válaszok
K: Mit jelent a "törvényhozás" szó?
V: A "jogalkotó" szó a latin nyelvből származik, és azt jelenti, hogy "azok, akik a törvényeket írják".
K: Hogyan választják általában a törvényhozás tagjait?
V: A törvényhozás tagjait általában vagy választják, vagy kinevezik.
K: Mi az a kétkamarás törvényhozás?
V: A kétkamarás törvényhozás olyan törvényhozás, amelynek két tagcsoportja van.
K: Mi az egykamarás törvényhozás?
V: Az egykamarás törvényhozás olyan törvényhozás, amelynek csak egy tagcsoportja van.
K: Léteznek törvényhozások kis területek, például városok vagy kerületek számára?
V: Igen, ezeket a törvényhozásokat gyakran tanácsoknak nevezik, és kisebb törvényeket hoznak a területükre vonatkozóan.
K: Sok országban van hivatalos elnevezése a törvényhozásnak?
V: Sok országban a törvényhozást parlamentnek, kongresszusnak vagy nemzetgyűlésnek nevezik.
K: Az alkotmány megmondja, hogyan kell működnie a törvényhozásnak? V: Igen, az adott állam vagy ország alkotmánya általában megmondja, hogyan kell működnie a törvényhozásnak.
Keres