1939-es lengyelországi invázió: német–szovjet megszállás
1939-es lengyelországi invázió: részletes összefoglaló a német–szovjet megszállásról, hadjáratokról, jelentős csatákról és a második világháború európai kezdeteiről.
Lengyelország 1939-es lerohanása egy nagyszabású katonai offenzíva volt, amelyet előbb a náci Németország indított, majd két héttel később a Szovjetunió is megtámadta és megszállta Lengyelországot. Ez a támadás indította el a második világháborút Európában. Az invázió hivatalos időszaka 1939. szeptember 1-jétől október 6-ig tartott. A német támadás után Nagy-Britannia és Franciaország 1939. szeptember 3-án hadat üzent Németországnak, ám a tényleges katonai segítség a Lengyelország elleni szeptemberi hadjárat idején elmaradt (a híres „álháború”, azaz a Phoney War időszaka).
Előkészítés és politikai háttér
A német–szovjet megosztás előkészítésében döntő szerepet játszott a két nagyhatalom 1939. augusztus 23-án megkötött Molotov–Ribbentrop-paktuma, amely egy titkos kiegészítő jegyzetben területi befolyási övezetekre vonatkozó megállapodást tartalmazott. Ennek alapján Németország és a Szovjetunió megállapodott Kelet-Európa felosztásáról, beleértve Lengyelországot is. A paktum aláírása szorosan, közvetlenül megelőzte az inváziót.
Hadviselés és taktika
A német hadvezetés a villámháború (Blitzkrieg) elveire építve, a páncélos egységek gyors előretörését, a gyalogság mozgékony támogatását és a légi fölény biztosítását alkalmazta. Bár a „villámháború” technikáit korábban más hadviselési formákban is kipróbálták, 1939-ben ezek hatékony kombinációja különösen súlyos következményekkel járt a lengyel védelmi vonalakra nézve. A lengyel haderő részben mozgósítás alatt állt, felszerelése részben elavult volt: kevés modern tankjuk és repülőgépük volt, és nehézségekbe ütközött a kötelékek gyors átszervezése.
A német invázió első napjaiban a lengyel védelem több helyen jobban tartotta magát, mint amire a németek számítottak. A szeptember 1-jei mokrai csatában például a lengyel egységek sikerrel harcoltak egy német páncéloshadosztállyal szemben, és visszavonulásra kényszerítették azt. A német meglepetésszerű támadás azonban rövid idő alatt stratégiai előnyhöz juttatta a támadót: a Luftwaffe és a páncélosok kombinációja lehetővé tette, hogy a német erők gyorsan áttörjék a lengyel védelmi vonalakat, kijátszva a túloldali tartalékokat és elvágva a vonalakat. A német légi fölény megszerzése nem azonnali volt — a lengyel légierő kezdetben ellenállást mutatott —, de néhány nap alatt a Luftwaffe jelentős fölényt biztosított.
Kulcsfontosságú csaták és események
A német csapatok szeptember elején és közepén gyorsan nyomultak előre, a lengyelek térhez kötve északról, nyugatról és délről határos német területekkel sok helyen taktikai zsákutcába kerültek. A németek szeptember elején elérték Varsó körzeteit, és a védők heves ellenállása ellenére megkezdődött a főváros körülzárása és ostroma; a varsói ostrom végül szeptember 28-án ért véget a város megadásával.
A szeptember 9-19. közötti bzurai csata (más forrásokban Bzura) volt a lengyelek legnagyobb ellentámadása a kampány során: a lengyel csapatok kezdeti sikerrel átszakították a német vonalakat, több német hadosztályt sérülésre kényszerítettek és jelentős számú hadifoglyot ejtettek. A lengyel gyalogság és lovasság több helyen jól harcolt, de végül a német utánpótlás és páncélos túlerő, valamint a levegőből érkező nyomás miatt a támadás visszavonásra kényszerült.
