Nobel-díj: eredete, kategóriák, díjazás és átadás teljes áttekintése
Teljes körű útmutató a Nobel-díjról: eredet, díjkategóriák, díjazás és átadási szertartás — történet, szabályok és érdekességek egy cikkben.
A Nobel-díjakat (svédül: Nobelpriset) minden évben a világ minden tájáról adják át személyeknek és intézményeknek. Ezek a díjak a tudományok előmozdításáért, az irodalom kiemelkedő alkotásaiért és a világbékéért járnak. A díjkategóriák közé tartozik az irodalom, a tudomány (ide tartozik például a fizika és a kémia), valamint az orvostudomány. Emellett külön Nobel-díjat adnak át a békéért, továbbá a közgazdasági tudományok terén is létezik egy, a Sveriges Riksbank által 1968-ban alapított emlékdíj (a köznyelvben gyakran „Nobel-békedíj”, illetve „közgazdasági Nobel” néven említik).
Története és Alfred Nobel szerepe
A Nobel-díjat Alfred Nobel, a svéd feltaláló és iparmágnás alapította. Nobel 1895-ben kelt végrendeletében rendelkezett arról, hogy vagyonának hozamaiból évente díjakat kell adományozni azoknak, akik „a legtöbbet tették az emberiség szolgálatában” a fizika, kémia, orvostudomány, irodalom és a béke területén. A díjakat az alapító rendelkezése szerint a vagyon hozamából finanszírozzák; a pénzügyi és adminisztratív teendőket ma a Nobel Alapítvány végzi.
Kik döntik el a nyerteseket?
A Nobel Alapítvány maga nem választ nyerteseket, hanem különböző testületeket bíz meg a döntéshozatallal:
- a fizika és kémia díját a Svéd Királyi Tudományos Akadémia hozza (Royal Swedish Academy of Sciences),
- az irodalmi díjat a Svéd Akadémia (Swedish Academy),
- a békedíjat a norvég Nobel-bizottság (Norwegian Nobel Committee) ítéli oda — ezt a díjat hagyományosan Oslóban adják át, míg a többit Stockholmban.
Jelölés és kiválasztás
A jelölési folyamat speciális és többnyire zárt: bizonyos, felhatalmazott szakemberek és intézmények jogosultak jelöléseket benyújtani (egyetemi professzorok, korábbi Nobel-díjasok, akadémiai tagok stb.). A jelölésekre és a választásra vonatkozó dokumentumok titkosak, és a gyakorlat szerint 50 évig nem nyilvánosak. A bizottságok szakértői értékeléseket készítenek, majd szavazással döntenek a jelöltek sorrendjéről és a nyertes(ek)ről.
Díjazás és átadás
Minden Nobel-díjas érmet, oklevelet (diplomát) és pénzjutalmat kap. A medalionok és oklevelek egyéni műalkotások, amelyek minden évben a díj jellegéhez kapcsolódó vonásokkal készülnek. Az anyagi jutalom mértéke idővel változik: az első, 1901-es díjazottak 150 782 svéd koronát kaptak; az elmúlt években a díj összege jellemzően 10–11 millió svéd korona körül volt, és ha több díjazott osztozik a díjon, az összeget megosztják közöttük. A díjátadó ünnepségre minden évben december 10-én kerül sor Stockholmban, Svédországban, ez Alfred Nobel halálának évfordulója. A békedíjat ünnepélyesen Oslóban adják át ugyanazon a napon.
Ki kaphatja és kiket neveznek Nobel-díjasnak?
A díjakat egyaránt kaphatják magánszemélyek és szervezetek (különösen a békedíj esetén). Aki Nobel-díjat nyer, Magyarországon és nemzetközileg is „Nobel-díjasnak” nevezett elismerést kap. A díj nemcsak szakmai elismerés, hanem jelentős nyilvánosságot és hatást is ad a díjazott ügyének vagy kutatásának.
Fontos megjegyzések
- A közgazdasági tudományokért járó díj nem volt része Alfred Nobel eredeti végrendeletének; azt a Svéd Nemzeti Bank alapította 1968-ban Nobel emlékére.
- A Nobel-díjjal kapcsolatos viták és kritikák is előfordulnak: időnként kérdések vetődnek fel a kiválasztási eljárás átláthatóságával, a díjak politikai vagy regionális kiegyensúlyozatlanságával kapcsolatban.
- Számos híres Nobel-díjas közé tartozik például Marie Curie, Albert Einstein, Martin Luther King Jr. és több nemzetközi szervezet, például a Nemzetközi Vöröskereszt is — ez jól mutatja a díj sokszínű jellegét.
A Nobel-díj így egyszerre történelmi hagyaték, nemzetközi elismerés és befolyásos fórum arra, hogy kiemelkedő teljesítményeket és erőfeszítéseket jutalmazzanak az emberiség javára.
Média lejátszása A Nobel-díj dióhéjban
Díjkategóriák és nyertesek
Ezek azok a bizottságok és intézmények, amelyek eldöntik, hogy kik kapják meg a Nobel-díjat:
- A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a fizikai Nobel-díjért és a Bank of Sweden gazdaságtudományi díja Alfred Nobel emlékére.
- A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a kémiai Nobel-díjért
- A Karolinska Institutet az élettani vagy orvosi Nobel-díjért
- A Svéd Akadémia irodalmi Nobel-díja
- A norvég parlament (Stortinget) által kinevezett norvég Nobel-bizottság a Nobel-békedíjért.
