A Nobel-díjakat (svédül: Nobelpriset) minden évben a világ minden tájáról adják át személyeknek és intézményeknek. Ezek a díjak a tudományok előmozdításáért, az irodalom kiemelkedő alkotásaiért és a világbékéért járnak. A díjkategóriák közé tartozik az irodalom, a tudomány (ide tartozik például a fizika és a kémia), valamint az orvostudomány. Emellett külön Nobel-díjat adnak át a békéért, továbbá a közgazdasági tudományok terén is létezik egy, a Sveriges Riksbank által 1968-ban alapított emlékdíj (a köznyelvben gyakran „Nobel-békedíj”, illetve „közgazdasági Nobel” néven említik).

Története és Alfred Nobel szerepe

A Nobel-díjat Alfred Nobel, a svéd feltaláló és iparmágnás alapította. Nobel 1895-ben kelt végrendeletében rendelkezett arról, hogy vagyonának hozamaiból évente díjakat kell adományozni azoknak, akik „a legtöbbet tették az emberiség szolgálatában” a fizika, kémia, orvostudomány, irodalom és a béke területén. A díjakat az alapító rendelkezése szerint a vagyon hozamából finanszírozzák; a pénzügyi és adminisztratív teendőket ma a Nobel Alapítvány végzi.

Kik döntik el a nyerteseket?

A Nobel Alapítvány maga nem választ nyerteseket, hanem különböző testületeket bíz meg a döntéshozatallal:

  • a fizika és kémia díját a Svéd Királyi Tudományos Akadémia hozza (Royal Swedish Academy of Sciences),
  • az irodalmi díjat a Svéd Akadémia (Swedish Academy),
  • a békedíjat a norvég Nobel-bizottság (Norwegian Nobel Committee) ítéli oda — ezt a díjat hagyományosan Oslóban adják át, míg a többit Stockholmban.

Jelölés és kiválasztás

A jelölési folyamat speciális és többnyire zárt: bizonyos, felhatalmazott szakemberek és intézmények jogosultak jelöléseket benyújtani (egyetemi professzorok, korábbi Nobel-díjasok, akadémiai tagok stb.). A jelölésekre és a választásra vonatkozó dokumentumok titkosak, és a gyakorlat szerint 50 évig nem nyilvánosak. A bizottságok szakértői értékeléseket készítenek, majd szavazással döntenek a jelöltek sorrendjéről és a nyertes(ek)ről.

Díjazás és átadás

Minden Nobel-díjas érmet, oklevelet (diplomát) és pénzjutalmat kap. A medalionok és oklevelek egyéni műalkotások, amelyek minden évben a díj jellegéhez kapcsolódó vonásokkal készülnek. Az anyagi jutalom mértéke idővel változik: az első, 1901-es díjazottak 150 782 svéd koronát kaptak; az elmúlt években a díj összege jellemzően 10–11 millió svéd korona körül volt, és ha több díjazott osztozik a díjon, az összeget megosztják közöttük. A díjátadó ünnepségre minden évben december 10-én kerül sor Stockholmban, Svédországban, ez Alfred Nobel halálának évfordulója. A békedíjat ünnepélyesen Oslóban adják át ugyanazon a napon.

Ki kaphatja és kiket neveznek Nobel-díjasnak?

A díjakat egyaránt kaphatják magánszemélyek és szervezetek (különösen a békedíj esetén). Aki Nobel-díjat nyer, Magyarországon és nemzetközileg is „Nobel-díjasnak” nevezett elismerést kap. A díj nemcsak szakmai elismerés, hanem jelentős nyilvánosságot és hatást is ad a díjazott ügyének vagy kutatásának.

Fontos megjegyzések

  • A közgazdasági tudományokért járó díj nem volt része Alfred Nobel eredeti végrendeletének; azt a Svéd Nemzeti Bank alapította 1968-ban Nobel emlékére.
  • A Nobel-díjjal kapcsolatos viták és kritikák is előfordulnak: időnként kérdések vetődnek fel a kiválasztási eljárás átláthatóságával, a díjak politikai vagy regionális kiegyensúlyozatlanságával kapcsolatban.
  • Számos híres Nobel-díjas közé tartozik például Marie Curie, Albert Einstein, Martin Luther King Jr. és több nemzetközi szervezet, például a Nemzetközi Vöröskereszt is — ez jól mutatja a díj sokszínű jellegét.

A Nobel-díj így egyszerre történelmi hagyaték, nemzetközi elismerés és befolyásos fórum arra, hogy kiemelkedő teljesítményeket és erőfeszítéseket jutalmazzanak az emberiség javára.