A Szovjetunió belépése és az ország felosztása
1939. szeptember 17-én, a lengyel állam összeomlása közepette, a Szovjetunió a keleti határokon átlépve benyomult Lengyelország keleti területeire, azzal az indoklással, hogy a szovjethatás alá került területeken „védelmet” biztosít. A Szovjetunió és Németország között a támadásokat követően megszületett a területi megosztást rögzítő megállapodás (a német–szovjet határ-megállapodás), amely véglegesen kettéosztotta az országot.
Menekülés, emigráció és tettvállalás
Amint a helyzet reménytelennek bizonyult, a lengyel főparancsnokság megkísérelte a csapatok nagy részének kivonását a romániai határ felé („román hídfő”), azzal a céllal, hogy lehetőséget teremtsen a további ellenállásra és a haderő egy részének átszállítására Franciaország felé. A lengyel haditengerészet egy része kikerült a Balti-tengerről és Operation Peking keretében illetve más műveletek révén átjuttatott hajók Nagy-Britanniába vonultak, ahol a későbbiekben a britekkel együtt harcoltak.
A lengyel kriptográfusok, akik nagy szerepet játszottak a német Enigma (gép) kódjának feltörésében, a háború elején elhagyták az országot, és Franciaországon keresztül később Nagy-Britanniába jutottak, hogy folytassák a dekódolási munkát a szövetséges érdekében.
Lengyel politikusok száműzetésben lévő kormányt hoztak létre először Franciaországban; miután Franciaország 1940-ben elesett, a kormány Londonba költözött. A lengyel emigráns erők a háború folyamán sok helyen részt vettek a harcokban, és jelentős politikai és katonai szerepet játszottak a szövetséges oldalon.
Következmények
Az 1939-es invázió rövid távon Lengyelország elvesztéséhez vezetett, hosszabb távon azonban mély hatással volt a háború további lefolyására: megnyitotta a nyugat-európai hadszínteret, alapot adott a Kelet–Nyugat konfliktus későbbi szakaszainak, és hozzájárult a lengyel társadalom széleskörű elszakítottságához, az ellenállás és az emigráció erőteljes megjelenéséhez. A háború végére a lengyel fegyveres erők a szövetségesek oldalán több hadszíntéren is jelen voltak, és jelentős hozzájárulást adtak a közös erőfeszítésekhez.
Megjegyzés: Az invázió részletei — hadműveletek pontos menete, veszteségek és politikai következmények — bonyolultak és sok forrás összevetését igénylik. A fenti összefoglaló a főbb eseményeket és következményeket emeli ki érthető, tömör formában.
Kérdések és válaszok
K: Mely országok szállták meg Lengyelországot 1939-ben?
V: A náci Németország és a Szovjetunió szállta meg Lengyelországot 1939-ben.
K: Mikor történt Lengyelország lerohanása?
V: Lengyelország lerohanására 1939. szeptember 1. és október 6. között került sor.
K: Mi volt az invázió eredménye?
V: Végül Lengyelország vesztett, és Németország és a Szovjetunió felosztotta az országot egy évekkel a háború előtt aláírt szerződés szerint.
K: Mennyire volt hatékony a villámháború a lengyel erők ellen?
V: A villámháború nagyon hatékony volt a hatástalan és leszerelt lengyel hadsereg ellen, amelynek tankjai és repülőgépei már majdnem elfogytak és többnyire elöregedtek. A Blitzkrieg könnyen megsemmisítette őket.
K: Hogyan reagált Nagy-Britannia és Franciaország Németország lengyelországi inváziójára?
V: Nagy-Britannia és Franciaország szeptember 3-án hadat üzent Németországnak, de a szeptemberi hadjáratra nem sokat tettek.
K: Mi történt a szeptember 2-i mokriai csata során?
V: A szeptember 2-i mokriai csata során a lengyelek visszaverték egy német páncéloshadosztály támadását, és visszavonulásra kényszerítették őket.
K: Mi történt a lengyel haditengerészet nagy részével a német invázió után?
V: A lengyel haditengerészet nagy része a német invázió után Nagy-Britanniába menekült.
Keres