A közgazdasági Nobel-díj nem volt része Nobel végrendeletének. A díjat 1969-ben a Sveriges Riksbank, a Svéd Bank indította el. A bank 1968-ban adományozott pénzt a közgazdasági Nobel-díj alapítványnak. A közgazdasági tanulmányok díja Alfred Nobel emlékét őrzi. Minden évben a többi Nobel-díjjal együtt ítélik oda.
Neves Nobel-díjasok
Vannak, akik egynél több Nobel-díjat kaptak. Ezek a következők:
- Marie Curie - fizikában 1903-ban a radioaktivitás felfedezéséért; és kémiában 1911-ben a tiszta rádium izolálásáért.
- Linus Pauling - a kémia terén 1954-ben a kémiai kötés természetével kapcsolatos kutatásaiért és annak alkalmazásáért az összetett anyagok szerkezetének felderítésében; és a béke terén 1962-ben a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződéssel kapcsolatos aktivizmusáért. Pauling az egyetlen személy, aki két Nobel-díjat is kapott.
- John Bardeen - fizikában 1956-ban a tranzisztor feltalálásáért; és fizikában 1972-ben a szupravezetés elméletéért.
- Frederick Sanger - 1958-ban a kémia területén az inzulinmolekula szerkezetéért; 1980-ban a kémia területén a vírusnukleotidok szekvenálásáért.
- A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) mint csoport háromszor kapott Nobel-békedíjat: 1917-ben, 1944-ben és 1963-ban. Az első két díjat a csoport világháborúk alatti munkájáért kapta. A harmadikat a 100 éves jubileum évében ítélték oda.
- Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) 1954-ben és 1981-ben kapott békedíjat.
Egyes családok több díjazottat is kaptak.
- A Curie család 5 Nobel-díjat kapott. Ezek a következők:
- Marie Curie - fizikáért 1903-ban és kémiáért 1911-ben.
- Férje Pierre Curie - fizikáért 1903-ban
- Lányuk Irène Joliot-Curie - a kémia számára 1935-ben
- A vejük Frederic Joliot-Curie - a kémia számára 1935-ben
- Henry Labouisse, Curie-ék második lányának, Ève-nek a férje volt az UNICEF igazgatója, amikor az 1965-ben elnyerte a Nobel-békedíjat.
- Gunnar Myrdal - a közgazdaságtanért 1974-ben és felesége Alva Myrdal - a békéért 1982-ben.
- J. J. Thomson - a fizikáért 1906-ban. Ő volt George Paget Thomson apja, aki 1937-ben kapta meg a fizikáért járó díjat.
- William Henry Bragg 1915-ben megosztotta a fizikáért járó díjat fiával, William Lawrence Bragggel.
- Niels Bohr 1922-ben fizikáért díjat kapott. Fia, Aage Bohr 1975-ben kapta meg a fizikai díjat.
- Manne Siegbahn 1924-ben fizikáért díjat kapott. Ő volt Kai Siegbahn édesapja, aki 1981-ben megosztva kapta meg a Fizikai Díjat.
- Hans von Euler-Chelpin 1929-ben Arthur Hardennel közösen kapta meg a kémiai díjat. Euler-Chelpin fia, Ulf von Euler 1970-ben kapta meg a fiziológiai vagy orvosi díjat.
- C.V. Raman 1930-ban fizikáért díjat kapott. Ő volt Subrahmanyan Chandrasekhar nagybátyja, aki 1983-ban fizikáért díjat kapott.
- Arthur Kornberg 1959-ben Severo Ochoával megosztva kapta meg a díjat az élettan vagy orvostudomány területén. Kornberg fia, Roger 2006-ban kapta meg a kémiai díjat.
- Jan Tinbergen 1969-ben közgazdasági díjat kapott. Ő volt Nikolaas Tinbergen testvére, aki 1973-ban Konrad Lorenzzel és Karl von Frisch-sel megosztva kapta meg a Fiziológiáért vagy Orvostudományért díjat.
- Nelson Mandela és F. W. de Klerk 1993-ban a dél-afrikai polgárjogi forradalom során végzett munkájukért kapták meg a Nobel-békedíjat.
- A legfiatalabb személy, aki valaha Nobel-békedíjat vagy bármilyen Nobel-díjat kapott, Malala Yousafzai pakisztáni aktivista lány, aki 17 éves volt, amikor 2014 októberében megkapta a díjat.
Kérdések és válaszok
K: Mire valók a Nobel-díjak?
V: A Nobel-díjak a tudományok tanulmányozásáért és a világbékéért járnak.
K: Mely területek tartoznak a tudományos díjak közé?
V: A tudományos díjak közé tartozik az irodalom, a tudomány és az orvostudomány.
K: Ki alapította a Nobel-díjat?
V: Alfred Nobel alapította a Nobel-díjat.
K: Mire adott pénzt Nobel 1895-ös végrendeletében?
V: Nobel 1895-ös végrendelete pénzt adott a díjakra.
K: Ki dönt arról, hogy ki kapja a Nobel-díjat?
V: A Nobel Alapítvány különböző bizottságok vagy akadémiák döntenek arról, hogy ki kapja a díjakat.
K: Hogy hívják azokat az embereket, akik Nobel-díjat kapnak?
V: Azokat az embereket, akik Nobel-díjat kapnak, "Nobel-díjasoknak" nevezik.
K: Mikor és hol adják át a Nobel-díjakat?
V: A díjakat a svédországi Stockholmban adják át, december 10-én, Nobel halálának évfordulóján.
Keres